Érezhető a szakemberhiány a mindennapokban

 

Magyarországon több munkakör esetében is nehéznek tartják a megfelelő szakemberek megtalálását. Ide tartozik például a szakorvos, a villanyszerelő, a festő-mázoló és a háztartási gépszerelő is – derült ki a Cofidis Hitelmonitor országos reprezentatív kutatásának adataiból.

A kutatók 500 embert kérdeztek meg a 18-69 éves korosztályból. A felmérés készítői arra keresték a választ, hogy mit tapasztalnak az emberek, ha szakembert kell hívniuk. A válaszok összesítéséből kiderült, a szakorvosokat a megkérdezettek 84 százaléka nehezen elérhetőnek nevezte. A villanyszerelőket 82 százalék, a festő-mázolókat 80 százalék, míg a háztartási gépszerelőket 79 százalék sorolta ide – derült ki az M1 Summa című műsorából.

A budapesti és a vidéki benyomásokat összehasonlítva azt látni, hogy a fővárosiak körében átlagosan harmadával többen értékelik úgy, hogyha bajba kerülnek, nem találnak időben szakembert a hiba elhárítására.

Több szakmában is érezhető a hiány

Szalay Piroska, munkaerő-piaci szakértő is úgy látja, bár több szakmában is érezhető a mesterek hiánya, de nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem kiugró a magyar statisztika. Az idei második negyedéves KSH-jelentés szerint a be nem töltött munkahelyek aránya 2,7 százalék Magyarországon.

Mint mondta, ez az arány körülbelül 83 ezer be nem töltött munkahelyet jelent. Ez az arány ugyan magasabb, mint az uniós 2,2 százalék, de nem elképesztően magas – fogalmazott. Hozzátette, ez az arány Csehországban a legnagyobb, ott 5 százalék fölötti. Magyarország előtt az uniós országok közül Németország, Hollandia, Belgium áll, a magyar arányhoz hasonló arány pedig Ausztriában, Svédországban és Nagy-Britanniában van jelen.

Sofőrökből és mérnökökből is kevés van

A KSH adatai szerint a magyarországi hiányszakmák listáját immár hatodik éve a szakmunkások vezetik, második helyen a sofőrök, a harmadik helyen pedig a mérnökök állnak. A 10 legnehezebben betölthető munkakör között van még az adminisztratív munka, az irodai asszisztens, a könyvelő, a műszerész és az orvos, de vendéglátóipari szakembereket, gépkezelőket sem könnyű találniuk a cégeknek.

A szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár szerint ez összefüggésben van azzal, hogy sok szülő nem feltétlenül akarja szakképzésre küldeni a gyermekét.

Felnőtt korban választunk 

A kétkezi szakmák úgymond presztízsét vesztették a magyar társadalomban, és egy 14 éves gyermek nehezen tudja eldönteni, hogy melyik szakmát válassza – mondta el Pölöskei Gáborné, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár. Az adatok alapján úgy látja, hogy ezek a szakmák már a felnőtt oktatásba tolódnak, és nagyon sokan 30 éves kor környékén választanak és kezdenek el tanulni ilyen területen.

A helyzet enyhítését szolgálják a felnőttképzési programok, és az érettségit, valamint szakmát egyszerre adó, úgynevezett szakgimnáziumi képzések. Emellett egyre népszerűbb a duális képzés is. Utóbbi azt jelenti, hogy a szakmát tanuló fiatalok egy-egy vállalatnál töltik a gyakorlati óráikat naprakész technológiai környezetben.

Egyre több cég alkalmaz duális képzést

Ilyen képzés 7250 cégnél folyik és közel 53 ezer diák vesz részt benne. A duális képzéseket azért is szeretik a cégek – különösen a nagyvállalatok –, mert megismerik a résztvevő személyiségét, aki már egy olyan irányú képzésben részesül, hogy nem kell sokat foglalkozni vele, gyakorlatilag egyszerre lehet alkalmazni a termelési gyakorlatban – magyarázta Pölöskei Gáborné.

Szakmát tanulók versenye a budapesti Hungexpón (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

A szakértő szerint a hiányszakmák okozta nehézségeket a technológiák racionalizálásával is orvosolni kell. Ha a vállalatok korszerűsíteni tudják a termelésüket, a megrendelői igényeket kevesebb munkaerővel is teljesíteni tudják.

Sokat jelent az innováció és a digitalizáció

Szalay Piroska elmondta, sokat jelent az innováció és a digitalizáció eszközeinek használata mind az építőiparban, mind pedig a feldolgozóiparban, de a rugalmas foglalkoztatási formák is sokat számítanak. Úgy látja, a kisgyermekes anyukák inaktivitása magas Magyarországon.

Mint mondta, a rugalmas, például 4 órás vagy otthon végezhető munkákkal nagyon sok felsőfokú végzettségű, magas kompetenciával rendelkező szakembert lehetne visszahozni a munkaerőpiacra, ezzel is enyhítve a hiányszakmák okozta nehézségeket.