Gyengén indította az évet a Mol horvát leányvállalata, az INA, amely a magasabb energiaár-környezetben sem tudott pozitív eredményt felmutatni.
A magyar olajtársaság irányítása alatt álló INA újrabeszerzési árakkal becsült, tisztított (CCS) EBITDA eredménye 16 százalékkal, 73,7 millió euróra csökkent 2026 első negyedévében éves alapon.
A zágrábi központú társaság 868,5 millió eurós árbevétele 5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A tisztított működési eredmény (EBIT) drámaian, 88 százalékkal zsugorodott, és mindössze ötmillió eurót jelentett az időszak során. Az adózott eredmény a korábbi 35,4 millió eurós nyereségből 2,3 milliós veszteségbe fordult át.
Az INA beruházási kiadásai közel két és félszeresére, 76 millió euróra ugrottak, melyek elsősorban a fiumei (rijekai) finomító korszerűsítési projektjéhez és a horvát tengeri mezők fejlesztéséhez kapcsolódtak. A kutatás-termelés EBITDA-eredménye 11 százalékkal 77,1 millió euróra mérséklődött, miközben a társaság szénhidrogén-termelése 2 százalékkal bővült.
A finomítást, kiskereskedelmet és fogyasztói szolgáltatásokat magába foglaló üzletág CCS EBITDA teljesítménye ugyanakkor 50 százalékkal, 19,1 millió euróra nőtt. A finomított termékek értékesítése 8 százalékkal maradt el a tavalyitól, az 506 benzinkútból álló töltőhálózat forgalma ugyanakkor 5 százalékkal nagyobb volt, miközben a nem üzemanyagtermékek árrése jelentősen, 12 százalékkal nőtt.
Az INA stabil működést mutatott 2026 első negyedévében. „Kutatási-termelési teljesítményünket új koncessziók elnyerésével növeltük, valamint a Vermilionnal kötött megállapodás keretében megerősítettük portfóliónkat. Ezzel egyidejűleg a rijekai finomító korszerűsítése a végéhez közeledik, a műszaki átadásra vár, ami jelentős mérföldkőnek számít finomítói kapacitásaink bővítésében. A kiskereskedelmi teljesítmény mind az üzemanyag-, mind a nem üzemanyagszegmensben továbbra is erős maradt” – értékelte a társaság eredményszámait Ortutay Zsuzsanna, az INA igazgatóságának elnöke.
Márciusban turbulens piaci mozgások kezdődtek, amelyek hirtelen sokkot okoztak a nyersolaj- és termékárakban. Az olajbeszerzés kihívássá vált a főbb ellátási útvonalak lezárása miatt, és a normalizálódás egyelőre nem látszik a cégvezető szerint.
Az INA folytatta az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó programjának megvalósítását is, különös figyelmet fordítva a zöldhidrogénre. A 61 millió eurós beruházási projekt eredményeként a vállalat képes lesz zöldhidrogén előállítására ipari és mobilitási felhasználásra egyaránt.
Az INA 49,1 százalékos tulajdonosa a Mol, a horvát államnak pedig 44,8 százalékos részesedése van a vállalatban, a részvénycsomag fennmaradó 6,1 százalékát tőzsdei kisbefektetők birtokolják.
Megírtuk: Horvátországnak minden költséggel együtt már 286 millió dollárt kell fizetnie a Molnak a régóta húzódó INA-vita miatt. A Mol és a horvát állam közötti vita az INA olajvállalat privatizációjáig nyúlik vissza.
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szerdán Dubrovnikban már arról beszélt, hogy Horvátország előkészítő és magas szintű tárgyalásokat kezdeményez Magyarországgal a Mol–INA-vita rendezésére. A Mol és Horvátország közötti jogvitát a Plenkovic-kormány örökölte, s a kabinet minden rendelkezésre álló jogi eszközt igyekszik kimeríteni. A horvát miniszterelnök az INA privatizációját a horvát állam egyik legnagyobb stratégiai hibájának nevezte, és hangsúlyozta: az energetikai szektorban működő nemzeti vállalatok hasonló privatizációja nem ismétlődhet meg.
Kiemelt kép: forrás: interet