Európát a történelmi és kulturális öröksége miatt régóta az öreg kontinensként emlegetjük, ám a „vén Európa” kifejezés mára egészen új értelmet nyert. A név már nemcsak az Amerikával való kulturális szembeállítást jelenti, hanem a kontinens demográfiai krízisét is.

Az alacsony születésszámok és a folyamatosan növekvő élettartam miatt ugyanis Európa és vele együtt az Európai Unió teljes lakossága rohamos tempóban öregszik – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Napjainkban az Európai Unió minden ötödik lakosa 65 év feletti, így az unióban már több idős ember él, mint 14 év alatti gyermek. Habár a tagállamok között vannak eltérések, így amíg Írországban és Luxemburgban például még a gyerekek vannak többségben, addig Olaszországban, Portugáliában és Bulgáriában már majdnem minden negyedik lakos betöltötte a 65. életévét.

A folyamat ráadásul rendkívül gyors, így

2015 és 2025 között a 65 évnél idősebbek aránya átlagosan 3 százalékkal nőtt az EU-ban. A legdrámaibb ütemben Lengyelországban, Szlovákiában és Horvátországban.

Az elemzés szerint ezzel szemben Máltán, Luxemburgban és Svédországban az átlagnál jóval mérsékeltebben öregedett a társadalom. Utóbbi országok közös jellemzője, hogy kimondottan magas a külföldi születésű lakosok aránya, ezért a fiatal bevándorlók jelentősen javítják a helyi demográfiai mutatókat. Luxemburgban például az ott élők több mint fele külföldön született, de ez az arány Máltán is meghaladja a 30, Svédországban pedig a 20 százalékot.

Az elöregedést jól mutatja, hogy az EU 450,9 milliós lakosságának a fele már elmúlt 44,9 éves. A kontraszt itt is szembeötlő: Írországban, ahol a lakosok fele még a 40-et sem töltötte be, addig Olaszországban ez a korhatár már súrolja az 50 évet.

A munkaerőpiacon is felértékelődik az 55 év felettiek szerepe

Az öregedő népesség nemcsak társadalmi kérdés, hanem komoly gazdasági kihívás is. Ahogy csökken a fiatal munkavállalók száma, miközben nő a nyugdíjasok aránya, egyre nagyobb teher nehezedik az aktív korú lakosságra.

Jelenleg nagyjából három dolgozó tart el egy nyugdíjas korú embert az Európai Unióban, de a következő évtizedekben ez az arány tovább romolhat. Az előrejelzések szerint 2050-re már két aktív korú lakosra juthat egy időskorú személy.

Ebben a helyzetben az idősebb generációk munkában tartása mára kulcskérdéssé vált. A gazdaság fenntartásához elengedhetetlen, hogy az emberek hosszabb ideig dolgozzanak, és hogy nyugdíj után is aktívak maradhassanak. Az elemzés szerint ez nemcsak gazdasági érdek, hanem társadalmi felelősség is.

Mint írták, az idősebb generációk sikeres karrierje már jóval a nyugdíj előtt megalapozható. A tudatos tervezés, az élethosszig tartó tanulás és a technológiai fejlődés követése mind-mind segít abban, hogy az 55 év felettiek versenyképesek maradjanak a gyorsan változó munkaerőpiacon.

Hozzáteszik, hogy a munkáltatók részéről szintén nélkülözhetetlen a rugalmasság. Sok tapasztalt szakember szívesen dolgozna tovább, de már nem teljes munkaidőben. A részmunkaidő, a távmunka vagy a projektalapú feladatok olyan lehetőségek, amelyek mindkét fél számára előnyösek.

Az Európai Unióban ezért egyre nagyobb hangsúlyt kap az idősebb munkavállalók megtartása. Míg 2010-ben az 55–64 éves korosztály foglalkoztatási rátája még az 50 százalékot sem érte el, addig 2025-re ez a mutató már meghaladta a 66 százalékot. Ez a látványos ugrás egyértelműen bizonyítja, hogy a munkaerőpiac kénytelen alkalmazkodni a társadalom elöregedéséhez.

Az 55–64 éves korosztály munkaerőpiacon tartása azért is kulcsfontosságú, mert a magasan képzett, komoly szakmai tudással rendelkező idős szakemberek elvesztése súlyos veszteséget jelentene a gazdaságnak (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)

Magyarországon kifejezetten magas az 55–59 éves korosztály foglalkoztatása

Az északi államok kifejezetten jó példával szolgálnak ezen a téren. Svédországban, Finnországban és Hollandiában az idősebb korosztály foglalkoztatottsága messze meghaladja az uniós átlagot. Ezekben az országokban már régóta működnek az idősek továbbfoglalkoztatását, az átképzést és az egészséges munkakörnyezetet támogató programok, miközben Dél-Európában továbbra is elmaradnak a számok.

Magyarország az elmúlt másfél évtizedben hatalmasat lépett előre ezen a területen:

az 55–64 éves korosztály foglalkoztatási mutatója az egyik legnagyobb mértékben nőtt az Európai Unión belül. Míg korábban csupán a korosztály harmada dolgozott, mára az arány meghaladja a 70 százalékot.

Az Eurostat felmérései szerint az emberek egyre később vonulnak nyugdíjba. Az elmúlt évtizedben körülbelül öt évvel tolódott ki a munkaerőpiacról való kilépés időpontja. A nyugdíjba vonulás átlagos életkora már meghaladja a 61 évet. Ebben szerepet játszik a nyugdíjkorhatár emelkedése, de az is, hogy sokan saját döntésük alapján maradnak tovább aktívak.

A foglalkoztatási mutató 60 éves kor után kezd látványosabban csökkenni, de még a 65 év felettiek között is jelentős azok aránya, akik aktívak maradnak. A magyar férfiak és a nők között ugyanakkor különbségek figyelhetők meg, és a nők esetében a foglalkoztatási ráta korábban kezd visszaesni, amiben szerepet játszhat a Nők 40 program is.

Az idősebb korosztály munkaerőpiaci szerepe azért is fontos, mert az 55–64 évesek között magas a képzett munkavállalók aránya. Sok tapasztalt szakember rendelkezik felsőfokú végzettséggel vagy jelentős szakmai tudással. Az ő elvesztésük komoly veszteséget jelenthet a gazdaság számára.

Az egészségügy javítása gazdasági előnyöket hoz

Az elemzés szerint a nyugdíjkorhatár elérése után dolgozók motivációi országonként eltérnek. Egyes államokban elsősorban anyagi okok miatt vállalnak tovább munkát az idősek, míg más országokban inkább a hivatás szeretete és a társadalmi aktivitás megőrzése a fő motiváció. Magyarországon is sokan azért maradnak dolgozni, mert szeretik a munkájukat, és hasznosnak érzik magukat.

Az idő előtti munkaerőpiaci kilépések jelentős része egészségügyi problémákhoz kapcsolódik, éppen ezért a megelőzés, az egészségmegőrzés és a szűrőprogramok szerepe a jövőben még fontosabb lehet. Az egészségesebb időskor nemcsak az egyének életminőségét javítja, hanem gazdasági előnyökkel is jár.

Az idősebb munkavállalók kiszorulása ezért több szempontból is ronthatja az ország versenyképességét. Egyrészt a vállalatok elveszítik a felhalmozott tudást és tapasztalatot, másrészt nő a nyomás a nyugdíj- és egészségügyi rendszeren. Emellett a munkaerőhiány is fokozódhat, hiszen a csökkenő létszámú fiatal generációk önmagukban nem tudják pótolni a kieső dolgozókat.

A demográfiai öregedés az európai gazdaság egyik legfontosabb kihívása lett. A jövő sikerének egyik kulcsa, hogy a társadalmak miként tudják megbecsülni és hatékonyan integrálni az idősebb generációkat a munka világába.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)