Van esély a közösségi oldalak kormányok általi szabályozására

 

Milyen ma a sajtó helyzete a nyugati világban, és vajon mit értünk sajtószabadság alatt? A Kossuth Rádió Az este – a házigazda… című műsorában erről a kérdésről is beszélgetett Lánczi Tamás politológus vendégével.

A műsor vendége Megadja Gábor eszmetörténész, újságíró, a 888.hu munkatársa – mutatta be Lánczi Tamás vendégét, majd hozzátette: az, hogy újságíró-e Megadja, majd ő megmondja.

Megadja Gábor erre válaszul elmondta, nem tartja magát újságírónak, s ha mégis annak nevezik az ellenoldal rajongói, akkor azt egyértelműen visszautasítja. Hozzátette: a mainstream média munkatársai – utalt az index.hu-ra, a 444.hu-ra és „társaikra” – az újságírás külön kasztjaként gondolnak magukra.

Budapest, 2016. szeptember 15. Megadja Gábor eszmetörténész (j) és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a XXI. Század Intézet Böszmeségem története - 10 éves az őszödi beszéd című kerekasztal-beszélgetésén a Terror Házában 2016. szeptember 15-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Megadja Gábor eszmetörténész a XXI. Század Intézet Böszmeségem története – 10 éves az őszödi beszéd című kerekasztal-beszélgetésén a Terror Házában 2016. szeptember 15-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Monopol üzenetek közvetítése

Véleménye szerint a média szó értelmezése annyira kinyílt a mai világban, hogy szinte mindenki újságírónak nevezhető, aki közéleti tartalmakat oszt meg valamilyen platformon. A közéleti tartalmak megosztása egyébként – saját bevallása szerint – nehézkessé vált. Jelenleg a média egyik legnagyobb felülete a közösségi, hiszen ezeken keresztül lehet a legnagyobb elérést produkálni.

Megadja szerint éppen ezért tapasztalhatjuk azt, hogy a közösségi média felületeit próbálják cenzúrázni. Miközben Magyarországot vádolják azzal, hogy nincs sajtó- és szólásszabadság – utalt a Sargentini-jelentésre – gyakorlatilag elképzelhetetlen az, hogy Nyugat-Európában milyen médiatulajdoni viszonyok vannak és milyen monopol üzeneteket közvetítenek az ottani médiafogyasztóknak.

Szabályozható médiumok

A műsorban Lánczi Tamás elmondta, vannak olyan óriási mamutvállalatok, médiavállalkozások, amelyek gyakorlatilag érinthetetlenek. Amennyiben bárki szabályozási kérdéseket vet fel velük kapcsolatban, akkor ők azt mondják, hogy miért ne cenzúrázhatnak, hiszen ők magáncégek.

Így tehát olyan formában „engednek be” tartalmat saját oldalaikra, amilyeneket ők akarnak – fejtette ki a politológus. Hozzátette: a Facebook és a Google esetében kiderült, hogy egy Soros Györgyhöz köthető, általa támogatott alapítvány működik közre ezeknek a felületeknek a cenzúrázásában.

Szólás- és sajtószabadság

A 888.hu munkatársa szerint a média képviselői a következőképpen fordítják le saját szerepüket: egyrészt azt mondják, hogy ők a negyedik hatalmi ág. Megadja emlékeztetett, amikor 2011-ben a médiatörvény vitája zajlott, akkor arról szólt a vita, hogy a negyedik hatalmi ágat egyik másik hatalmi ág sem ellenőrizheti. A kérdés azonban az, hogy ha ők hatalmi ág, akkor mi lesz a fékekkel és ellensúlyokkal? Az eszmetörténész szerint itt kezdődik az egyik probléma.

Hozzátette: az igaz, hogy a nagy médiavállalatok egy-egy cenzúrázási eset során arra hivatkoznak, hogy ők magánvállalatok, így ezt megtehetik. Megadja azonban emlékeztetett, hogy amikor Mark Zuckerberg meghallgatása zajlott az Amerikai Egyesült Államokban, akkor Ted Cruz texasi szenátor vetette fel az egyetlen helyes kérdést a meghallgatáson. A szenátor elmondta, ők úgy reklámozzák magukat, hogy semleges platformok, így nem felelősek az oldalukon megjelenő véleményekért, hiszen ők nem a tartalom előállítói.

Megadja szerint tehát a probléma az, hogyha ezek a médiavállalatok mégiscsak válogatnak és cenzúráznak a megjelent vélemények között, akkor már van közük a tartalomhoz, és ezért felelősek is. Az eszmetörténész a másik problémának a monopolhelyzetet tekinti.

Negyedik hatalmi ág

Lánczi Tamás emlékeztetett: rendszeresen titulálják negyedik hatalmi ágként a médiát. Amennyiben valóban így van, akkor hatalmi törekvéseinek is kell lenni. Megadja szerint amennyiben a médiának valamilyen hatalma van, akkor az a manipuláció lehet. Véleménye szerint a technikai óriásoknak és az őket finanszírozó filantrópoknak, mint Soros Györgynek, az a célja, hogy az emberek többségéhez, akik interneten tájékozódnak, azokhoz egy üzenet jusson el.

Ez az üzenet lehet bevándorláspárti vagy „genderlobbi” üzenet, azonban semmi más, ami megkérdőjelezi ennek helyességét, az már ne jusson el az emberekhez – fogalmazott Megadja Gábor.

Közszolgálati közösségi média?

Mi történne akkor, ha egy kormány úgy döntene, hogy közszolgáltatóvá minősíti a Facebookot, a Youtube-ot, és még néhány fontos csatornát – vetette fel az elképzelést Lánczi Tamás a műsorban.

Megadja Gábor szerint óriási felháborodást váltana ki, ha egy kormány be akarná kebelezni a szabadon szárnyaló médiumokat, pedig ha a médiáról, mint hatalmi ágról beszélünk, akkor hatalmat csak hatalommal lehet korlátozni. Hozzátette: szerinte egy bizonyos idő múlva elkerülhetetlenné válik, hogy ezeket az oldalakat a kormányok szabályozzák.

Címlapkép: illusztráció