Javulhatnak a lakhatási körülmények vidéken is

 

A kormány otthonteremtési kedvezménye a falusi családi otthonteremtési programra (falusi csok) is kiterjed. A nyáron induló program azokat a településeket érinti, ahol a lakosságszám 2003 óta az országos átlagot meghaladó mértékben csökkent, vagyis ahol a mostani lélekszám nem éri el a 2003. január 1-jén mértnek a kilencvenöt százalékát.

A törvény életbe lépése után azokat az összegeket, amelyeket eddig csak új építésű lakásoknál lehetett igénybe venni, már használt lakás felújítására, bővítésére és korszerűsítésére is fel lehet használni.

Megnőhet az érdeklődés a falusi ingatlanok iránt (Fotó: MTI/Komka Péter)

Egy gyermek után változatlanul 600 ezer forint, két gyermek után viszont 1,4 millióról 2,6 millió forintra, három gyermek után pedig 2,2 millióról 10 millió forintra nő a kedvezmény összege. A falusi csokra összesen 25 milliárd forint áll rendelkezésre, de a kormány az igények szerint kész növelni a keretösszeget.

A falusi ingatlanok és a vidéki életforma iránti érdeklődés várható változásáról szakértők beszélgettek a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Javulhatnak a lakhatási körülmények vidéken is

Ifj. Hubai Imre vidéki gazdálkodó, kertészmérnök elmondta, hogy rendkívül pozitívnak tartja a kormány intézkedését, hiszen a fiatalok számára a vidéken maradás egyik alapja az otthonteremtés.

Kiemelte: manapság egyre kevesebb lakás épül vidéken, amelynek megoldása lehet az idősebb épületek felújítása, már csak azért is, mert hamarabb lesznek lakhatók, mint egy újonnan épített lakás.

A közösségi programok emelhetik a kistelepülések megítélését a fiatalok körében (Fotó: MTI/Sóki Tamás)

Kevés a mesterember, nincs elég szakmunkás, az ipar pedig szakemberhiánnyal küzd – jegyezte meg. A kezdeményezés eredménye az lehet, hogy több fiatal vállalja az ingázást a munkahely és a lakóhely között, hiszen vidéken sokkal jobb lakhatási körülmények várják őket, és több gyermek számára tágasabb, kényelmesebb otthont tudnak teremteni.

Nem mindegy, hogy a fővárosba vagy a járásszékhelyekbe áramlanak a fiatalok

A demográfiai hullámokat nézve, az egyik legjobb lépést hozta a kormány, ugyanakkor meg kell várni a pontos jogszabályt, ami most még nem ismert – hívta fel a figyelmet a műsorban Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab polgármestere.

Az utóbbi 30 évben nem volt példa olyan mértékű támogatásra, amelybe az ország 60 százalékát bevonták – mondta. Rámutatott: a magyar lakosság 70 százaléka nem lenne képes önerőből javítani a lakhatási körülményein.

A városba áramlás trendje biztosan megmarad, de nem mindegy, hogy ez a fővárost jelenti vagy vidéki, kisebb városokat, járásszékhelyeket. Ha a lakóhely 30 kilométeres körzetében van munkahely, akkor a fiatalok szívesen választják majd a vidéket – fogalmazott. A polgármester előremutatónak nevezte az intézkedést, és reméli, hogy az intézkedés hatására több fiatal marad helyben.

Végre épülhet a vidék

Arra a kérdésre, hogy mennyire lehet vonzó egy ötezer fő alatti kistelepülés egy fiatal számára, Hubai Imre azt mondta: ez a település megközelítésén és azokon a szolgáltatásokon – egészségügy, közösségi terek és programok, kultúra – múlik, amiket a település a fiatalok számára nyújthat.

Hubai szerint a mostani program a rendszerváltozás előtt indított, központilag irányított falu- és tanyarombolás ellentéte, hiszen a falusi csokkal a kormány célja új épületek felhúzása és a meglévők lakhatóbbá tétele.

A Magyar falu programon belül javítják a kistelepülések megközelíthetőségét (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Emlékeztetett: a tavaly indult Magyar falu program ugyanezeket az igényeket szolgálja ki, hiszen ha a fiatalok helyben nem találnak munkát, és vidékre ingáznának, akkor a közösségi közlekedés és az utak állapota, a járművek minősége és a kiszolgáló épületek határozzák meg ennek a lehetőségeit.

A lakhatás mellé megélhetésnek kell társulni

Schmidt Jenő bízik abban, hogy a Magyar falu program és a csok forrásait évről évre emelik és több területre is kiterjesztik.

A lakhatásnak kéz a kézben kell járnia a megélhetéssel és a közszolgáltatásokhoz való hozzáféréssel, ezt újra meg kell szervezni a vidéken. Erősíteni kell a szociális ellátásokat, az egészségügyi ellátást, a közösségi szolgáltatásokat és az oktatást is – fogalmazott.

A megélhetés lesz a program kulcsa – hangsúlyozta, majd kifejtette: azt kellene elérni, hogy minél többen dolgozhassanak a mezőgazdaságban, valamint folytatni kell a járásszékhelyek, kisvárosok iparosítását.

A falusi csok szükséges, de nem elégséges feltétele, hogy valaki vidéken megtalálja a boldogulását – hangsúlyozta a polgármester.