Jelentős a lemorzsolódás az egyetemi alapképzéseken
Jelentős, az alapképzésben 40 százalékos a felsőoktatási lemorzsolódás egy friss debreceni kutatás eredménye szerint. Az országos vizsgálat azt állapította meg, hogy az első félévben vált a legtöbb hallgató. Az okokat az intézmények sem ismerik pontosan, viszont mindez nagyon sokba kerül a hallgatók, valamint a felsőoktatási intézmények számára egyaránt.
A Debreceni Egyetem hallgatói is csak néhány okot ismernek, a lemorzsolódás jelensége rendkívül sokrétű.
A Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központjának (CHERD) országos vizsgálata szerint maguk az intézmények sem ismerik az okokat, csak azt tapasztalják, hogy folyamatosan változik a létszám – mondta a központ vezetője, Pusztai Gabriella.
A pályaválasztási bizonytalanság is közrejátszik
Az alapképzésben 40 százalékos, a mesterképzésben 15 százalék körüli, míg a doktori képzés esetében mintegy 50 százalékos volt a lemorzsolódás – közölte Pusztai Gabriella a Kossuth Rádió Közelről című műsorában.
A központ vezetője elmondta: az egyetem, az állam, valamint a család is komoly erőforrásokat mozgósít a hallgatók képzése érdekében, akik közül sokan „több vasat is tartanak a tűzben”, több megkezdett képzésben is részt vesznek.
Helyes dolog, hogy a hallgatók keresik a számukra megfelelő képzést, azonban úgy látjuk, hogy a pályaválasztási bizonytalanság részben közrejátszik a lemorzsolódásban – fűzte hozzá.
Kossuth Rádió / Közelről
Nem feltétlenül veszélyes a korrekció
Pusztai Gabriella azt is mondta, hogy a már felvett hallgatókat „nem fogják meg” az intézmények, ők már „nem olyan értékesek”.
Egy nagy interjús és kérdőíves vizsgálatot is végeztünk, amellett, hogy a meglévő adatbázisainkra is tudtunk támaszkodni. A kutatásokból kiderült, több elsőéves egyetemista, főiskolás gondolja azt, hogy nem a képzettségének megfelelő szakot választotta, ezért próbál korrigálni – közölte.
Ez a korrekció nem feltétlenül veszélyes, hiszen több esetben a hallgató nehezebb szakot keres magának – tette hozzá. Van egy olyan típusú korrekció is, amikor a képzés valóságos tartalmából ábrándul ki a hallgató – mondta.
Fontos tényező lenne, hogy a felsőoktatási intézmény „fogja” a hallgatót azután is, miután felvették őt – húzta alá.
