Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közös rendezésében sorra kerülő labdarúgó-világbajnokság több szempontból is új korszakot nyithat a sportgazdaságban. A 48 csapatosra bővített futballtorna 104 mérkőzésből áll majd, ami több mint 60 százalékos növekedést jelent a korábbi világbajnokságokhoz képest.

A projekt méretét jól érzékelteti Gianni Infantino FIFA-elnök gyakran idézett kijelentése, amely szerint a torna olyan lesz, mintha 104 Super Bowlt rendeznének egyetlen hónap alatt – derült ki az Oeconomus kutatásából.

A FIFA és a Kereskedelmi Világszervezet előzetes számításai alapján a világbajnokság összesített globális gazdasági hatása elérheti a 40,9 milliárd dollárt. A közvetlen bevételek meghaladhatják a 10,9 milliárd dollárt, miközben a rendezéshez kapcsolódó beruházások és szolgáltatások több százezer munkahely létrejöttéhez járulhatnak hozzá.

A várható bevételek jelentősen meghaladják a 2022-es katari világbajnokság hozzávetőleg hétmilliárd dolláros szintjét, ami jól mutatja, hogy a FIFA üzleti modellje új dimenzióba lépett. A növekedés valamennyi fő bevételi forrásnál látványos lesz.

A televíziós közvetítési jogok értéke a 2022-es 3,4 milliárd dollárról 4,3 milliárd dollárra emelkedhet, miközben a szponzorációs bevételek 1,8 milliárd dollárról 2,8 milliárd dollárra nőhetnek. A legnagyobb ugrás ugyanakkor a mérkőzések napi bevételeinél várható. A FIFA számításai szerint a jegyeladásokból és a helyszíni költésekből származó bevételek a 2022-es 950 millió dollárról akár hárommilliárd dollárra is emelkedhetnek.

A három rendező ország között jelentős különbségek mutatkoznak a várható gazdasági hatásokban.

Az abszolút nyertes egyértelműen az Egyesült Államok lehet, amely a 104 mérkőzésből 78-at rendez. A FIFA és a WTO becslése szerint az amerikai gazdaságba összesen 30,5 milliárd dollárnyi többletbevétel áramolhat. A 11 amerikai helyszín egyenként 160 és 620 millió dollár közötti gazdasági többletet realizálhat, ami városonként akár 90–480 millió dolláros nettó hasznot is jelenthet.

Kanada 13 mérkőzésnek ad otthont, elsősorban Toronto és Vancouver profitálhat a megnövekedett turizmusból és vendéglátóipari keresletből. Előzetes becslések szerint a világbajnokság összesen 3,8 milliárd kanadai dollárnyi gazdasági hatást generálhat, ugyanakkor az állami kiadások nagysága miatt továbbra is vita tárgya, hogy a nettó társadalmi haszon milyen mértékű lesz.

Mexikó szintén 13 találkozót rendez, de a gazdaság méretéhez viszonyítva itt lehet a legnagyobb a hatás. Az országba mintegy hárommilliárd dollárnyi közvetlen bevétel érkezhet, ami a mexikói GDP 0,2–0,5 százalékának felelhet meg. A legnagyobb nyertesek Mexikóváros, Guadalajara és Monterrey lehetnek.

A 2026-os torna egyik legfontosabb üzleti újítása a jegyértékesítési rendszer átalakítása.

A FIFA először alkalmazza teljeskörűen az észak-amerikai profi ligákból ismert dinamikus árazást. A rendszer folyamatosan figyeli a keresletet, a mérkőzés jelentőségét, a stadion kihasználtságát és számos egyéb tényezőt, majd ezek alapján módosítja a jegyárakat. A szervezet számára a modell különösen vonzó, mivel a torna iránt példátlan érdeklődés mutatkozik: a világbajnokságra mintegy 500 millió jegyigénylés érkezett, ami többszöröse a korábbi tornákon tapasztalt keresletnek.

A rendszer ugyanakkor kritikákat is kiváltott. Az elemzők szerint a folyamatos áremelkedés egyre inkább a magasabb jövedelmű szurkolók számára teszi elérhetővé a mérkőzéseket, miközben a hagyományosan erős európai és dél-amerikai drukkerbázis egy része kiszorulhat a stadionokból.

A torna nemcsak gazdasági, hanem kulturális szempontból is egyedülálló.

Mexikóban a labdarúgás a nemzeti identitás része, az Estadio Azteca pedig a sportág egyik ikonikus helyszíne. Az ország már harmadik alkalommal rendez világbajnokságot, miután 1970-ben és 1986-ban is házigazda volt.

Az Egyesült Államokban a futball az elmúlt években vált a szórakoztatóipar egyik kiemelt termékévé. Lionel Messi érkezése az MLS-be tovább növelte a sportág piaci értékét, és hozzájárult ahhoz, hogy a labdarúgás egyre nagyobb szeletet hasítson ki az amerikai sportgazdaságból. Kanadában a jégkorong továbbra is domináns, ugyanakkor a bevándorlás és a válogatott fejlődése nyomán a futball jelentős társadalmi és kulturális szerepet kapott. Az ország története során először rendezhet férfilabdarúgó-világbajnokságot.

Az idei labdarúgó-világbajnokság minden eddiginél nagyobb üzlet lehet a FIFA számára: a szervezet bevételei megközelíthetik a 11 milliárd dollárt.

A 104 mérkőzéses tornán így egyetlen meccs átlagosan több mint 100 millió dollár bevételt jelenthet, miközben az új hidratációs szünetek a közvetítők számára is plusz-reklámlehetőséget teremtenek. A hatalmas felhajtás mellett csak azt nem szabad elfelejteni: július közepén megtudjuk, ki lesz a legfrissebb világbajnok.

A 2026-os vb egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem a stadionépítésekre, hanem a meglévő infrastruktúra kihasználására épül.

A helyszínek döntő többsége már jelenleg is működő, modern NFL-stadion, így elkerülhető az a probléma, amely korábban Brazíliában vagy Katarban is felmerült, amikor a torna után kihasználatlan létesítmények maradtak hátra.

A hosszú távú örökséget ezért elsősorban a technológiai fejlesztések, az 5G-hálózatok, a stadionmodernizációk és a sportpiac további professzionalizálódása jelentheti. A FIFA becslése szerint a torna globális televíziós elérése meghaladhatja az ötmilliárd főt, egyes előrejelzések pedig akár hatmilliárdos nézettséggel is számolnak. Ha ezek a várakozások beigazolódnak, a 2026-os világbajnokság nemcsak minden idők legnagyobb futballeseménye, hanem a globális szórakoztatóipar egyik legjelentősebb üzleti projektje lehet – olvasható a Világgazdaságban.

Kiemelt kép: A foci-vb trófeája