Koszorúzással emlékeztek Ady Endrére sírjánál

 

Ady Endre az egyik legnagyobb magyar költő, sírjánál halála után száz évvel is jogosan lehet mondani, hogy él, és élni fog – mondta Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a költő 2001 óta védett síremlékénél, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.

A főigazgató elmondta: a Fiumei úti Nemzeti Sírkert nem csupán temető, hanem a magyar kultúra olyan helyszíne, amely korszakokat, művészeti ágakat és műfajokat egyesít magában.

A Nemzeti Örökség Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös megemlékezésén Radnainé Fogarasi Katalin kitért arra is: együttműködési megállapodást született a két szervezet között a magyar irodalom nagyjai emlékének ápolására.

Ady Endre a gondolkozás és az érzés költészetével szemben az ösztön költészetét írta – hangsúlyozta L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke.

L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes alelnöke fejet hajt Ady Endre sírjánál, a költő halálának 100. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Fiumei úti sírkertben (Fotó: MTI/Mónus Márton)

L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes alelnöke is fejet hajtott Ady Endre sírjánál (Fotó: MTI/Mónus Márton)

Kiemelte: értelmetlen napjainkban Ady Endre szemére vetni életformáját, emberi gyarlóságait, közéleti megnyilvánulásait, téves politikai ítéleteit; hiszen nem személyes életútja, hanem elementáris erejű költészete példa az utókor előtt.

A vasárnapi megemlékezésen koszorút helyezett el Ady Endre sírjánál mások mellett Radnainé Fogarasi Katalin, L. Simon László, Demeter Szilárd, a PIM megbízott főigazgatója, valamint a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia, a Szépírók Társasága, a Magyar Írószövetség és a Magyar PEN Club képviselői is.

Ady Endre életéről ide kattintva olvashat.