Számtalan fürdő- és gyógyhely bújik meg az Északi-középhegységben

 

Az Északi-középhegység termálfürdői festői környezetben fekszenek, például a hófehér egerszalóki sódomb alatt fekvő termálfürdő vagy a miskolctapolcai barlangfürdő. A természeti különlegességeken túl a középkori Magyarország oszmán kultúrája is itt hagyta lenyomatát a négyszáz éves egri törökfürdő képében.

Fürdőtúránkat kezdhetjük Észak-Magyarország legnagyobb városában, Miskolcon, annak is tapolcai városrészében. A környezet lenyűgöző: őspark, századfordulós villák, sétányok, kültéri tó és egy barlang forrással. A helyiek már a 13. században felismerték gyógyító hatását, és az 1700-as évek elején már messze földön is híre ment.

A felújítás alatt álló miskolctapolcai barlangfürdő (MTI-fotó: Komka Péter)

Különleges gyógyhatása van a karsztvíznek

Az akkori tapolcai apát orvosokat hívott Kassáról azért, hogy bebizonyítsa, ennek a karsztvíznek különleges gyógyhatása van. Ami nagyon egyedivé teszi ezt a fürdőt, elsősorban az, hogy egy természetes barlangban alakult ki – mondta Scheitzner Beáta, a Miskolci Turisztikai Kft. ügyvezetője az M1 Itthon vagy című magazinjában.

A bizonyítás sikerült, és néhány évtized múlva elkezdett felépülni a kis fürdőváros, ahová egyre több gyógyulni vágyó érkezett.

Nagyobb lendületet aztán az 1900-as évek első felében vett a fürdő fejlesztése: 1938-ban elkészült az egyik külső, kör alakú medence, 1941-ben pedig egy kupolacsarnokot építettek a hegyoldalnak támaszkodva. Máig is ez a kupolacsarnok fogadja a fürdővendégeket, és a szép idő esetén kinyitható kupolát még azzal a szerkezettel működtetik, mint egykoron. A mai napig azt a természetes karsztvizet használják a barlang járataiból kialakított medencékben, ami az eredeti, sok száz éves forrásból tör fel.

A forrás gyógyhatású vize főleg ízületi megbetegedésekre, a barlang klímája pedig légzőszervi betegségekre használ. De teljes gyógyászati kezelést is kaphatunk a víz alatti gyógytornától a súlyfürdőn át a különböző masszázskezelésekig.

A megfagyott lillafüredi vízesés (MTI-fotó: Vajda János)

Lillafüreden is gyógyulhatunk

Miskolc egy másik városrészében, Lillafüreden is gyógyulhatunk barlangban, igaz annak nem a vize, hanem a levegője jótékony hatású. A Triász időszaki üledékes mészkőben kialakult Szent István-barlangot 1910-ben fedezték fel, egy szerencsés, vagy inkább szerencsétlen véletlennek köszönhetően, amikor egy helyi erdőjáró felfigyelt a föld mélyéből jövő, elkeseredett kutyaugatásra.

Egy szerencsétlenül járt kutya esett be a barlang eredeti bejáratán, mai nevén a Kutyalyukon keresztül. Ez egy felszínre vezető, szakadékos kürtő volt. Eredetileg olyan kényelmesen járható bejárata nem volt a barlangnak, amin most is közlekedünk, a húszas években, amikor a Palotaszálló is épült, akkor építették ki a barlangot a nagyközönség számára, és a mai bejárata, ami az egri országútról nyílik, akkor került kialakításra – mondta Polgár Anasztázia barlangvezető.

A barlang legnagyobb része vizes szakaszokból és függőleges járatokból áll, csak barlangászok tudják bejárni. Ám még ilyen rideg körülmények között, a sötétben is képesek itt megtelepedni az élőlények: leginkább mikroszkopikusak, színtelenek és vakok, az élővilág legegyszerűbb képződményei. De akadnak itt denevérek is, bár csak ősztől tavaszig, amikor tartósan hidegebbre fordul az idő, és a melegebb barlangba teszik el magukat télire.

Fölülről, a felszínről beszivárgó csapadék és karsztvizek alakították ki nemcsak a barlang járatait, de gyönyörű cseppköveit is. Mielőtt a víz a mennyezetről lecsöppen, kiválik belőle a mész és a kőzeten marad, minden egyes cseppnél újabb és újabb rétegben. Így épülnek a függő cseppkövek, azaz a sztalagmitok. Amikor a víz lecsöppen a padlóra, ott épül az álló cseppkő, a sztalagmit. A két cseppkő addig növekszik, míg hosszú évezredek alatt, egyszer csak összeér.

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Komka Péter)

Eger környékén is találunk barlangfürdőt

Barlangot, pontosabban barlangfürdőt Eger környékén is találunk. Pedig Demjénben, a Mátra lábainál fekvő kis településen bő egy évtizede még nemhogy barlangfürdő, de gyógyvíz sem volt. Illetve volt, csak még a föld alatt, míg végül egy vállalkozó kedvű család elhatározta, kutat furat a hegyoldalban.

„Ez az egész egy fúrt kúttal indult, és szépen kiépült köré a komplexum. A legelső lépések között gumifalú medencéket telepítettünk, amik otthon a háztartásokban is láthatók, aztán egy-két kemény falú műanyag medencével folytattuk, és utána jöttek az épített medencék” – mondta Tóth Martin, a Demjén Termálfürdő Kft. tulajdonosa.

Úgy tartják a szakemberek, hogy egy kis túlzással ugyan, de bárhol lefúrunk Magyarországon, vizet találunk – csak az a kérdés, hogy milyen mélyen, milyen összetételűt és hőmérsékletűt.

Demjénben szerencse is kellett ahhoz, hogy az első fúrásból, majd 700 méter mélyen, nagyon jó ásványianyag-tartalmú gyógyvizet találjanak. Olyan meleg vizet, 68 fokosat, ami fürdésre is csak hűtés után alkalmas.

A fürdő belső tereinek kialakításánál a barlanghangulat megteremtése volt a cél, így születtek a zegzugos járatok, a boltíves födém, és a kisebb-nagyobb medencék, amiket a színes fények tesznek még egyedibbé.

A Szent József-forrás a Törökfürdő előtti parkban, Eger belvárosában (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)

Török kori történelmi emlékek Egerben

Eger városa főleg török kori történelmi emlékeiről híres, márpedig ahol az ország két épen maradt minaretjének egyike áll, ott törökfürdő is megbújik a közelben.

„A törökök behozták a kultúrájukat, többek között a fürdőkultúrájukat, és mivel Magyarország területén rengeteg hévizet, gyógyvizet találtak, ezért nyilván ezt előszeretettel vették igénybe” – mondta Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. ügyvezető igazgatója.

A törökök még a rituális fürdésre használták a gyógyvizet, tehát a testi és lelki megtisztulásra, és az ilidzsa típusú, tehát a vizes fürdőiknek az üzemeltetésére – tette hozzá.

Valójában nem is a törökök létesítették itt az első fürdőt. Már az 1440-es évekből feljegyzések tanúsítják, hogy a karthauziak egy kevésbé stabil, kevésbé időálló, de fedett fürdőben kerestek megnyugvást fáradt testüknek.

A török hódoltság ideje óta ugyanaz a kupolás kő- és téglaépület ad helyet a medencéknek. A törökök kiűzése után az egyház kapta meg a fürdőt, amit szerencsére nem romboltak le. Sőt, a püspökök is nagyon szerettek a meleg gyógyvízben üldögélni, így nem csoda, hogy szinte mindegyikük szépített, bővített valamit az épületen.

A törökök pedig nem csak az ilidzsában, azaz a vizes fürdőben szerettek megtisztulni: gyakran jártak hamamba is.

A hamammasszázs privilégium volt mindazok számára, akiknek magasabb beosztása volt, vagy meg tudták maguknak engedni, hogy részt vegyenek egy ilyen kezelésen, és egy masszőr végezte helyettük a megtisztulást – mondta Fábián Gergely masszőr.

Az egerszalóki sódomb (MTI-fotó: Komka Péter)

Sódombok Egerszalókon

Eger és környéke már az 1930-as évektől hivatalosan is gyógyhelynek számít. Nemcsak a sok jótékony, főleg kénes vizű fürdő, de a Mátra és a Bükk szinte gyógyítóan kellemes hegyei is hozzáteszik ehhez a magukét.

„Aki Egerben vagy a környékén szeretne megpihenni, választhat, és nem feltétlenül egy fürdőhöz kell, hogy kösse az egészsége javítását, hanem csillagtúraszerűen vándorolhat, egyik településről a másikra, egyik fürdőről a másikra, és egy komplex kezelésben részesülhet ezeken a helyeken” – mondta Hegedűsné Majnár Márta, az Eger Városi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Egerszalókon csodálhatjuk meg azt a természeti képződményt is, amiből mindössze három található a Földön. Ritkán jön úgy össze, hogy a levegő, a terepadottságok, a folyásirány, a gáz- és ásványianyag-tartalom mind-mind alkalmas legyen sódombok kialakulására.

Magyarországon az 1950-es évektől kezdve nagyon sok kutatófúrást végeztek olajlelőhelyeket keresve, de ezek nagy részéből inkább víz tört a felszínre. Így történt az egerszalóki faluvégen is, ahol akkor még a helyiek közös legelői nyújtózkodtak az erdőszélen, mígnem 1961-ben gyógyvizet találtak.

Mielőtt kiépült Egerszalókon a fürdő- és szállodakomplexum, nagyon sokan jártak ki a sódomb természet alakította medreibe fürdőzni. A víz, ami kimagasló mennyiségű, 1600 milligramm oldott ásványi anyagot tartalmaz literenként, gyógyhatással bír. Töménysége miatt az orvosok nem is javasolnak harminc percnél több időt benne tartózkodni, mert nagyon megterheli a szervezetet.