Orbán: A bevándorláspárti erők még tesznek egy utolsó kísérletet

 

Az Európai Parlament elnöke arról korábban beszélt, hogy még a jövő évi európai parlamenti választás előtt meg kell egyezni a közös uniós menekültpolitikával kapcsolatban. Nagy felháborodást keltett azonban, hogy az ENSZ menekültügyi hivatala migránsok tízezreinek osztogatott névtelen bankkártyákat.

Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta: a „kapuzárás előtti pánikkal” rokontermészetű jelenség, amikor lejár egy politikai mandátum. A mandátumukat hamarosan elveszítő politikusok a szívüknek kedves ügyeket ilyenkor még le akarják zárni.

Ahol tudtuk, védtük a magyar érdekeket

Az elmúlt öt év legfontosabb kérdése a migráció volt. Teljesen nyilvánvaló, hogy két táborra szakadt az Európai Unió, a bevándorláspártiakra és bevándorlást ellenzőkre. A megosztottság miatt nem tudtuk lezárni a nyitott kérdéseket, mi elutasítottuk a kvóta, valamint a migránsoknak adandó, a magyar embereket megillető pénzekkel azonos támogatások kérdését. Ahol tudtuk, védtük a magyar érdekeket – nyilatkozta a kormányfő.

„Májusban lesznek az európai parlamenti választások, a bevándorláspárti erők pedig tesznek még egy utolsó kísérletet. Miközben a pénzmosás elleni harcra hivatkozva folyamatosan szorongatják az európai emberek torkát a hatóságok, addig valakik névtelen bankkártyákat osztogatnak olyan embereknek, akiket nem ismerünk, csak azt látjuk, hogy be akarnak jutni az Európai Unióba, közülük pedig sokan válnak terroristává, fenyegetve ezzel az európai emberek biztonságát” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Orbán Viktor: Májusban lesznek az európai parlamenti választások, a bevándorláspárti erők pedig tesznek még egy utolsó kísérletet (Fotó: MTI/Balázs Mohai)

Kérdésekkel ostromolják a brüsszeli bürokratákat 

Próbálunk információkat gyűjteni arról, mi történik, kérdésekkel ostromoljuk a brüsszeli bürokratákat, a Fidesz európai parlamenti képviselői nem hagyják annyiban ezt az ügyet, fel akarjuk deríteni annak hátországát – húzta alá.

Ehhez kapcsolódik a migránsvízum ügye, amit egyszer már leszavazott az Európai Parlament. Ez arról szólna, hogy belépési engedélyt adunk azoknak, akik humanitárius okokra hivatkozva be akarnak jönni az Európai Unióba – tette hozzá a kormányfő.

„Ez egy olyan kapunyitás, amelyen keresztül az ár ismét betörhet az európai kontinensre. Az Európai Parlament most újra napirendre vette a migránsvízum kérdését, amit le akar nyomni a torkunkon” – vélekedett a miniszterelnök.

A migránskártya és a migránsvízum ügye is azt mutatja, hogy a bevándorlást támogatók védekezés helyett „szállítmányozási ügynökségként” fogják fel az európai intézményeket, szerintük ugyanis ez a kontinens érdeke – mondta Orbán Viktor.

Mindezt Magyarország szempontjából különösen előnytelennek nevezte, jelezve ugyanakkor, hogy csak az európai parlamenti választás után vár minőségi változást.

Komoly politikai hibákat vétett Brüsszel

A brit uniós kilépéssel, a Brexittel kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: miután Brüsszel nem tudta kívül tartani a migránsokat Európán, így nem tudta benntartani Nagy-Britanniát az Európai Unióban. Brüsszel komoly politikai hibákat vétett, amelyek elvezettek a Brexithez – mondta a kormányfő.

Ugyanakkor az a dokumentum, amelyet a vasárnap esedékes rendkívüli EU-csúcs előtt kézhez vett, magyar szempontból kielégítő, megvédi az Egyesült Királyságban élő és dolgozó magyarok érdekeit – közölte Orbán Viktor, kijelentve: a magyar munkavállalók jogai nem fognak sérülni.

Arról is beszélt, hogy két országban szokták megkérdezni az emberek véleményét EU-s ügyekben: Magyarországon és Nagy-Britanniában.

A magyarországi konzultáción és népszavazáson a magyarok azt a választ adták, hogy „több nemzeti szuverenitás, kevesebb Brüsszel”, a britek pedig még ennél is tovább mentek, azt mondták, „kifelé Brüsszelből” – fejtette ki. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a magyar kormány még újsághirdetést is adott fel – meg is feddte érte a brit választási iroda – a britek unióban maradásáért.

Soros szervezetei a Gruevszki ügyét támadók

A bevándorláspártiak és a Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök menekültstátuszának ügyét támadók személyi és szervezeti szinten is pontosan egybeesnek – mondta Orbán Viktor. Szerinte azok a szervezetek, amelyek az ügyet leginkább a magyar kormány szemére hányják, mind Soros György szervezetei.

Kifejtette: Nikola Gruevszki macedón miniszterelnökként a migráció szempontjából egy kulcsországot vezetett, és nélküle sokkal nehezebb lett volna megvédeni a magyar határt, ezért mindig is szövetségesként tekintettek rá és országára.

„Az ember tisztességesen bánik a szövetségeseivel. Ha hozzánk fordul, akkor jár neki a tisztességes eljárás” – jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve azt is: örül annak, hogy nem ez az első eset, amikor egy másik állam volt vezetője úgy gondolja, Magyarországon tisztességes eljárásban lehet része.

Kitért továbbá arra, hogy a menekülteljárást nem a kormány folytatja le, hanem a hatóság, és „minél messzebb tartja magát a kormány az ilyen eljárásoktól, az annál jobb”. A kormánynak csak az a dolga – közölte –, hogy biztosítsa a fair eljárás kereteit, majd elfogadja a hatósági döntést, „most is ez történt”.

Nikola Gruevszki Magyarországra utazásáról annyit mondott: „van az egésznek egy izgalmas története”, „minden krimi izgalmas”. A volt macedón miniszterelnökkel szembeni bírósági ítéletekkel kapcsolatban azt mondta: fontosnak tartja, hogy a magyar kormány ezeket ne kommentálja.

Annyit megjegyzett, hogy Macedóniában bonyolult politikai csaták zajlanak, és az igazságszolgáltatás ennek része, de ő maga sem tudja, hogy mi igaz és mi nem, mert ezt szinte lehetetlen eldönteni.

„Bennünket nem befolyásolnak macedóniai eljárások, bennünket az érdekel, hogy az ide beadott kérelem jogilag megalapozott-e, a hatóságok tisztességes eljárást folytattak-e le, betartották-e a szabályokat, és ha meghozták a döntésüket, azt tiszteletben kell tartani” – mondta Orbán Viktor, és hozzátette: garantálni fogják a menekültstátuszt megkapott emberek biztonságát Magyarországon.

A macedónok által benyújtott kiadatási kérelemről közölte: annak is van egy jogi menete, a magyar hatóságok megvizsgálják majd, és véleményt mondanak.

Véget ért a száz év magyar magány 

A diaszpóratanács és a Magyar Állandó Értekezlet múlt heti ülésével kapcsolatban Orbán Viktor arról beszélt, hogy véget ért a száz év magyar magány korszaka, mindenki rájött arra, hogy „velünk együttműködni nem természetellenes, sőt, értelmes dolog, sőt, megéri”.

Szerbiának ebben kitüntetett szerepe van, a horvátokkal 800 éves a barátság, a szlovákokkal sikerült közös bizalmon nyugvó kapcsolatrendszert kialakítani, és a románok esetében is látható előrelépés – sorolta. Aki a magyarokkal együttműködik, jól jár – hangoztatta a kormányfő.

Hozzáfűzte, a közös gazdaságfejlesztési programok nemcsak Magyarországnak és a mai államhatáron kívül élő magyaroknak jók, hanem a szomszédos államok nem magyar állampolgárainak is. Egy forint határon túli gazdaságfejlesztésre elköltött forrás két forint nemzeti össztermék-növekedést állít elő – hívta fel a figyelmet.

Ukrajna és az ott élő magyarok ügyében azt mondta: Magyarország segíteni próbálja Ukrajnát, érti nehéz helyzetét, „a területi integritásukat nemcsak hogy elfogadjuk, hanem mi is követeljük Oroszországgal szemben”. A magyar kormány Kárpátalján sem akar különbséget tenni a magyarok és más nemzetiségűek között, mindenkinek segíteni akar – közölte.

Ám erre az ukránbarát álláspontra „egy magyarellenes ukrán politikát kaptunk válaszképpen” – mutatott rá, jelezve, hogy a megbeszélések ellenére tényleges eredmények nincsenek, de reméli, hogy a következő ukrán elnökkel a magyarellenes helyett ismét magyarbarát politikát tudnak kialakítani.

Orbán Viktor kiemelte: Kijev NATO- és EU-csatlakozása csak Magyarország közreműködésével és segítségével lehetséges, ezért „önsorsrontó dolog” magyarellenes politikát folytatni Ukrajnában.

Tarlós István jogokat szerzett a fővárosnak 

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Tarlós István főpolgármester jogokat szerzett Budapestnek a kormány és a főváros között létrejött megállapodással. Tarlós István elérte, hogy közös döntés szülessen a budapesti fejlesztésekre szánt kormánypénzekről – közölte a miniszterelnök.

Hozzátette: Budapest olyan pénz fölött kapott döntési jogot, amely nem az övé, hanem a központi kormányzati költségvetésből származik, ezért Tarlós István nem feladott, hanem megszerzett jogokat a fővárosnak.

Hangsúlyozta: most, hogy a magyar gazdaság lendületben van, az újonnan létrejött Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa beválhat Budapestnek.