Hogy ne otthon, a konyhaasztalnál érjen minket meglepetés, érdemes alaposan felkészülnünk, mielőtt elindulunk a nagy húsvéti bevásárlásra. Cikkünk ebben próbál meg némi segítséget nyújtani.
Füstölt sonka és tojás – a húsvéti ünnepkör legnépszerűbb élelmiszerei. A felmérések szerint ilyenkor Magyarországon annyi sonkát eszünk, mint átlagosan egyébként egy fél év alatt, tojásból pedig nagyjából az éves kereslet 10 százalékát vásároljuk meg. A bevásárlóközpontok, piacok ilyenkor alaposan felkészülnek a várható rohamra.
Rengeteg féle-fajta sonkából vagy legalábbis annak látszó termékből válogathatunk. Érdemes azonban utánanézni, mitől jó a jó.
Nézzük előbb a sonkapiacot.
Sonkavásárlás a Vásárcsarnokban
(MTI-fotó: Illyés Tibor)
Hogyan ismerjük fel a jó sonkát?
Az igazán jó minőségű sonka mintegy 3500 forintért kapható kilónként, a leggyengébb, a gyorsérlelésű hálós sonkából ugyanennyi pedig nagyjából 800 forintba kerül – mondta a Híradó.hu megkeresésére Szakács Zoltán, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökhelyettese.
A szakember elmondta, a legdrágább a száraz érleléssel készített, csont nélküli, füstölt, darabolt comb. Ez száraz sózással, fűszerek hozzáadásával készül. A folyamat lényege a víz elvonása a húsból, a sonkákat a sóban folyamatosan forgatják és a beérésük után hideg füstön, több alkalommal füstölik.
Húsvéti füstölt kötözött sonkák az érlelőkamrában a Pick Szeged Zrt. bajai üzemében
(MTI-fotó: Ujvári Sándor)
Szakács Zoltán hozzátette, a jó sonkát kellemes vöröses színéről és tapintáskor a keménységéről ismerhetjük fel. Fontos, hogy megbízható helyről szerezzük be. Ebben nyújtanak segítséget a védjegyek, mint például a KMS, azaz a Kiváló Magyar Sertés tanúsítvány.
Ezt kizárólag csak a Magyarországon felnevelt, GMO-mentes kukorica és egyéb szemes gabonaalapú, az EU által engedélyezett takarmány összetevőket tartalmazó takarmánnyal etetett vágott állat húsa kaphatja meg. E kitételeket folyamatosan ellenőrzik a szakemberek, így az ilyen tanúsítvánnyal rendelkező termék garantáltan magas minőséget képvisel – tette hozzá.
Nemzetközi viszonylatban mi, magyarok meglehetősen kevés sonkát fogyasztunk, igaz, az utóbbi időben kezd elmozdulni a kereslet a jobb minőségű termékek irányába – mondta Szakács Zoltán.
Fontos, hogy honnan is származik a tojás
Tojás vásárlásakor is ajánlott meggyőződni arról, megbízható forrásból származik-e a termék – mondta el a Híradó.hu-nak Molnár Györgyi, a Baromfi Terméktanács tojásszövetségének titkára. A szakember elsősorban a magyar tojások vásárlását javasolja. Hogy hazai termékről van szó, azt onnan lehet tudni, hogy a tojáspecséten szerepel a HU felirat – tette hozzá.
Mint mondta, egyrészt azért jobb a hazai, mert ez garantáltan a legfrissebb, hiszen a tyúk tojását követően másnap az üzletek polcaira kerül, míg egy külföldi tojás csak 3-4 nappal később. Emellett az erős és megbízható magyar hatósági ellenőrzések kiszűrik a rossz minőségű tojásokat.
A magyar tojástermelés megbízhatóságát az is jelzi, hogy innen még sohasem indultak ki „tojásbotrányok”. Ennek kapcsán elmondta, a magyar piacot nem érintette annyira érzékenyen a tavaly nyári fipronilügy, mint Hollandiát, Belgiumot vagy Németországot – mondta Molnár Györgyi.
Ezekben az országokban óriási állományokat kellett kiirtani a rovarirtóval szennyezett tojások miatt, volt időszak, amikor a térségben gyakorlatilag eltűnt a tojás a boltokból. Nálunk viszont zökkenőmentes volt az ellátás, az árak ugyan egy időre emelkedtek, de mára úgy tűnik, minden visszatért a normális kerékvágásba.
Molnár Györgyi elmondta, ő elsősorban az M-es vagy az L-es tojások vásárlását ajánlja. A szakácskönyvekben olvasható receptek az M-es tojásokkal számolnak, néha azonban ár/érték arányban jobban járhatunk egy nagyobb tojással is. Mindenképpen érdemes megnézni a tojás kilogrammra vetített árát – tette hozzá.
