Aki látott már inflációs cunamit – és Európa csak a közeljövőben szenvedte meg –, az tapasztalatból izgul az iráni háború miatt – írta a  Világgazdaság, amely szerint a legfrissebb lengyel adatok figyelmeztetnek:

akár fel is borulhatnak a felálló magyar kormányzat gazdaságpolitikai tervei, vagy legalábbis olyan bonyolult helyzet állhat elő.

Kapitány István leendő gazdasági és energiaügyi miniszternek és a leendő pénzügyi tárcavezető Kármán Andrásnak ugyanúgy résen kell lennie, mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének, Varga Mihálynak.

Mint írták,

• Iránban olyan háború tört ki, ami a történelem legnagyobb energiaválságával fenyeget,
• az előző európai válságban az ukrajnai háború kitörésének nyomán Lengyelországban 20, Magyarországon 25 százalék környékére szökött fel az infláció.
• Az Európai Unió keleti szárnyát – hosszan részletezhető okokból – az inflációs hullámok jobban meg szokták ütni, mint a nyugatit.

A VG szerint Magyarország kedvező helyzetből lépett az új viharba, az MNB szigorának és a kormányzat háztartásokat védő árintézkedéseinek következtében az iráni háború első hónapjában, márciusban mindössze 1,8 százalékos magyar éves inflációt mértek. A lengyeleknél már az áprilisi szám is ismert, 3,2 százaléknál tartanak, ez majdnem a duplája a magyarnak (és jóval magasabb egyébként a 2,9 százalékos német infláció is) – tette hozzá a gazdasági lap, emlékeztetve, hogy az előző inflációs válságban is lassabban futott fel a hazai infláció, mint másutt az Európai Unióban.

A lap szerint eközben a német gazdaság helyzete sem alakul jól, amelynek a gyötrődése hatalmas sötét árnyat borított a magyarra az elmúlt években, most pedig olyan hírek érkeztek Európa legnagyobb gazdaságából, amelyek szétzúzzák Európa reményeit.

A nagy kérdés: most meddig szaladnak fel az árak Európában, a régióban és Magyarországon, milyen intézkedésekkel kompenzálják őket a kormányzati intézkedések, és képesek-e béremelésekkel fékezni az életszínvonal romlását a cégek.

A VG szerint a politikai előképnek tekintett lengyeleknél eközben már megszólalt a riasztó. Varsó, mint Budapest is, tett védőintézkedéseket az ellen, hogy az iráni konfliktus miatt elszálló energiaárak megjelenjenek a benzinkutaknál, például durván csökkentették az üzemanyag áfáját és ársapkát is bevezettek. Ha pedig nő a külföldről behozott energia, illetve a függő termékek – például műtrágya – ára, azt valakinek mindenképp meg kell fizetni, ha első körben nem is a háztartásoknak. Ők a következő körökben jönnek, ha kialakul az árspirál, adott esetben egy energiaválságé.

Sokan vontak párhuzamot a lengyel és a magyar politikai fordulat közt. A Világgazdaság szerint a költségvetés a lengyelek gyenge pontja, amit ők megúsznak, az nálunk katasztrófához vezetne.

Ha a háztartásokat sikerül is első körben megóvnia az üzemanyagárak elszállásától az új magyar költségvetésnek, az árspirál további köreitől már biztosan nem, hiszen erről szól az energiaválság. Ezért vizslatja mindenki – beleértve az Európai Központi Bankot – a következő körök jelentkezésének nyomait.

A lengyeleknél feltűnt az első fecske. Kapaszkodjunk meg: az áprilisi lengyel beszerzésimenedzser-index (BMI) áralindexeiről van szó. Nem értjük? Mindjárt meg fogjuk érteni.

A BMI-ket a vállalatok körében végzett havi felmérések alapján végzik, több mutatóból – alindexből – állnak, és a képen szereplő úgynevezett előretekintő indikátornak számítanak.

A lengyel áprilisi feldolgozóipari BMI egésze az Európára – Magyarországra is – jellemző várható ipari visszaesésről tanúskodik.  A BMI-felméréseket készítő S&P Globalnak közleménye úgy fogalmazott: „A BMI árindexek áprilisban vészharangokat kongattak meg, mivel a Közel-Keleten zajló háború által kiváltott inflációs megugrás semmilyen enyhülés jelét nem mutatta. A lengyel feldolgozóipari inputárak a leggyorsabb ütemben emelkedtek 2022 májusa óta, vagyis Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának első hónapjai óta”.

A szezonálisan kiigazított inputár-index február óta több mint 17 ponttal nőtt, ami messze a legnagyobb kéthavi emelkedés a felmérés 1998-as kezdete óta.

A költségek elszabadulása miatt a gyártóknak alig maradt más választásuk, mint hogy saját áraikat 2022 júniusa óta a leggyorsabb ütemben emeljék. Mindez annak ellenére történt, hogy az új megrendelések tovább csökkentek a hónap során, ami a kibocsátást is visszavetette a márciusi rövid növekedést követően.

A Világgazdaság szerint a kiskereskedelmi adatokban ez még nem látszott: szép, 8,6 százalékos éves növekedést mértek – mérget lehet venni rá, hogy ez nem marad így, hacsak a kormány nem szórja rá a világ összes pénzét a lengyelekre. A megszorításokra kényszerülő románoknál  – akiket már lehagy deficitben és adósságban Lengyelország – látjuk: visszaesik a fogyasztás.

Nemcsk Lengyelországban, hanem Csehországban is hasonló volt a helyzet. Róluk azt írta az S&P: „Az áprilisi adatok azt jelezték, hogy a közel-keleti háború hatása az ellátási láncokra és az árakra a cseh gyártóknál tovább erősödött. A költségnyomás és a beszállítói késedelmek 2022 óta a legjelentősebbek voltak, a hiányok és a megugró költségterhek közepette. Bár az eladási árak 2023 januárja óta a leggyorsabb ütemben emelkedtek, a növekedés üteme jóval elmaradt a költségekétől, mivel a vállalatok a haszonkulcsuk terhére igyekeztek ezt ellensúlyozni. Biztató ugyanakkor, hogy a cseh ipari termelők láthatóan profitálnak a nearshoring hatásából, mivel az európai vállalatok igyekeznek ellátási láncaikat közelebb hozni. Ez további növekedést ösztönzött a kibocsátásban, az új megrendelések teljes volumenében és az új exportmegrendelésekben. Ugyanakkor ennek a hatásnak a tartóssága még kérdéses, mivel a vállalatok lefelé módosították a következő évre vonatkozó kibocsátási várakozásaikat a globális piaci bizonytalanság miatti aggodalmak következtében” – adta hírül a Világgazdaság.

Kiemelt kép: Érvényes fizetőeszközök, papír bankjegyek és pénzérmék (Fotó: MTVA/Faludi Imre)