A KSH szerint alig emelkedtek az árak májusban

| Szerző: hirado.hu
Májusban mindössze 1,8 százalék volt az éves infláció Magyarországon, ami újabb jelentős lassulást jelent az áprilisi 2,1 százalék után. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint havi alapon gyakorlatilag megállt az áremelkedés, miközben az élelmiszerek ára csökkent, a maginfláció pedig 2 százalékra mérséklődött.

A várakozásoknál is kedvezőbb inflációs adatot közölt a KSH. A fogyasztói árak 2026 májusában átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, míg havi összevetésben nem változtak az árak. Ez azt jelenti, hogy az infláció immár jóval a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célja alatt alakul.

Az élelmiszerek ára éves összevetésben mindössze 0,5 százalékkal emelkedett, a vendéglátási szolgáltatások hatását kiszűrve pedig 2,1 százalékkal csökkent. A legnagyobb áremelkedést a sütőipari lisztesáruknál mérték, amelyek 9,2 százalékkal drágultak, de jelentősen nőtt a büféáruk, a munkahelyi menük, a cukorka és méz, valamint az éttermi étkezés ára is.

Ezzel szemben több alapvető élelmiszer olcsóbb lett.

A húskonzerv ára 29,5 százalékkal, a vajé és vajkrémé 11,1 százalékkal, a sertéshúsé 10,1 százalékkal, a sajté 9,4 százalékkal, a tejé 6,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Továbbra is a szolgáltatások körében látható a legnagyobb árnyomás: ezen a területen átlagosan 4,3 százalékos volt a drágulás. A színházjegyek ára 17,6 százalékkal, a külföldi üdüléseké 15,6 százalékkal, a teherszállításé 10,5 százalékkal emelkedett. Jelentősen drágultak a sport- és múzeumi belépők, a járműjavítási szolgáltatások és a testápolási szolgáltatások is.

A szeszes italok és dohányáruk 3,3 százalékkal kerültek többe, míg a tartós fogyasztási cikkek ára 2,4 százalékkal nőtt. A gyógyszerek és gyógyáruk 2,5 százalékkal, a járműüzemanyagok 2 százalékkal drágultak.

Az erős forint, a védett üzemanyagárak, valamint az árkorlátozó intézkedések továbbra is féken tartják a pénzromlást a lapunk által megkérdezett elemzők szerint. A jelenlegi kedvező kép mögött ugyanakkor egyre több olyan kockázat húzódik meg, amely a következő hónapokban ismét gyorsuló inflációhoz vezethet.

A háztartási energia ára átlagosan 2 százalékkal csökkent egy év alatt. Ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, miközben az elektromos energia ára 2,5 százalékkal emelkedett.

A rezsiköltségek mérséklődése jelentős szerepet játszott abban, hogy az infláció ilyen alacsony szintre süllyedt.

Áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak összességében nem változtak.

Az élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal olcsóbbak lettek, ezen belül

  • a friss zöldség ára 10,6 százalékkal,
  • a tojásé 4,6 százalékkal,
  • a sajté 2,9 százalékkal

csökkent egyetlen hónap alatt. A szolgáltatások ára ugyanakkor 0,2 százalékkal nőtt.

A háztartási energia ára havi alapon 0,8 százalékkal mérséklődött, elsősorban a vezetékes gáz 2,1 százalékos árcsökkenésének köszönhetően.

A 1,8 százalékos infláció és a 2 százalékra süllyedő maginfláció azt jelzi, hogy jelenleg rendkívül visszafogott az árnyomás a magyar gazdaságban. A szolgáltatások ugyan még mindig az átlagosnál gyorsabban drágulnak, azonban az élelmiszer- és energiaárak alakulása összességében erősen lefelé húzza a fogyasztói árindexet.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a 1,8 százalékos infláció óriási pozitív meglepetést jelentett, hiszen a piac inkább 2,2 százalék körüli értékre számított. Az elemző az erős forinttal, a jegybank fegyelmezett monetáris politikájával, a javuló kockázati megítéléssel és az árrésstopokkal magyarázza a rendkívül alacsony pénzromlást. Úgy látja, hogy az iráni háború energiaárakat növelő hatása egyelőre nem jelent meg érdemben a hazai árakban, miközben az élelmiszerek és a háztartási energia vártnál kedvezőbb alakulása lefelé húzta az inflációt. Regős Gábor az idei év egészére már 3 százalék alatti inflációval számol, és úgy véli, hogy

a mostani adat gyakorlatilag megnyitotta az utat a júniusi jegybanki kamatcsökkentés előtt.

Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője szintén jelentős pozitív meglepetésnek nevezte a májusi inflációs adatot. Kiemelte, hogy az élelmiszerárak a szokásos szezonális emelkedés helyett csökkentek, amiben szerinte az erős forint játszhatta a legfontosabb szerepet.

Az árfolyam hatása már a tartós fogyasztási cikkeknél és részben a szolgáltatásoknál is megjelenhetett, miközben a háztartási energia ára tovább mérséklődött.

Az elemző ugyanakkor óvatosságra intett: a következő hónapokban az iráni háború energiapiaci következményei, valamint az árrésstopok és a védett üzemanyagárak esetleges kivezetése ismét felfelé hajthatja az inflációt. Előrejelzése szerint az év végére a pénzromlás üteme újra 4 százalék fölé emelkedhet, ugyanakkor a mai adat alapján ő is valószínűnek tartja a júniusi kamatcsökkentést.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a májusi infláció nemcsak a piaci várakozásokat, hanem saját előrejelzésüket is alulmúlta, miközben a maginfláció is tovább mérséklődött. Az elemző szerint továbbra is a szolgáltatások és a vendéglátás jelenti a legnagyobb inflációs nyomást, de ezekben a szegmensekben is jóval visszafogottabb a drágulás, mint egy évvel korábban.

Úgy véli, hogy a következő hónapokban ismét gyorsulhat az infláció, ugyanakkor

  • az erős forint,
  • valamint az árrésstopok
  • és a védett üzemanyagárak fennmaradása

mérsékli az áremelkedést.

Az ING ezért az idei éves átlagos inflációs előrejelzését már 2,7 százalékra csökkentette, és a mai adat alapján szinte biztosra veszi a júniusi kamatcsökkentést, amelyet az év során további lazítások követhetnek – olvasható a Világgazdaság hasábjain.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

Kell még valamit mondanom, Ildikó? podcast

Ajánljuk még