A Pénzügyi stabilitás instabil nemzetközi környezetben című előadásában kifejtette: a magyar bankrendszer megőrizte hitelezési képességét, emellett a jól működő a felügyeleti rendszerrel együtt támogatják az élénk hitelezési folyamatokat.
A kedvezőtlen, kihívásokkal teli világgazdasági körülmények közepette jelentős eredménynek nevezte, hogy Magyarország pénzügyi stabilitását sikerült megőrizni és megerősíteni. A magyar bankrendszer 40 ezer milliárd forint hitel kihelyezésére is képes lenne, a likviditási helyzete stabil, a hitelezési kapacitások rendben vannak
– hangsúlyozta.
Létfontosságúnak nevezte, hogy a magyar gazdaság fundamentumai az iráni háború inflációs kockázatai ellenére erősebbek, mint 2022 kezdetén. Idén a háztartások fogyasztási kiadásainak emelkedése lehet a növekedés húzóereje. Hozzátette:
az iráni konfliktus hatásainak hazai árakba való begyűrűzése emeli ugyan az inflációt, ugyanakkor az erősebb forint és a védett ár is mérsékli az áremelkedés ütemét.
Kitért arra is, hogy az infláció jövőbeli alakulásának szempontjából az iráni konfliktus mellett az új kormány gazdaságpolitikai intézkedései kiemelt jelentőséggel bírnak.
A bankrendszer hitelezési képessége erős bevételi forrásokra támaszkodhat, kiemelkedően teljesítettek a bankok az elmúlt egy-másfél évben – folytatta, jelezve: a bankrendszer hatékonyságának növelésére van még tér a jövőben, hiszen a magyar magánszektor hitelállománya mind a régiós, GDP-hez viszonyított 47 százalékhoz, mind az uniós 73 százalékos átlaghoz képest alacsony, a GDP 30 százalékát tette ki 2025 végén. A vállalatok eladósodottsága a régiós átlag körül alakul, de a támogatott hitelek aránya itt is magas.
A gazdaság valamennyi szektorát magas finanszírozási tartalék jellemzi. Konkrét, célzott ágazati hitelezési programokra van szükség
– mondta az elnök.
Arra is kitért, hogy 10 év alatt háromszorosára bővült a hazai elektronikus pénzforgalom; a hazai fejlesztésű qvik-hez eddig 4 pénzforgalmi szolgáltató csatlakozott, tavaly 2,7 milliárd tranzakció futott át a rendszeren.
Elmondta,
eközben a banki díjak Magyarországon 2008 óta háromszorosára nőttek, ami uniós szinten a legmagasabb, ez a tranzakciós illeték bevezetése, áthárítása, valamint az inflációkövető díjak bevezetésének következménye.
A külföldi pénzforgalmi szolgáltatók megjelenése új kihívást jelent a bankszektornak, attraktívabb szolgáltatás, alacsonyabb költségek felé mozdítja a szektort. Az új szereplőkkel a devizaváltási költségek csökkentek, sok appfejlesztés indult el, és elérhetőek lettek olyan csomagok is, amelyek bizonyos ügyfeleknek ingyenes bankolást tettek lehetővé.
Varga Mihály mindenképpen kedvezőnek nevezte a versenyre gyakorolt hatásukat.
Kiemelt kép: Varga Mihály, az MNB elnöke (Fotó: MTI/Lakatos Péter)