A helyzetet tovább súlyosbítja a geopolitikai feszültség, köztük az iráni háború és a Hormuzi-szoros blokádja, amely komoly zavarokat okoz az üzemanyag-ellátásban. Szakértők szerint akár már rövid távon is hiány alakulhat ki Európában, ami tovább növelheti az árakat és korlátozhatja a légi forgalmat. Németország egyelőre tartalékok felszabadításával biztosítja az ellátást, de a nemzetközi helyzet továbbra is kiszámíthatatlan.
Anja Karliczek szerint különösen a hosszú távú, ázsiai és közel-keleti járatok esetében nő a bizonytalanság.
„Valós veszély, hogy a nyaralók nem érik el úti céljukat, vagy nem jutnak haza”
– hangsúlyozta a Bundestag turisztikai bizottságának elnöke.
A politikus azt javasolja, hogy az utazók folyamatosan kövessék a fejleményeket, és körültekintően tervezzék meg útjaikat.
Törölt járatok az információs táblán a Lufthansa német légitársaság pilótáinak kétnapos sztrájkja idején a frankfurti repülőtéren 2026. április 13-án (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)A légitársaságok már szintén reagáltak a növekvő költségekre. Németország vezető légitársasága, a Lufthansa például mintegy 20 ezer rövid távú járat törlését jelentette be a nyári menetrendben, elsősorban a veszteséges útvonalakon. Ez nemcsak a kínálat szűkülését jelenti, hanem további áremelkedést is generálhat a megmaradó járatokon.
Bár a német kormány tervezi a légi közlekedési adó csökkentését, Anja Karliczek szerint ez csak mérsékelt segítséget nyújt. Véleménye szerint az intézkedés inkább a versenyképesség megőrzését szolgálja, mintsem az árak érdemi csökkentését. A politikus úgy véli, hogy azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a lakosok biztosan jobban járnak majd egy németországi üdüléssel, mintha külföldre utaznának.
Az energiaválság és a globális bizonytalanságok komoly kihívások elé állítják a turizmust. Az olcsó repülőjegyek korszaka egyelőre távolinak tűnik, az utazóknak pedig alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez: magasabb árakhoz, ritkább járatokhoz és nagyobb kockázatokhoz.
Mint írtuk, április elején már a londoni Heathrow és más brit repülőtereken is elkezdődtek az üzemanyaghiány miatti járattörlések. Szakértők szerint Franciaország lehet a következő érintett ország, mivel az Egyesült Királyság után Franciaországban a legnagyobb a különbség a kínálat és a kereslet között, ugyanakkor az ország viszonylag kedvező helyzetben van, mivel más forrásokból is tud üzemanyagot beszerezni.
Az akkori előrejelzések alapján Portugália négy, Magyarország öt, Dánia hat, Olaszország és Németország hét, míg Franciaország és Írország pedig nyolc hónapon belül kifogyhat az üzemanyagból,
Lengyelország közel önellátó, így kevésbé érintett. Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a járatok 5–10 százalékát is törölhetik a nyári időszakban, ha az iráni konfliktus elhúzódik.
A Ryanair, írországi központú diszkont légitársaság utasszállító repülőgépe a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren (Fotó: Besenyei Gergely)Energiaválság és kerozinhiány – a légiközlekedés új kihívásai
A köznyelvben kerozinnak nevezett üzemanyag a repülés egyik alapköve, amely a nyersolaj finomítása alatt keletkezik. Egy hordó kőolajból viszonylag kisebb mennyiség készül, ami már önmagában is érzékennyé teszi az ellátást – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
A repülőgépek üzemanyag-fogyasztása jelentős, és erősen függ a típusuktól és az üzemelési körülményektől is. Európai átlagok szerint utazómagasságon egy regionális gép percenként mintegy 24,6 kilogramm, egy keskenytörzsű 40,1 kilogramm, míg egy széles törzsű akár 113,9 kilogramm kerozint is elégethet. Ez órára vetítve több tonnás nagyságrendet jelent, így a légi közlekedés rendkívül energiaigényes ágazat. Nem véletlen, hogy a kerozin döntő többségét ebben a szektorban használják fel.
Kapcsolódó tartalom
Európa ugyan rendelkezik finomítói kapacitásokkal, mégis jelentős mértékben importra szorul. A repülőgép-üzemanyag fő beszállítói hagyományosan a Közel-Kelet és az ázsiai–csendes-óceáni térség országai. Az elmúlt időszakban azonban az ellátási lánc komoly zavarokat szenvedett.
A Hormuzi-szoros forgalmának drasztikus visszaesése és a közel-keleti finomítói kapacitások leállása miatt az Európába irányuló szállítmányok jelentősen csökkentek.
A korábban elindított rakományok még várhatóan hetekig érkeztek, de a piac egyre szűkösebbé vált. A közel-keleti konfliktus miatt a Hormuzi-szoros forgalma napi 20 millió hordó kőolajról 2 millióra zuhant, veszélyeztetve az európai kerozinellátás 40 százalékát.
A kínálati sokk az árakban is azonnal megjelent: a kerozin jegyzése rövid idő alatt történelmi csúcsokra emelkedett, és több mint kétszeresére nőtt az egy évvel korábbi szintekhez képest. A piac próbál alkalmazkodni alternatív szállítási útvonalakkal és új források bevonásával, de ez csak részben képes ellensúlyozni a kiesést.
Mindeközben a légi közlekedés iránti igény folyamatosan növekszik, amit a nyári menetrendek, a turizmus élénkülése és a magas kihasználtság is hajt. Habár a repülőgépek üzemanyag-hatékonysága javul, ez nem tud lépést tartani a forgalom bővülésével. Az Oeconomus szerint így a piac egyszerre szembesül erős kereslettel és szűkülő kínálattal, amely áremelkedéshez és feszültségekhez vezet.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) április közepén már arról beszélt, hogy Európának nagyjából hat hétre elegendő repülőgép-üzemanyag-készlete maradhat, ha a szállítások nem állnak helyre. A 400 millió hordós stratégiai készletfelszabadítása ellenére a kerozinárak megduplázódtak, miközben a légiközlekedési forgalom 54 százalékkal maradt el az előző évitől.
A légitársaságok a fizikai hiánytól és a magas költségektől is tartanak, mivel több reptéren 20 nap alá csökkent a készletfedezet, ami a nyári főszezon előtt rendszerszintű járatritkításokat vetít előre.
Az elemzés szerint Európa elveszítette korábbi kényelmes tartalékait, és a készletszintek több helyen kritikus közelébe kerültek. Kisebb ellátási zavarok egyes repülőtereken, és az iparági szereplők rövid távon rendszerszintű problémák lehetőségét sem zárják ki.
Kapcsolódó tartalom
A kiemelt kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)