Élet-halál harc dúl a vagyonvédelmi cégek piacán

 

A harcban az győz, aki olcsóbban veszi az embert. Ez a kényszer végül oda vezetett, hogy az elmúlt években sorra alakultak és dőltek meg a biztonsági őrök munkaerő-kölcsönzésével ügyeskedő bűnszervezetek. Legutóbb 15 embert gyanúsítottak meg azzal, hogy adókerülő céghálózatot működtettek. A Kékfény riportja.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kommandósai nemrég rajtaütöttek egy feltételezett bűnszervezet vezetőjének házánál. A szervezet megbízásait nem saját alkalmazottaik látták el, hanem ehhez, a bűnszervezet által létrehozott kisebb cégektől kölcsönöztek munkaerőt.

Az őrzést, védelmet ténylegesen teljesítő vagyonőrök úgynevezett „bukó cégekhez” voltak bejelentve alkalmazottként, csakhogy ezek a „bukó cégek” a dolgozók után a kötelező járulékokat nem fizették meg.

A szervezet elkövetési időszaka 2014 és 2017 közötti időszakban zajlott, és csaknem kétezer foglalkoztatottat érintett – mondta Baán Szabolcs, a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának igazgatója. Kifejtette: a foglalkoztatottakat a gazdasági társaságba bejelentették a megfelelő formanyomtatványon, azonban szándékosan nem fizették meg az alkalmazottak után a járulékokat.

Így óriási adó- és tb-tartozást halmoztak fel, majd csődöt jelentettek vagy eltűntek. Nem egyedi esetről van szó – mondta a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke.

Fialka György úgy fogalmazott: a vállalkozások, amik két-három hónapig élnek, aztán megszűnnek, felszámolják, eladják, vagy csődbe viszik, semmi egyebet nem csinálnak, csak felveszik az alkalmazottakat, továbbadják őket vagyonvédelmi cégeknek, akik nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul alkalmazott embereket „kaptak”.

Fialka György azt mondta, nagyon telített a vagyonvédelmi szakma, sokan próbálnak szerencsét, nem mindig tisztességes eszközökkel. Véleménye szerint a piaci harcban mindig az győz, aki olcsóbban veszi az embert.

Mennyi az annyi?

A kamarai elnök szerint a Belügyminisztérium minden évben kibocsát egy, a kamarával egyeztetett összeget, amit megfelelő rezsióradíjnak tart.

Ez jelenleg 2375 forint. Fialka szerint ebből már tisztességesen meg lehet élni, azonban vannak hírek arról, hogy már 700 forintos órabérért is találnak munkaerőt a cégek úgy, hogy már nem fizetik a járulékokat.

Az alkalmazott is bajba kerülhet

Szabó Gyula gazdasági szakjogász szerint mindenki cinkos ebben a rendszerben. Azok a megrendelők is felelősek, akik ennek a végső haszonélvezői. Az ügyvéd arra figyelmeztet, hogy azok az alkalmazottak, akik után nem fizetnek járulékot, később nagy bajba kerülhetnek.

Úgy fogalmazott: amennyiben nincs jogviszony, az a nyugdíjas éveknél problémát jelenthet, hiszen azokat a munkával töltött éveket nem tudja az illető leigazolni. Ez a kamarai elnök szerint is egy időzített bomba.

Az ügyvéd még egy dologra figyelmeztet. Előfordulhat, hogy a zsebbe kapott szerény jövedelem után még adófizetési kötelezettség terheli a becsapott alkalmazottakat.

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

A kamara tehetetlen

Fialka György elmondta, a kamara jelenleg nem tud az ilyen visszaélések és bűncselekmények ellen fellépni, mert ugyan közfeladatot ellátó testület, nincsenek meg a jogi lehetőségei arra, hogy ellenőrizze ezeket a cégeket.

A kamara elnöke elmondta, az ilyen esetek megoldására és megelőzésére a NAV bűnügyi főigazgatósága kidolgozott egy rendszert, ami az úgynevezett fordított áfaszerű művelet.

A szakmai tárgyalásokon azt találták ki, hogy az ilyen alvállalkozói rendszerben működő cégek előre fizessék a dolgozók járulékait, ne utólag. Így ha eltűnnének vagy csődbe mennének, akkor sem maradna utánuk például tb-tartozás. Az ötlet egyelőre nem valósult meg, maradt a régi rendszer.

Résen kell lenni

Szabó Gyula ügyvéd figyelmeztetett, amennyiben valaki tájékozódni szeretne a munkaviszonyával kapcsolatban, lehetősége van az ügyfélkapu rendszerén keresztül tájékozódni. Tajszámunkat beütve az ügyfélkapu kimutatja, hogy van-e bejelentett jogviszonyunk – mondta Szabó.

Ugyanakkor a kamara elnöke szerint újra kellene szabályozni ezt a területet.

Legutóbb a NAV dél-dunántúli pénzügyi nyomozói, kommandósok és revizorok négy megyében, összesen 33 helyszínen tartottak házkutatást, kerestek embereket és bizonyítékokat.

A NAV szerint a legutóbb lebuktatott bűnszervezet legalább 1,3 milliárd forint kárt okozott az államnak. A bűnszervezet feltételezett vezetőjével együtt tizenöt gyanúsítottat fogtak el és hallgattak ki. A társaság hét tagját őrizetbe vették. A bíróság három gyanúsított előzetes letartóztatását és egyik társuk bűnügyi felügyeletét rendelte el, a többiek szabadlábon védekezhetnek.

A NAV szerint a bűnszervezet feje és segítői esetében a különösen jelentős, milliárdos károkozás, valamint a bűnszervezeti elkövetés miatt akár húsz évig tartó szabadságvesztés is kiszabható.