A bibliai idők óta ismert fertőző betegség manapság többnyire már csak a fejlődő országokban fordul elő. A statisztikák szerint azonban még így is meglepően sok, akár 10-12 millió leprás beteg is élhet a világon.
A világ gazdagabbik felén már régóta működik a Nemzetközi Lepramisszió, amely tagszervezeteivel, így a Magyar Lepramisszióval évtizedeke óta küzd a fertőzés ellen. A betegeket a társadalomtól többnyire elkülönítik, aminek részben járványügyi, részben társadalmi okai vannak.Magyarországon már a második világháború óta nem jegyeztek fel fertőzést, de előtte is közel fél évszázadig nem találkozott senki sem magyarországi leprással.
1954 óta tartják meg a betegség világnapját, amit – a Gandhi halálához eső legközelebbi vasárnap lévén – idén január 28-án tartanak meg. Ebből az alkalomból a közel 50 éves Magyar Lepramisszió vezetőjét, Riskóné Fazekas Márta igazgatót kérdeztük, aki mesélt karitatív tevékenységükről és arról, hogy a Nemzetközi Lepramisszió és tagszervezete, a Magyar Lepramisszió miképpen tud segíteni ennek a ritka, de időről időre felbukkanó betegség legyőzésében.
(J. Gy.) – Évszázadok, sőt évezredek óta az emberi civilizációt kíséri végig ez a fertőzés, de talán még ma is kevesen tudják, hogy tulajdonképpen mi is ez a betegség. Mit lehet tudni a leprával kapcsolatban?
(R.-né) – Ez egy bakteriális fertőzés, ami a különböző kultúrkörökben fellelhető tárgyi emlékek alapján hosszú évezredek óta az emberiség történelmének a része. De az a legnagyobb tragédia, hogy ennek már régen nem volna szabad így lennie, hiszen ma már könnyen gyógyítható a néhány évtizede rendelkezésre álló antibiotikumokkal ez a bakteriális fertőzés, így a penicilin-származékokkal sem. Ez régen nem volt elérhető.
Leprás indiai kisfiú: Fotó: Magyar Lepramisszió
(J. Gy.) – A modern orvostudomány minden erőfeszítése ellenére még mindig a világ sok helyén üti fel a fejét. Ön szerint miért nem tűnt még el a betegség, és mit lehetne tenni még az elterjedése ellen, gyógymód és egyéb óvintézkedések mellett?
(R.-né) – Óriási ellentmondás van az gyógyszeripari cégek, az orvostudomány és a szegény országok helyzete között, hiszen amíg a gyógyszergyártók hatalmas lelkesedéssel adják azokat a gyógyszereket, amelyekkel rövid idő alatt ki lehet tisztítani a kórokozót az ember szervezetéből, és az orvosi tudományos fokozat abszolúte felkészülten és nagylelkűen áll a kérdéshez, addig a másik oldalon nagy tragédia, hogy a betegséggel kapcsolatban nagyon más a szemléletmód azokban az országokban, ahol előfordul tömegével a betegség, ugyanis a ott nem a segítség a cél, hanem a nemtörődömség, vagy Indiában a kasztrendszer miatti érdektelenség a jellemző. Így a Nemzetközi Lepramissziónak és tagszervezeteinek – így a magyarnak is – az a legnagyobb feladata, hogy eljusson a segítség oda, ahová el kell jutnia.
(J. Gy.) – A migrációs hullámmal új, vagy Európában régen látott betegségek jelentek meg ismét a kontinensen, elég csak a TBC új, nem európai törzsére gondolni. Ön szerint van esély arra, hogy a lepra ismét megjelenik hazánkban?
(R.-né) – Nagy a forgalom a nemzetközi világban, és a kórokozók nem ismernek határokat, de nem hiszem, hogy újra meg jelenne Magyarországon a lepra. Úgy hiszem, egy-egy beteg ember érkezhetett, de mivel az emberek 95 százaléka amúgy sem kapná el, és ez amúgy is egy legyengült kórokozó, ezért nem számítok arra, hogy ettől tartani kellene. Akik nagyon veszélyeztetettek, azok a Kalkuttai Teréz anya által emlegetett ún. negyedik világ képviselő pl. az indiai nagyvárosokban, tehát az a réteg, akiknek a mély nyomorát itt nem is tudjuk elképzelni. De ha valaki el is kapja, könnyen meg is lehet gyógyítani.
(J. Gy.) – Ezt a munkát hogyan tudja segíteni a magyar misszió?
(R.-né) – A világ legnagyobb lepraszervezetének, a Nemzetközi Lepramisszió tagszervezete a Magyar Lepramisszió, ezért bizonyos kérdésekben központi koordináció van, és például központi a felvilágosító-oktatási tevékenység és a különböző kormányokkal való kapcsolattartás is, mindehhez a Magyar Lepramisszió adományokkal járul hozzá. Így például 2018-ban egy intenzív kórházi részleg finanszírozását vállalta a Magyar Lepramisszió a kalkuttai leprakórházban, annak orvosi műszerekkel való felszerelésétől kezdve egészen a gyógyítás folyamatának költségeit vállaltuk. Emellett Kínában negyven, a betegséggel ilyen-olyan úton kapcsolatba került gyermeket taníttatunk, ők ugyan egészségesek, de szüleik, nagyszüleik vagy dédszüleik átestek már a betegségen.
2018-ban a Magyar Lepramisszió Etiópiában félszáz egészségügyi dolgozó továbbképzését fogja biztosítani azért, mert az ottani képzés során egyszerűen nem kapják meg a képzést a betegségre nézve, és összekeverik más betegségekkel, azonban a felismerés nagyon fontos, ugyanis minden második percben egy új betegnél ismerik fel a lepra tüneteit, közülük minden ötödik egy gyermek. És végezetül, a hatalmas kiterjedésű Kongó öt államában felvilágosító tevékenység és szűrővizsgálatok finanszírozását vállaltuk el.
(J. Gy.) – Lassan, de biztosan 50 éves lesz a Magyar Lepramisszió. 1972-ben alakult meg, és ugyan nem az elejétől fogva, de szoros kapcsolatban van a Magyarországi Református Egyház szervezetével évtizedek óta. Hogyan alakult ki ez?
(R.-né) – Magyarországon teljesen mértékben nyitott a magyar tagszervezet működése, jogi értelemben teljesen önálló. Az, hogy mégis szorosan kötődik a Magyarországi Református Egyházhoz, az egy “isteni sugallat” eredménye: Dobos Károly, akkoriban 72 éves nyugalmazott lelkész kapott egy indíttatást, hogy a legnehezebb években segítse a szervezet munkáját, és ezért került kapcsolatba a magyar református egyházzal. A magyar misszió különlegessége, hogy egyedüli a régióban, tehát a nemzetközi szervezetben mi képviseljük Közép-Európát.
Rengeteg emberre terjed ki a hatásunk, hiszen nemcsak a betegek, hanem a mögöttük lévő családok, közösségek, faluközösségek részesülnek a Magyar Lepramisszió áldásos segítségéből az egész világon, ugyanis a segítés, az emberszeretet nincsen határokhoz kötve.
