Van hazánkban egy terület, ahol minden nyáron olyan színesek a mezők, mint Hollandiában a tulipánföldek, csakhogy nálunk gyönyörű rózsák díszítik a határt. Ez az úgynevezett Tisza–Maros szöge, illetve Szőreg, a magyar rózsatermesztés Európa-hírű központja – hangzott el az M1 Magyar gazda című műsorában.
Rózsák között válogat egy nő egy rózsakertben Szőregen (MTI/Rosta Tibor)
Az itthon évente előállított 4,505 millió rózsatő több mint 90 százaléka az itt található családi gazdaságokból származik.
125 éve nyílt először Szőregen rózsakertészet
A rózsatőtermesztés mintegy háromszáz családot érint Szőreg környékén. Éppen idén ünnepeljük a 125. évfordulóját annak, hogy Szőregen rózsakertészet nyílt. Tulajdonképpen több mint egy évszázados hagyományra tekintünk vissza, ami apáról fiúra száll – mondta Avramov András, a Szőregi Rózsaünnep szervezője.
Két alapvető oka van annak, hogy ilyen jó nevet sikerült szerezni a szőregi rózsának: a klimatikus és a talajviszonyok, de van egy fontos harmadik ok is, ami évek alatt alakult ki, ez pedig a szakmai tudás – közölte Fráter György, a Magyar Rózsatermesztők Egyesületének elnöke.
Szőregen számos dolog a hungarikumnak minősített rózsa köré szerveződik, ezek egyike
A rózsaünnepen az elsődleges célunk, hogy a kertbarátokat megismertessük azzal a munkával és termékkel, amiért mi egész évben dolgozunk. A helyi lányok és asszonyok létrehozták a Rózsahölgyek Rendjét, a művelődési házban kialakítottak egy rózsaszobát, és az ünnepi dekorációt is ők készítik – tette hozzá Avramov András.
Egyre nagyobb teret kapnak azok a fajták, amelyek rezisztensek a különböző betegségekkel szemben, és így nem igényelnek permetezést. A vágott virágként árusított rózsáknál újra az illatos fajták a népszerűek.
Léteznek már méheknek kedvező rózsák is
Vannak már olyan típusú új nemesítésű rózsák, amelyek például kifejezetten a méheknek kedveznek. Ezek a nektár fantázianevű családba tartoznak. Gyönyörűek, színesek, illatosak, és vonzzák a méheket. Azt is mondhatjuk, hogy ökotudatos rózsák is vannak most már – folytatta Avramov.
Ahhoz, hogy a szőregi rózsának
a termesztőknek modernizálniuk kell a kertészeteket. Az egyik legfontosabb feladat jelenleg a gépesítés növelése, amivel csökkenthető az ágazat munkaerőigénye.
A gépesítés elsősorban a talajművelést könnyíti meg, a gépi ültetés ma már gyakorlat. Ha valaki 10–20 ezer rózsát termeszt, akkor nem éri meg traktort beállítani a művelésbe. Ehhez legalább 4–600 ezer rózsára van szükség a csemetével együtt 4–10 hektáron, hogy ez rentábilis legyen – magyarázta Fráter György.
Számos munkafolyamat van, amit nem lehet gépesíteni
A szemzést – amin a szaporítás múlik –, a szemzőhajtás lemetszését csak kézzel lehet csinálni. Ugyancsak nagy kézimunkaerő igényes a vadalás, amikor a rózsatőn keletkezett hajtásokat távolítjuk el – folytatta Fráter.
A nagy szakértelemmel és sok munkával felnevelt szőregi rózsatövek nagy részét a termesztők külföldön értékesítik. A magyar virág különösen népszerű Franciaországban és Németországban, sőt még Bulgáriában is.