„Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a szolgáltató partnerekkel, így a légitársaságokkal is, tőlük azt az információt kaptuk, hogy bátran tervezhetjük a nyári szezont. Az utazási irodák rendben tudnak charterjáratokat indítani. Ezt a tájékoztatást kaptuk a légitársaságoktól, tehát lesz kerozin” – fogalmazott Molnár Judit az InfoRádió műsorában.
A MUISZ elnöke szerint a charterjáratokat már hónapokkal korábban lekötötték, így a technikai háttér biztosított. A kerozin árának jelentős emelkedését viszont várhatóan továbbhárítják majd a légitársaságok az utazási irodákra, emiatt pedig kénytelenek lehetnek a részvételi díjakat is módosítani.
Molnár Judit kiemelte, hogy az irodák mozgásterét a jogszabályok szigorúan korlátozzák:
„Az utazási iroda jogosult megemelni a részvételi díjat üzemanyagár-változás esetén, de ennek két fontos korlátja van: a drágulás maximum a díj 8 százaléka lehet, és csak az indulás előtti huszadik napon kívül érvényesíthető.”
A szervezők igyekeznek a lehető legtovább elkerülni az áremelést, mivel az erős piaci verseny sem teszi lehetővé a drasztikus drágulást. Hozzátette, hogy a legnagyobb kockázat az utazási irodákat érinti, hiszen nekik a teljes repülőgépet ki kell fizetniük, függetlenül attól, hogy hányan ülnek rajta.
Példaként említette, hogy egy-egy vis major esemény – mint a perzsa-öbölbeli hajóutak törlése – milliós veszteségeket okozhat, ha a légitársaságok nem térítik vissza a jegyárakat, miközben az iroda köteles kártalanítani az utasokat.
Utasok a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2024. július 19-én, amikor egy informatikai hiba miatt több légitársaság utasfelvételre használt rendszere leállt (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)„Törökország, Görögország, Horvátország, Olaszország, ahová a honfitársaink a legnagyobb számban mennek, de Spanyolország is egyre népszerűbb az utazók körében.”
Molnár Judit szerint a biztonság iránti igény olyannyira felerősödött, hogy sokan, akik korábban maguknak szervezték az utat, a Covid és a háborús hírek hatására visszatértek a profi irodákhoz.
Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke szerint az ár-érték arány miatt Törökország a magyarok egyik kiemelt úti célja lett (Fotó: Shutterstock)„Aki irodán keresztül foglal, nincs magára utalva. Ha baj van, a jogszabály kötelez minket: legalább három éjszakát és a hazaszállítást is vállalnia kell a szervezőnek” – emlékeztet a szakember.
Hozzátette, hogy a koronavírus-világjárvány idején a munkaerő terén is komoly veszteség érte az utazási szektort. Sokan elhagyták a szakmát, egyes idegenvezetők pedig BKV-ellenőrként helyezkedtek el, mivel a turizmus gyakorlatilag megszűnt. „Az egyetemek, ahol turizmus tanszékek is vannak ott a Covid utáni időszakban nagyon lecsökkent a jelentkezőknek a létszáma. Nagyon örvendetes dolog, hogy mostanra ez is normalizálódott.”
A csaló utazásszervezők is veszélyeztetik a szakmát
A Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke szerint a Covid-járvány után gyakorlatilag eltűntek a last minute ajánlatok, az elmúlt évben azonban a túlkínálat miatt ismét erősödni kezdtek. Mint fogalmazott, az irodákat ez szintén alkalmazkodásra kényszeríti, így kénytelenek akciókkal értékesíteni a helyeket.
Molnár Judit úgy látja, hogy a magyar utazási piac is jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Példaként említette, hogy kilencvenes években működő mintegy háromezer utazási irodából mára körülbelül ezer maradt, és közülük is mindössze nagyjából húsz nagyobb utazásszervező cég irányítja a piacot.
Kapcsolódó tartalom
A turisztikai versenyhelyzetről szólva kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban egy tőkeerős külföldi szereplő megjelenése tovább élezte az árversenyt. Az ismertség növelése érdekében az említett cég a veszteséget is vállalva, piaci ár alatt kínálta az utazási szolgáltatásokat.
A jelenség több hazai iroda működésére is komoly hatással volt, köztük a több mint negyven éve működő Unitravel utazási irodára, amely 2025-ben csődöt jelentett.
A szakma legnagyobb kihívását azonban jelenleg nem a legális versenytársak, hanem az online térben megjelenő, szakképesítés nélküli „utazási tanácsadók” jelentik.
Molnár Judit hozzátette, hogy többnyire külföldön élő magánszemélyek, felelősségvállalás nélkül adnak utazási tippeket, ám ha az utas mégis pórul jár, nincs jogi vagy szakmai fórum, amelyhez fordulhatna. Példaként említett a korábbi Lagun Travel– botrányt, ahol mintegy 300 millió forintos kárt szenvedtek el az utasok, akik soha nem kapták vissza a pénzüket.
A katalógusokat rendezi egy utazási iroda tulajdonosa Nyíregyházán 2020. május 12-én. Az irodában nyolcvanszázalékos volt a külföldi utak lemondása a koronavírus-járvány miatt (Fotó: MTI/ Balázs Attila)Utasbiztosítás: Amerikában 60 millió forintot kértek el egy kórházi kezelésért
A MUISZ elnöke szerint a biztosítások terén javult a magyarok tudatossága, ugyanakkor még mindig csak az utazók felének van utasbiztosítása. A baleseti kockázatokhoz és kiadásokhoz képest a biztosítás megkötését egy csésze kávé árához hasonlította.
„Az Egyesült Államokban, ahol tudjuk jól, hogy a kórházi ellátás rendkívül magas, ott majdnem 60 millió forintot ért el egy kórházi ápolásnak a költsége. Egy házaspár Kínába ment megünnepelni a 30. házassági évfordulójukat, első nap megérkeztek, és ahogy lementek a bárba, a hölgy megcsúszott a lépcsőn és mind a két bokáját eltörte. Majdnem húszmillió forintos kár keletkezett, tehát nagyon-nagyon nem szabad spórolni az utasbiztosítással” – fogalmazott.
Molnár Judit úgy látja, hogy az utazási iroda és a biztosító kéz a kézben jár, ezért elemi érdek, hogy az utas védve legyen, mert baj esetén az utazási iroda az első, akinek meg kell oldania egy balesetből adódó problémát.
Kapcsolódó tartalom
Az InfoRádió műsorában a jövő trendjei is szóba kerültek, köztük a klímaváltozás hatására kialakult coolcation jelenség. A MUISZ elnöke úgy látja, hogy egyre többen választják a hűvösebb északi úti célokat – például Skandináviát, Skóciát vagy Lengyelországot – a forró mediterrán nyaralások helyett. Bár a Balti-tenger hőmérséklete nem vetekszik az Adriai-tengerével, a kulturális körutazások iránti kereslet egyre inkább észak felé tolódik.
A beutazó turizmust illetően Budapest továbbra is kiemelt vonzerőt jelent. Az épített örökség, a fürdőkultúra és a fejlődő gasztronómia nemzetközi szinten is versenyképes, ugyanakkor Molnár Judit szerint egyre inkább a minőségre kell helyezni a hangsúlyt a mennyiség helyett. A cél, hogy a bulituristák helyett a magasabb költésű, kulturális élmények iránt érdeklődő vendégek is megérkezzenek a fővárosba.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke (Grafika: hirado.hu/generatív AI)