Európai szintű szabályozásért kiált a Facebook?

 

Egymillió megtekintés, 12 ezer megosztás fölött járt kedden este annak az M1-nek nyilatkozó svéd–magyar nőnek a videója, aki a migrációs helyzet és a biztonság hiánya miatt 40 év után költözött haza Svédországból: a közösségi oldal rövid indoklás mellett törölte a Híradó.hu Facebook-oldaláról a riportot – vajon egy közösségi oldal a bejelentések száma alapján töröl bizonyos feltöltéseket, avagy a kérdéses tartalmat megvizsgálva veti össze annak mondandóját saját irányelveivel?

A Facebook egy 10 éve létrejött, korábban nem látott platformtípus, amely alapvetően a közösség tudására épít – mondta el Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Akadémiájának programfelelőse az M1-en szerdán.

Egyértelmű, hogy léteznek olyan szabályozások, amelyek a közösségi médiumokra is érvényesek – bűncselekményekhez kapcsolódó adatokat például azonnal el kell távolítani –, ugyanakkor az úgymond könnyedebb témák kapcsán gyakran kétséges, hogy az adott tartalom belefér-e a szerkesztési elvekbe vagy sem. Ilyenkor leginkább a közösségek döntésére kell gyanakodni egy-egy törlés háttérében, elvégre a platform azzal az elvvel épült fel, hogy amit a közösség nem tart megfelelőnek, azt a szolgáltató – potenciálisan veszélyesnek minősítve – eltávolítja.

Egy közösségi hálózat a felhasználóiból, vagyis azok aktivitásából és adataiból él. Amennyiben a platform szolgáltatója úgy gondolja, hogy egy bizonyos tartalom elriaszthatja a felhasználókat, akkor inkább nem kockáztatja meg a kontent fenntartását, hanem ellentmondásos tartalom címén leszedi azt – itt tehát egyfajta automatizmusról beszélhetünk. Korábban cenzúrázta a Facebook a világ egyik legősibb Vénusz-szobrát, pornográfnak találva azt. Így egy időre távolították azt.

A szakértő szerint Magyarországon az internetezők körülbelül 80 százalékának, vagyis mintegy 6,5 millió embernek a Facebook az elsődleges információforrása, s ez a jelenség európai szintű szabályozásért kiállt.