Felidézte, hogy az új kormány alig harminc nap alatt megállapodott az Európai Bizottsággal a keretekről, benyújtotta a pénzek hazahozatalához szükséges átláthatósági és korrupcióellenes törvénycsomagot, kedden éjfélkor pedig a helyreállítási alapra vonatkozó tervet is hivatalosan beadták a bizottsághoz.
Ismertette, a beadott terv elfogadása esetén a 10 milliárd eurós keretből 2,6 milliárd eurónyi korábbi beruházást lehetne utólag elszámolni az alap terhére, például a Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal fejlesztését.
Ezeket a magyar költségvetés előfinanszírozta, így mintegy 900 milliárd forint szabadulhat fel más célokra itthon.
További 1,1 milliárd eurónyi fejlesztést helyeznek át a helyreállítási alapba, köztük a budapesti CAF-villamosok vagy az új trolik beszerzését.
Ezzel más uniós források szabadulhatnak fel közlekedési, digitalizációs és környezetvédelmi fejlesztésekre, új beruházásokat lehet indítani a többi uniós alapból.
Másfél milliárd euróból fejlesztenék az elektromos hálózatot, és növelik a kapacitásokat a megújuló energiaforrások elterjedésének támogatására, 2 milliárd euróból új kkv-támogatási, valamint bérlakás- és kollégiumépítési program indul, 1,8 milliárd euróból megújul a HÉV- és az InterCity-flotta, új, akadálymentes és klimatizált HÉV-szerelvények, valamint új emeletes távolsági vonatok érkeznek – sorolta a miniszter.
Az MTI kérdésére a Közlekedési és Beruházási Minisztérium közölte, hogy további beforgatott beruházásokkal, illetve több kisebb, a digitalizációt, a távközlési rendszer fejlesztését és a kutatás-fejlesztést szolgáló informatikai beruházás finanszírozásával tervezik felhasználni a teljes 10 milliárd eurós összeget.
Kiemelt kép: Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter beszédet mond a Transport Research Arena 2026 konferencia megnyitóján a budapesti Hungexpón 2026. május 18-án (Fotó: MTI/Kocsis Zoltán)