A kijelentés azért bír kiemelt jelentőséggel, mert a BÉT több meghatározó vállalatának eredményét továbbra is közvetlenül vagy közvetve befolyásolják a különadók, így a befektetők számára kulcskérdés, hogy meddig marad fenn a jelenlegi adókörnyezet.
A magyar tőzsde a nyitást követően eséssel reagált, ám a kezdeti mínuszokat viszonylag gyorsan ledolgozta
– számolt be róla a Portfolio.hu.
Kapitány az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottsága előtt ismertette gazdaságpolitikai prioritásait, ahol a különadók kérdése is napirendre került. Bár hangsúlyozta, hogy hosszú távon a gazdaság akkor működik hatékonyan, ha minél kevesebb szabályozói beavatkozás nehezíti a működését, világossá tette: rövid távon nem várható az extraprofitadók és az árrésstop gyors megszüntetése.
A piac szempontjából ez különösen az OTP esetében fontos fejlemény, hiszen a bank továbbra is jelentős adóterhekkel számol.
A 2026-os szabályozás alapján a banki extraprofitadó mértéke emelkedett: 20 milliárd forintos adóalapig 10 százalék, az ezt meghaladó részre pedig 30 százalékos kulcs vonatkozik, miközben az állampapír-állomány növelésével elérhető adókedvezmények is szűkültek. Az OTP becslése szerint idén összesen mintegy 330 milliárd forintnyi kormányzati teher sújtja a magyar csoporttagokat: ebből körülbelül 35 milliárd forint a pénzügyi szervezetek különadója, 115 milliárd az extraprofitadó, míg a tranzakciós illeték elérheti a 180 milliárd forintot. A bankszektoron belül nemcsak az OTP, hanem a Gránit Bank és az MBH Bank is érintett.
A Portfolio szerint a biztosítási szektorban a CIG Pannónia és a Waberer’s vállalatait érinthetik a fejlemények. A biztosítókra 2025-ben és 2026-ban is pótadó vonatkozik, amelynek mértéke az adóalap típusától és volumenétől függően sávosan változik. A CIG Pannóniát közvetlenül érinti ez a teher, míg a Waberer’s esetében azért releváns, mert a vállalatcsoport biztosítási üzletága az elmúlt időszakban egyre jelentősebb profitforrássá vált, így az erre rakódó adóteher tőkepiaci szempontból sem elhanyagolható.
A Mol helyzete ennél összetettebb, mivel nem egyetlen különadó érinti a társaságot.
Az olajcégre több, az energetikai és üzemanyag-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó teher rakódik, köztük az energiaellátók jövedelemadója – közismert nevén Robin Hood-adó –, a kőolajtermék-előállítók extraprofitadója, valamint egy 2026-ban megjelenő egyszeri energiaellátói különadó.
Utóbbi alapját a 2024-es, Robin Hood-adó hatálya alá tartozó árbevétel képezi, 0,5 százalékos kulccsal és felső korláttal. Emellett a Mol esetében a kiskereskedelmi különadó üzemanyag-kereskedelmi komponense is releváns marad.
A különadók fennmaradása azonban nem minden vállalatnál jár azonos következményekkel. A bankok és biztosítók esetében ezek közvetlenül a nyereséget csökkentik, míg a Molnál inkább a szabályozott energetikai környezet és az iparági terhek maradnak meghatározók.
Más ágazatokban közvetettebb hatásokkal kell számolni: a kiskereskedelmi különadó például ugyan nem közvetlenül érinti a tőzsdei ingatlancégeket, de a bérlők jövedelmezőségén és a fogyasztási környezet alakulásán keresztül a kereskedelmi ingatlanpiacra is hatással lehet.
Nem minden korábban érintett nagyvállalat van ugyanakkor már ugyanabban a helyzetben, mint a különadók bevezetésekor. A Magyar Telekom és a 4iG esetében a távközlési extraprofitadót 2025-től megszüntették, míg a Richternél a gyógyszergyártókat sújtó extraprofitadó szűnt meg ugyancsak 2025-ben, így ezeknél a cégeknél a különadós kitettség mára jóval kisebb hangsúlyt kap.
A piac számára Kapitány hétfői üzenetének legfontosabb tanulsága az lehet, hogy gyors és széles körű adóteher-csökkentésre rövid távon nem érdemes számítani
– írja a Portfolio.
Ez nem jelenti azt, hogy a különadók rendszere később ne változhatna, azonban a mostani jelzés alapján a költségvetési mozgástér, az inflációs szempontok és az államháztartási stabilitás jelenleg fontosabb prioritást élvezhetnek a vállalati terhek gyors leépítésénél.
A befektetői reakció ugyanakkor végül mérsékelt maradt. A BUX index a nyitást követően esni kezdett, de rövid időn belül ledolgozta vesztesége nagy részét, és délelőtt már csupán 0,2 százalékos mínuszban állt. Az OTP árfolyama egy ponton még egyszázalékos esést mutatott, később azonban fordult, és már 0,2 százalékos pluszba emelkedett. A Mol szintén korrigálta napi mélypontját, bár továbbra is 0,6 százalék körüli mínuszban mozgott.
Kiemelt kép: Kapitány István leendő gazdasági és energetikai miniszter érkezik az új Országgyűlés alakuló ülésére az Országházban 2026. május 9-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor)