Hargitai János (KDNP) elfogadható célnak nevezte az e forrásból származó költségvetési bevételek növelését, ha azokat a családok támogatására, például rezsicsökkentésre fordítják. Támogathatónak nevezte a Mol azon törekvését is, hogy tulajdonrészt szerezzen a NIS szerbiai olajvállalatban. Felvetette ugyanakkor: miért nem nevesítik célként a javaslatban a büdzsé bevételeinek növelését, majd arról beszélt, senki nem szereti a különadókat, senki nem akarja azokat az adórendszerben tartani, ugyanakkor a Mol egyre nagyobb eredményességének fontos forrása a Brent típusú és az orosz olaj közötti árkülönbség.

Hangsúlyozta: Magyarország érdeke a sikeres Mol-bevásárlás Szerbiában, az ügyletet az évszázad lehetőségének nevezte, hogy a magyar cég regionális nagyvállalattá váljon.

Más kormányozni és más ellenzékből beszélni – jegyezte meg a kereszténydemokrata képviselő, felvetve, hogy a Tisza politikusai ellenzékből bírálták a különadót és a kivezetésüket szorgalmazták. Ugyanakkor, mondta, nem lenne meglepve, ha a kormányzat a most megnevezett 2027-es határidő után is folytatná a különadóztatás gyakorlatát.

A Mi Hazánk szerint a Mol kizsigereli a kis benzinkutakat

A Mol alvállalkozókkal szembeni magatartását bírálta Apáti István (Mi Hazánk), aki arról beszélt, hogy a cég szinte megalázó kávépénzekért, éhbérekért robotoltatja a kutak üzemeltetőit, akik nettó egymilliárdos évi forgalom mellett havi 3-400 ezer forintos haszonra tehetnek csupán szert, hatalmas felelősség mellett.

Megjegyezte: a kútüzemeltetőknek „jobb, kulturáltabb feltételeket kínálnak” még a nagyságrendekkel kisebb versenytársak is.

A képviselő felvetette: a hektikus árváltozások közepette érdemes volna ezen a területen egy elvárt minimumadó bevezetésén gondolkodni, mert ha két dollár alá esik a két olajfajta árkülönbsége, óriási lyuk tátong majd a magyar költségvetésen.

Kifogásolta azt is: semmi nem akadályozza meg a Molt, hogy áthárítsa ezt az adót a fogyasztókra, ahogy a költségvetést sem, hogy szabadon használja fel ezt a bevételt. Apáti István kijelentette, érdekünk a Mol terjeszkedése, „hogy milyen személyi vezetéssel, az már más kérdés”.

A Tisza szerint a javaslat nem új terhet, hanem extraprofit-elvonást jelent

Gyuk Zsolt (Tisza) azt hangsúlyozta: a javaslat elfogadása esetén nem új adót teremtenek, hanem az extraelőnyt vonják be igazságosabban a közteherviselésbe, majd azt hangsúlyozta, a hazai energetikai döntéshozatal során egyszerre kell figyelemmel lenni az ellátásbiztonság, a költségvetési stabilitás és az igazságos közteherviselés szempontjára.

Mint mondta: a módosítás egy 2022 óta működő szabályozást igazít a megváltozott piaci környezethez, annak érdekében, hogy kisebb valószínűséggel állhasson elő olyan helyzet, amelyben a költségvetés nem vagy a jelenleginél kisebb mértékben részesül ebből a pluszbevételből. Hozzátette: a módosítás nem okoz ellátási kockázatot, nem jelent adóemelést, ugyanakkor sávos, kiszámítható szabályozást teremt.

Fidesz nemet mond az „adóemelésre”

Balla György (Fidesz) arról beszélt, hogy szerinte a téma sokkal inkább energetikai, mint költségvetési. A javaslat logikája ugyanaz, mint amit az előző kormány alkalmazott, csak behoz egy újabb sávot, a Mol vonatkozásában – mutatott rá, hozzátéve:

ez az adó nulla forintot eredményezne, ha a Brent olcsóbb lenne, mint az orosz.

Ezzel elismerik, az, hogy az előző kormány orosz kőolajat vásárolt, azért tette, mert olcsóbb volt. Megjegyezte: 16 év alatt összesen két tucat nap volt, amikor az orosz olaj drágább volt, mint a Brent. Kitért arra is, hogy az Adria-vezetéken a szállítás a legdrágább, mert a horvátok a tranzitdíjat többszörösére emelték.

Egyetértett a diverzifikáció szándákéval, azzal, hogy a legolcsóbbat kell választani, de ez mindig az orosz olaj lesz. Ha pedig elfogadják és támogatják, hogy az unió megtiltsa Magyarország számára is az orosz energiahordozókat, akkor drasztikus drágulás következik – hangsúlyozta.

A képviselő az adóemeléssel nem értett egyet, de azt helyesnek nevezte, hogy az extraprofit adót nem tartják a Molnál, hanem bevonják a költségvetésbe, ugyanakkor azt hiányolta, hogy a javaslatban nem szerepel, ez az összeg a rezsicsökkentési alapba folyik be. Egyúttal az tanácsolta Kapitány István energetikai miniszternek, hogy néhány egyszerű tőzsdei részvétellel a Shell részvényeit váltsa át Mol-részvényekre.

Kövesdi Attila Zoltán adóügyi államtitkár a vitában az adóemelésre vonatkozó felvetésekre közölte: a számok azt mutatják, hogy a Mol 2022-ben 115 milliárd forint, 2025-ben 30 milliárd forint különadót fizetett, tehát az ebből az adóból származó fizetési kötelezettsége csökkent az elmúlt években. Az államtitkár ezzel indokolta a javaslat benyújtását is, azaz, hogy ez az adóbevétel ne tűnjön el a költségvetésből.

Arról, hogy a befolyt összeget mire fordítsák, azt mondta, a költségvetésről az Országgyűlés fog vitatkozni, az nem lesz módosítva többször rendeleti úton, és a vita során el lehet dönteni, hogy milyen célokra használják fel ezeket a forrásokat. A Mol versenyhelyzetben van, az árazása sokkal jobban igazodik a környező országok és a versenytársak árazásához, mint az adóintézkedésekhez – vélekedett, kiemelve: technikai módosításról van szó, ami a költségvetés bevételi oldalának biztosításáról szól.

Az elnöklő Dúró Dóra az általános vitát lezárta.

Kiemelt kép: Szavaznak a képviselők az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. június 30-án (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)