Jogerős ítélet született a legbrutálisabb őr és két társa büntetésében

 

Hatról nyolc évre emelték a legbrutálisabb őr büntetését. Jogerősen is elítélték azt a három felügyelőt, aki félholtra vert egy rabot egy budapesti börtönben. A megtorlásba torkolló fegyelmezés közben legalább 29-szer ütötték meg az áldozatot. A sérülések halált okoztak volna, de az őrök jogilag nem gyilkosok. Az elítélt ugyanis az egyik gyógyszere túladagolásába halt bele. Arra három év alatt sem találtak választ, hogy hogyan került a szervezetébe a nagy mennyiségű vérnyomáscsökkentő. A Kékfény riportja.

Ifj. Cs. Sándor szerint halálra verték az apját, a halál oka mégis egészen más: gyógyszermérgezés. Noha a vádirat szerint magába a verésbe is belehalt volna az áldozat. A vád ezért különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés kísérlete és hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás. Az első tárgyaláson az ügyész ismertette a vádirat lényegét.

Tavaly szabadult volna

Cs. Sándor azért került fogdára, mert összeverekedett egy másik rabbal. A 44 éves férfi szó szerint a fél életét rácsok mögött töltötte. Lopások, rablások miatt összesen már vagy 20 évet ült le. Cs. Sándor legutóbb kilenc évet kapott fegyveres rablásért, egy drogdílert fosztott ki késsel. Tavaly már szabadult volna, ha megéli azt.


A férfi egy matrac miatt halt meg, ez volt ugyanis az aznapi konfliktusforrás. A biztonsági kamera rögzítette, hogy a reggeli zárkanyitás után két őr állt Cs. Sándor fogdája mellett, és a matracon vitáztak. A fogdán csak éjszakára maradhat raboknál szivacs a priccsen, de az áldozatnak papírja volt arról, hogy napközben is azon feküdhet, mert beteg. A fogoly erről igazolást is adott át az őröknek, később pedig dühében kidobta a matracát a zárkából. Kicsit később megérkezett a fővádlott, Sz. László.

Több egykori elítélt is arról beszélt korábban, hogy

Sz. László a börtön egyik rettegett őre volt,

amíg szolgált. Ő lépett be először Cs. Sándor zárkájába, majd két kollégája is követte. Nagyjából két percig voltak bent. A folyosói kamera azonban nem rögzít hangot, és az sem látszott, hogy mi történt odabent.

Az őrök helyszíni kihallgatásukon mind azt mondták, hogy Cs. Sándor zavartan viselkedett, őrjöngött, összefüggéstelenül beszélt és fenyegetőzött. A vádlottak szerint őrtámadás történt, ezért ugrottak neki a rabnak, akit a földre tepertek, majd megbilincselték. Verésről, bántalmazásról egyik volt őr sem beszélt. A fővádlott védője szerint csak testi kényszert alkalmaztak.

A kamerafelvételeken az is látszott, amikor kihozzák a cellából, és az egészségügyi szobába kísérik. Cs. Sándor pólója azonban már csupa vér volt, az arcán is sérülések látszottak. Az őrök azt mondták, hogy megbotlott a küszöbön, és arcra esett, de történhetett egy „kis baleset” a gumibottal is.

Egyszer csak nem küzdött tovább

A volt őrök szerint Cs. Sándor ezután ismét balhézni kezdett. Aztán egyszer csak nem küzdött tovább. Mintha elfáradt volna, de akkor már haldoklott. Az őrök is látták, hogy nagy a baj, levették róla a bilincset, és segítséget kértek az ápolóktól.

Megpróbálták újraéleszteni, de hiába. Az orvos-szakértők összesen 43 sérülést számoltak össze a holttesten, elsősorban a fején. Ehhez képest az első orvos azt írta le, hogy nem észlel a halállal összefüggő sérülést a holttesten, csak a kezén látott bilincs-sebeket, szerinte

szívelégtelenségben halt meg a férfi.

A vád különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés kísérlete. Azért csak kísérlet, mert nem a verés a közvetlen halálok, hanem keringési elégtelenség, amit a vérnyomáscsökkentő gyógyszer túladagolása okozott. Ezt állapították meg végül az orvos-szakértők. Vagyis az áldozat családját képviselő jogász szerint tulajdonképpen két oka is van Cs. Sándor halálának.

A szakértők szerint a verésbe is belehalt volna, de a mérgezés hamarabb végzett vele. Maga a gyógyszer egyébként vérnyomáscsökkentő volt, amit neki írt fel az orvos, csakhogy nem a megfelelő dózist mutatták ki a szervezetében.

Az első ítélet szerint nem gyilkosok a volt őrök

Az első bíró elmondta, a matracvita miatt indulatos szóváltás alakult ki őr és őrizetes között, a fogoly is tiszteletlen volt, megütötte az elsőrendű vádlottat, aztán ezt torolták meg kegyetlenül az őrök. A vádlottak tette ezért csak életveszélyt okozó testi sértés. Az áldozat fia akkor csalódott, szerinte kevés a volt egyenruhások hatéves büntetése. A védő viszont azt mondta, még ez a büntetés is túl szigorú, főleg, hogy az ügyfele nem követett el bűncselekményt.

Mivel mindenki fellebbezett, így az ügy ismét a Fővárosi Ítélőtáblához került. Az ügyvédek önvédelemre és szabályos intézkedésre hivatkoznak, ezért felmentést, de legalább enyhítést szeretnének elérni. Az ügyészség viszont kitart a gyilkossági kísérlet mellett. A vádlottak pedig továbbra is tagadnak mindent. Egyikük azt állítja, ott sem volt a verésnél.

Az ítélet szerint az őrök jogerősen is bűnösök,

de ugyanúgy csak életveszélyt okozó testi sértésben és hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazásban, és nem gyilkossági kísérletben. Változott viszont két vádlott büntetése: Sz. László hat helyett nyolc évet kapott, az egyik társa pedig hetet. A harmadiké maradt hat év, de neki egy évvel eleve tovább kell ülnie, mert garázdaságért, hivatalos személy elleni erőszakért korábban felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

Az őrök szabadon távozhattak a tárgyalásról, pedig ötéves büntetésnél szökés veszélye miatt általában azonnal viszik őket a börtönbe. A bíró szerint viszont náluk nem kell ettől tartani, eddig mindig pontosan megjelentek, és a családi viszonyaik is rendezettek. Az ítélet jogerős.

Miért vett be nagy mennyiségű vérnyomáscsökkentőt?

Viszont máig nem derült ki, hogy Cs. Sándor miért szedett be annyi vérnyomáscsökkentőt? Az őrök szerint öngyilkos akart lenni, de az áldozat fia szerint ez kizárt.

Utolsó levelében apja azt írta neki, nagyon várja őt a következő beszélőre. De talán a legnagyobb rejtély, hogy ennyi gyógyszer hogyan lehetett egyáltalán Cs. Sándornál, ugyanis a fogdába csak testüregi motozás után kerülhet be egy elítélt.

A címlapfotó illusztráció.

Csak felnőtteknek!

Az oldal alkalmas kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására.

Tartalma a 2010. évi CLXXXV. médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.