A 44 éves Szögi Lajos, a tiszavasvári Kabay János Általános Iskola földrajz–biológia szakos tanára két kisebbik lányával a közeli Vámosújfaluba tartott. 2006. október 15-én a délután fél négykor Olaszliszkán haladt át, amikor a közlekedési szabályokat betartó tanár autója előtt átszaladt az úttesten egy helyi kislány, az akkor 11 éves H. Kitti, aki az út melletti vízelvezető árokba esett.
A későbbi vizsgálatok megállapították, hogy Szögi Lajos nem ütötte el a kislányt, ennek ellenére megállt, hogy megnézze, nem lett-e baja a gyereknek. Ekkor kezdődött a tragédia.
A lány bátyja a kocsihoz rohant, és betörte a szélvédőt. A tanár megpróbált elindulni az autóval, de a kislány apja, akkor még fiatalkorú bátyja, valamint három rokon kirángatta a kocsiból, és ütni, rugdosni kezdték. H. Kitti anyja azt kiabálta, „öljétek meg a magyart, mert meghalt a gyerek!”, miközben a lány a ház udvaráról azt kiabálta, „ne sírjál, anya! Élek!”.
Egy évekkel korábban történt halálos balesetre hivatkozva a vádlottak felindulásukkal próbálták magyarázni azt, hogy emberi mivoltukból kivetkőzve a köztiszteletben álló és közmegbecsülésnek örvendő többgyermekes családapára legalább száz ütést és rúgást mértek.
Szögi Lajos könyörgött, hogy a lányait ne bántsák, a lincselők azonban azt ordították a két kislánynak, hogy ha nem fogják be a szájukat, akkor megerőszakolják őket. A kislányoknak sikerült elmenekülniük, majd megállítottak egy autót, és a sofőr hazavitte őket, hogy értesítsék édesanyjukat és nővérüket. Mire azonban a mentők megérkeztek Sátoraljaújhelyről, Szögi Lajos már belehalt súlyos fejsérüléseibe.
Két évig tartott a nyomozás
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság 2007. október 5-én zárta le az olaszliszkai ügyben végzett, fokozott ügyészi felügyelet mellett zajló nyomozást. A kiemelt ügyként kezelt eljárás során a nyomozók több mint száz személyt hallgattak ki, sokukat többször is, az ügy több ezer oldalnyi nyomozati iratát pedig vádemelési javaslattal a megyei főügyészségnek küldte meg. A megalapozott gyanú alapján nyolc személyt helyezett előzetes letartóztatásba a bíróság.
Hatalom és felelősség
Az olaszliszkai tragédiára csak három nappal később reagált a kormány. Az akkor regnáló Gyurcsány-kormány sajtótájékoztatón adott hangot megrendülésének és fejezte ki együttérzését Danks Emese kormányszóvivő tolmácsolásában, aki egyszersmind sietett leszögezni, hogy minden általánosítást, minden cigányellenes hangulatot szító, sőt uszító hangot el kell ítélni.
Tavaly, Szögi Lajos meglincselésének 14. évfordulóján megjelent cikkünkben Békés Bence egykori cigány jogvédő, publicista, polgárjogi aktivista, az Eötvös József Cigány–Magyar Pedagógiai Társaság tagja a tragédia hátteréről nyilatkozva, az akkor regnáló Gyurcsány-kormány felelősségét is felvetette az ügyben. A jogvédő aktivista elmondta, hogy a magyar balliberális oldal által instruált állam nem volt képes megvédeni az állampolgárait. Vagyis az, ami Olaszliszkán megtörtént, ugyanúgy megtörtént Budapest utcáin is, 2006 őszén is. Az egész magyar társadalmat rombolta, és minden emberben kifejtette a hatását.
Az olaszliszkai ügy nem volt extrém, ritka történet. Ez nem azt jelenti, hogy mindennap lincseltek meg magyarokat a cigányok, hanem azt, hogy az állam képtelen volt megvédeni az állampolgárokat. Cigányokat és magyarokat egyaránt. Gondoljunk csak a 2008-ban kezdődő cigányok ellen elkövetett, riasztó szolgálati profizmussal végrehajtott sorozatgyilkosságokra. Vagy arra, hogy egyszerűen utat engedett a rendőrbosszúnak, és a politikai ellenfeleit verette, lövette szét Budapest utcáin. Akkor nem volt jogrend ebben az országban. Az ember sehol nem érezhette magát biztonságban. Magyarország 2006-ban no-go zónává változott
– fejtette ki Békés Bence.
A Jobbik cigánybűnözésről beszélt
2008. októberében a Jobbik, a Magyar Gárda és a Nemzeti Őrsereg tartott fáklyás megemlékezést Olaszliszkán. A rendezvényen megkoszorúzták a tiszavasvári tanár emlékművét, majd a szemközti magántelken a Magyar Gárda több tagja mondott beszédet.
Szegedi Csanád, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országos alelnöke arról beszélt: ki kell mondani, Magyarországon létezik cigánybűnözés. Ezt megoldani csak összefogással lehet, a magyar társadalommal, a cigány vezetőkkel és a médiával közösen. Véleménye szerint a mai segélyezési rendszert a jelenlegi gazdasági válságban nem lehet tovább finanszírozni. A megélhetési bűnözést pedig szigorúbb törvényekkel vissza kell szorítani.
Résztvevők a Jobbik Magyarországért Mozgalom fáklyás demonstrációján (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)A felszólalások után fáklyás felvonulást tartottak a Kossuth utcában lévő emlékműtől a helyi templomig, majd visszafordultak, és elhagyták a települést. A résztvevőket kommandósok kísérték, miközben a környező házakból a helyiek figyelték az eseményeket. Az utca egyik házának kapujában állók közül többen bekiabáltak a vonulóknak: „addig örüljetek, míg rendőrökkel jöttök!” A válasz az volt: „jövünk majd nélkülük is.” A két tábor közötti szóváltás alatt a már korábban ott posztoló rendőrökhöz újabbak sorakoztak fel, de a kiabáláson túl más atrocitás nem történt.
Három év után született meg a jogerős ítélet
2009. november 13-án a Debreceni Ítélőtábla másodfokon három vádlott esetében súlyosbította az emberölés ügyében hozott elsőfokú ítéletet. A Balla Lajos, a büntető tanács elnöke által Debrecenben kihirdetett jogerős ítélet szerint a nyolc elítélt összesen 157 évet kapott. Az elsőrendű vádlott, ifjú Horváth Dezső esetében a korábban kiszabott 15 éves szabadságvesztést 17 évre súlyosbította a bíróság. A hatodrendű Fercsák György és a hetedrendű Jónás Gusztáv korábbi 15-15 éves büntetését életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatta, azzal, hogy leghamarabb 30 év után bocsáthatók feltételes szabadlábra.
(Fotó: MTI/Vajda János)A többi vádlott esetében az ítélőtábla helybenhagyta az első fokon eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság ítéletét, amely szerint a másodrendű vádlott, idősebb Horváth Dezső életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott, és leghamarabb 30 év múltán helyezhető feltételes szabadlábra. A harmadrendű Szarka András és az ötödrendű idős Horváth Dezsőné 15-15 éves fegyházbüntetését a táblabíróság helybenhagyta. A negyedrendű Szarka Gergő Rolandnak és a nyolcadrendű Horváth Krisztiánnak 10-10 évet kell töltenie fiatalkorúak börtönében. Az ítélőtábla valamennyi vádlottat 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
A jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélt idősebb Horváth Dezső az ítélethirdetés után azt mondta, „a súlyos ítélet miatt a Szögi családnak nem kell tartania bosszútól, családja kint lévő tagjai nem keresik meg őket”.
2011. február 15-én emelkedett jogerőre a Szögi Lajos családja által indított kártérítési perben meghozott ítélet, ebben a bíróság 46 millió forintra és a kamatok megfizetésére kötelezte az alpereseket.
Feltételes szabadságra bocsátásról döntött a törvényszék
2019. május 28-án a Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája a 17 év szabadságvesztéssel sújtott egykori elsőrendű vádlott feltételes szabadságra bocsátásáról döntött. Ifj. H. D. a kiszabott szabadságvesztést a Szegedi Fegyház és Börtönben töltötte, ahonnan feltételes kedvezménnyel 2019. július 15-én szabadult. Amennyiben a büntetést kitöltötte volna, 2023. október 14-ig maradt volna fegyházban.
A büntetés-végrehajtási bíró azt állapította meg, hogy az elítélt a börtönben kifogástalan magatartást tanúsított, különböző címen 53 jutalmat is kiérdemelt, érvényben lévő fenyítése nem volt. A fogva tartás alatt tanulmányait jó eredménnyel folytatta, júniusban érettségizett, valamint önismereti és konfliktuskezelő tréningen is részt vett. Mindenben kifejezte megbánását, a fogva tartásának körülményei miatt számára megítélt kártalanítás összegét a sértett családja kapta meg. Kifogástalan magatartásának köszönhetően mintegy húsz alkalommal hagyhatta el az intézetet. Szabadulása után élettársához és gyermekéhez költözött, két helyről is munkáltatói szándéknyilatkozatot kapott.
2019. december 9-én a Szegedi Törvényszék, megváltoztatva az elsőfokú döntést, úgy döntött, hogy egyelőre nem szabadulhat, feltételesen sem az olaszliszkai emberölési ügy 15 év fegyházbüntetésre ítélt harmadrendű vádlottja. A férfi a Szegedi Fegyház és Börtönben tölti szabadságvesztését. Ha letölti a tizenöt évet, akkor 2021. október 24-én szabadul. A Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája november 26-án az elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról döntött, ám az ügyész fellebbezett, így a végzés nem vált véglegessé.
A törvényszék másodfokú tanácsa megváltoztatta a döntést. Megállapította, hogy bár az elítélt a büntetés-végrehajtási intézetben kifogástalan magatartást tanúsított, amit jutalmai, az eltávozásokat követő viselkedése, az általa elvégzett tanfolyamok és a sértett családjának juttatandó kártérítés is alátámasztott, a bíróságnak vizsgálnia kell a törvénytisztelő életmódra való készségét is. Álláspontjuk szerint az elítélt szabadulása esetén közel kerülne korábbi környezetéhez, és nem zárható ki, hogy így „e készsége mérséklődne”. Emellett úgy ítélték meg, hogy mivel a bűncselekmény helyben és az országos közvélemény előtt is ismert, ez megnehezítheti az elítélt számára a mindennapi feladatok ellátását, és visszaterelheti a korábbi kriminális élethelyzetbe. Mindezért az elítélt a bíróság szerint továbbra is potenciális veszélyt jelent a társadalom tagjaira nézve.
A hatalmas felháborodást kiváltó lincselés az értelmetlen erőszak szinonimájává vált, az ezt követő heves viták komoly társadalmi feszültségekre irányították a figyelmet.
A tragédia nyomán heves viták lángoltak fel. Az elkövetők származása miatt erősödött a cigányellenesség, egyre gyakrabban hangzott el a cigánybűnözés kifejezés. Sokan hívták fel a figyelmet arra, hogy a romák nagy része mélyszegénységben él, óriási szociális, anyagi és erkölcsi elmaradottságban a többségi társadalomtól, beilleszkedésüket számtalan ok hátráltatja.