Mint arról már írtunk, a Tisza Párt választási győzelme után napirendre került az is, hogy a közelgő kormányzati ciklusban lépéseket tennének az euró régóta halogatott beveztése érdekében. Kármán András leendő pénzügyminiszter, a Tisza Párt költségvetési és adópolitikai szakértője már a választás után három nappal találkozott Varga Mihály jegybanekelnökkel, ahol ez a téma is szóba kerülhetett. Kármán András később nemzeti érdeknek nevezte az euró bevezetését, és azt mondta: 2030-ig az a céljuk, hogy megteremtsék a feltételeket a pénznem leváltásához.
Az egykori jegybanelnök a Telex műsorában felidézte: Magyarország az uniós csatlakozásával elvállalta, hogy idővel majd belép az eurózónába. Ez tehát nem egy opció, hanem kötelezettség – emlékeztetett, hozzátéve, hogy korábban voltak is céldátumok a belépésre, de az Orbán-kormányok szkeptikusabbá váltak az euróval szemben a 2008-2010-es válság után. Orbán Viktor pedig 2025 őszén azt is mondta, hogy amíg ő a miniszterelnök, addig nem lesz euró Magyarországon.
Bod Péter Ákos azt is kijelentette, hogy a forint megtartása mellett sose szóltak közgazdaságtani szempontból igazán komoly érvek.
Fel szokták hozni érvként, hogy válságok idején több gazdasági eszköze van egy országnak, ha saját valutája van. Ez ugyan igaz lehet olyan országoknál, mint Svájc, amelynek erős saját valutája és pénzügyi szuverenitása van, Magyarországon azonban ezeknek csak az illúziója volt meg. Ha válság volt nálunk, a forint nem segített a kezelésében, hanem rápakolt a válságra: ilyenkor akkorát esett a magyar deviza, hogy a válság közepén kellett kamatot emelni, hogy visszahúzzák a forintot, mielőtt bezuhan a szakadékba. Tehát az igaz, hogy a saját valuta egy gazdaságpolitikai eszköz, amivel adott esetben lehet jól élni, de Magyarország nem élt jól ezzel – fejtette ki.
Véleménye szerint a magyar nemzeti érdek az, és mindig is az volt, hogy legyen magyar képviselet ott, ahol döntenek a pénzügyekről, ez pedig Frankfurt, az Európai Központi Bank, ahol most a magyar jegybank nem képviselteti magát.
A volt jegybankelnök azt is kijelentette, hogy a hétköznapi emberek életminősége szempontjából is fontos lenne az euró bevezetése.
Sokaknak már megtakarítása is van euróban, a magyar gazdaság pedig már részben euróalapú, irodaépületekre például már euróban kötnek bérleti szerződést. Az euró leginkább pozitív gazdasági hatását viszont nem közvetlenül, hanem közvetve érzik majd meg az emberek, ez ugyanis az lesz, hogy az állam olcsóbban tudja majd finanszírozni a hiteleit, és így több pénze jut más dolgokra. „Ha valaki szeretne jobb utakat vagy iskolákat, az akkor akár tudja, akár nem, azt is szeretné, hogy a magyar állam olcsóbban finanszírozza magát” – mondta Bod Péter Ákos.
Emellett kifejtette azt is, hogya következő kormány előtt álló legnagyobb kihívás az, hogy a magyar állam nagyon el van adósodva, és nagyon nagy a költségvetési hiány. Ezt mindenképpen le kellene faragni, akkor is, ha nem lenne cél az euró bevezetése, de ahhoz, hogy beléphessünk az eurózónába, ez az egyik alapvető elvárás. Jelenleg a GDP 5 százaléka fölött van a költségvetés hiánya, de ezt az euró bevezetéséhez tartósan 3 százalék alá kellene szorítani – vázolta.
Hozzátette: ebből a szempontból most rosszabb helyzetből indulunk az euró bevezetéséhez, mint a 2000-es évek elején. 2001-ben Magyarország teljesítette a költségvetési hiányra vonatkozó maastrichti kritériumokat, ezt azonban a Medgyessy-Gyurcsány korszakban elrontották, és bár az Orbán-kormányok alatt egy ideig 3 százalék alatt tartotta a hiányt, 2020 óta megint elszállt a deficit, amit csak rontottak a 2022-es és a 2026-os választás előtti osztogató intézkedések.
Véleménye szerint az új kormány számára az idei év arról fog szólni, hogy lefaragják a költségvetés fölösleges kiadásait. Mint mondta, most nagyon költségesen működik a magyar állam, ehelyett „karcsú, sportos állam kell, nem egy ilyen pufók, mindenre rátelepedő, nagy ülepével ráülő”. Véleménye szerint ehhez szükség lehet megszorításokra is, viszont ha három év stagnálás után sikerül beindítani a növekedést, akkor az adóbevételek is növekednek majd, és nem lesz többé szükség megszorításokra.
Az euró bevezetésével kapcsolatban korábban Varga Mihály jegybankelnök is kifejtette véleményét.
Kiemelt kép: Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök beszédet mond az LMP ünnepi megemlékezésén egy fővárosi szállodában az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emléknapján. MTI-fotó: Koszticsák Szilárd.