Szinte havonta találnak világháborús bombákat a fővárosban egy-egy építkezésen vagy a Dunában, legutóbb csütörtökön okozott fennakadást egy. Senki sem tudja, mennyi robbanószerkezet lehet még a föld alatt, de arra biztosan számíthatunk, hogy idővel még felszínre kerülnek a világháború maradványai, mivel a világháború végén több tízezer tonnányi bombát dobtak le Magyarországra.
Az elmúlt években több óriásbomba is felszínre került, de hasonló kitelepítésre, mint amely most történt, tíz éve nem került sor. 2008 júliusában Angyalföldön tízezer embernek kellett elhagynia otthonát, miután egy féltonnás amerikai bombát találtak a Tatai út és a Tahi utca sarkánál lévő autójavító műhelynél. Ez a bomba a beszámolók szerint ötszáz méteres körzetben mindent „megmozdított” volna. Előtte egy hasonló nagyságú robbanószerkezetet találtak az InfoPark területén egy építkezés során.
Gyakran kerülnek elő félmázsás vagy annál nehezebb súlyú robbantótestek, a Dunában most talált súlya ennél kisebb, 100 kilogrammos volt, de még ez is súlyos pusztítást végezhetett volna robbanás esetén.
Tűzszerészek előkészítik az Erzsébet hídnál talált világháborús robbanótest kiemelését (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
Magyarország is kiemelt célpont volt
Bár már több mint hetven éve véget ért a második világháború, egyre-másra kerülnek elő bombatestek a föld alól. Ez nem véletlen, hiszen Magyarország kiemelt célpontja volt a szövetségesek támadásainak, majd később a szovjet bombázások okoztak károkat.
A 1943. januári casablancai konferencián született döntés Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök között a Németország és szövetségesei elleni légitámadások fokozásáról. Szórványos átrepülésekre és bombázásokra 1942-1943-ban is sor került, de a légi offenzíva a náci megszállás után indult be igazán. Az első Budapestet érő bombázás április 3-án váratlanul érte a lakosságot.
A célzott, nappali és éjszakai légitámadásoknak több mint ezer halálos áldozata volt. A magyar célpontok elleni támadásokat az összesen 1500 négymotoros nehézbombázóból és 800 vadászgépből álló 15. amerikai légi hadsereg (AAF) vezette. Az olasz támaszpontokról indított bombázások intenzitása nyárig csak tovább erősödött. A második világháború legnagyobb hazai bombatámadása július 2-án érte Magyarországot és a fővárost.
A fővárosi rendező pályaudvarok mellett találat érte a csepeli Weiss Manfréd Műveket és a szabadkikötő közelében lévő olajfinomítók tartályait, de célpont volt a Ferihegyi repülőtér is. A csepeli ipari körzet, amely számos hadiipari és más gyártóbázisnak adott otthont, valamint a hidak és pályaudvarok környéke később is kiemelt célpontja volt a támadásoknak. A szőnyegbombázások miatt az ipari létesítmények mellett nagy károk keletkeztek a lakóházakban is. Szeptember végén, október elején már egymást érték a légitámadások az országban és a fővárosban, a brit, a szovjet és az amerikai légierőnek köszönhetően.
Az elmúlt két évben Budapesten talált világháborús bombák listája:
2017. szeptember 1-én egy félmázsás német rombolóbombát találtak a Mészáros utcában kábelfektetési munkák során egy árokban.
2017. július 23-én egy SC 50-es német bombát semmisítettek meg a Budapest Airport 2-es termináljának taxiparkolójában.
2017. június 24-én egy 100 kilogrammos bombát találtak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika téri campusánál.
2017. május 23-án Ferihegyen a régi repülőgép-emlékpark területén építkezés közben került elő egy 10 kilogrammos, FRAG 20-as amerikai légibomba.
2017. május 17-én a Csömöri úton, egy építkezésen találtak egy 50 kilogrammos, szovjet gyártmányú, FAB-50-es típusú rombolóbombát.
2017. február 17-én egy 50 kilogrammos magyar rombolóbomba került elő a földből a Mecset utcában, a Gül Baba mecset felújítása közben.
2016. november 23-án egy 500 kilogramm tömegű, GP-1000-es típusú amerikai bombát hatástalanítottak a tűzszerészek, amelyet a Déli összekötő vasúti híd közelében találtak.
2016. november 9-én a Dunában talált második világháborús bombát emeltek ki és hatástalanítottak.
2016. október 28-én a budai Várban, a karmelita kolostor felújításánál egy építkezésen egy szovjet rombolóbombát találtak.
2016. szeptember 29-én a főváros XV. kerületében, a Rákos úton találtak egy 65 kilogrammos szovjet rombolóbombát.
2016. július 25-én a Magyar tudósok körúton építési munkák közben került elő egy GP-1000 típusú 500 kilogrammos rombolóbomba.
2016. június 7-én került elő egy egytonnás GP-2000 típusú bomba a főváros XI. kerületében, a Kamaraerdőben.
2016. június 3-án egy több száz kilogrammos második világháborús bombára bukkantak az Infopark területén a Pázmány Péter Sétányon zajló építkezésen.
Még bőven maradtak bombák
„A háború vége felé sok bomba maradt „állva” (nem robbant fel – a szerk.), aminek az egyik oka az lehetett, hogy a minőségi gyártást felváltotta a mennyiségi, magasabb volt a hibaszázalék” – fogalmazott Tari János nyugállományba vonult tűzszerész a hirado.hu-nak. Amíg világ a világ, addig találni fognak „állva maradt” bombákat különböző építkezések során, már csak a nagy számok alapján is – mondta a szakértő.
Mivel elsősorban ipari létesítményeket, közlekedési csomópontokat vettek célba a bombázások során, így a pályaudvarok, vasúti csomópontok, a repülőtér, hidak és a korábbi hadiipari gyárak környékén nagyobb eséllyel maradhattak fel nem robbant bombák.
A leginkább „veszélyeztetett” területek között említhetjük Ferencvárost, Angyalföldet, Lágymányost, Csepelt, a külső kerületeket, valamint a Vár környékét, ahol heves harcok folytak a háború végén.
Szovjet gyártmányú, 100 kilogrammos világháborús bomba a Dunaújváros honvédségi hajó fedélzetén, miután tűzszerészek kiemelték a Dunából az Erzsébet híd közelében (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
Szétszedik, vagy felrobbantják
Tari János elmondta, hogy a bombák hatástalanítása történhet a robbanószerkezet szétszedésével, vagy robbantással, amely a helyszínen vagy a honvédség kijelölt telephelyén történik. Szállítás esetében is szigorú biztonsági szabályokat kell betartani – fogalmazott.
