Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint a kormánypártok „folytatjuk”  jelszava mögött egy jól ismert gazdaságpolitikai irány húzódik meg. Pásztor Szabolcs az InfoRádió műsorában hangsúlyozta, hogy a Fidesz egy kiszámítható, konzervatív gazdaságpolitikát kínál, amely elsősorban a munkát és a foglalkoztatást ösztönzi.

Hozzátette, hogy ennek egyik alapja az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint a kiterjedt családtámogatási rendszer. Az eredmények a munkaerőpiacon is láthatók, a foglalkoztatottság közelíti a 80 százalékot, miközben a munkanélküliség európai összevetésben is alacsony.

Az Oeconomus kutatási igazgatója szerint a fogyasztás ösztönzése kulcsszerepet játszik a gazdasági növekedésben: tavaly 2 százalékkal járult hozzá a GDP növekedéséhez, ami különösen fontos a gyengélkedő külső piacok idején.

A szakértő úgy véli, hogy amíg a kormányoldal programja a kiszámíthatóságra, a rezsibiztonságra és a munkaalapú társadalomra épít, addig a Tisza Párt javaslatai mögött idegen érdekek és szakmaiatlan elképzelések húzódnak meg.

Pásztor Szabolcs kiemeli, hogy a Tisza Pártnál egy ellentmondásos kép rajzolódik ki, hiszen egyszerre ígérnek kiadáscsökkentést és adóreformot, miközben az állami kiadásokat növelnék. Gazdaságpolitikai szempontból ez hiteltelen, hiszen az ígéreteknek nincs reális fedezete, így valójában egy kiszámíthatatlan, klasszikus liberális gazdaságpolitikai érvelés rajzolódik ki.

Habár az ellenzéki párt gyakran említi az uniós forrásokat a bevételek között, az Oeconomus alelnöke szerint erre nem lehet biztos gazdaságpolitikát építeni.

„Olyan energetikai megszorításokat terveznek amivel, hogyha szembeállítjuk az EU-s források egyébként bizonytalan hazahozatalát, akkor korántsem jönne ki pluszba az egyenleg” – fejtette ki Gondi Mátyás.

Mint mondta, az energiapolitikában még élesebb az eltérés a Fidesz és a Tisza Párt politikája között. A jelenlegi kormány ugyanis a meglévő, főként orosz forrásokra épülő rendszert tartaná fenn, míg az ellenzék gyors leválást sürget.

„Egy olyan magyar politikai közösség, aki amellett érvel a programjában, hogy a kiépített csővezetéken érkező, elérhető nyersanyagot mégse fogadja be az ország, az számos kérdést felvet a józanság terén is. Én azt látom, hogy amikor a Tisza Párt ezekről beszél, akkor nem biztos, hogy a magyar emberek, magyar családok megélhetését írták föl a papírlapjukra, hanem egyéb érdekeket szolgálnak ezek a döntések”

– fogalmazott Gondi Mátyás.

Megjegyezte, hogy a jelenlegi geopolitikai feszültségek és a Hormuzi-szoros blokádja mellett a csővezetékes ellátás biztonsága stratégiai előny, ami minden más szempontot megelőz.

Mivel a világpiaci tankerekért globális verseny zajlik, a tengeri szállítás nem garantálja Magyarország ellátását. Ebben a környezetben szakmailag és racionálisan is megkérdőjelezhető a Tisza Párt azon programpontja, amely lemondana a meglévő forrásokról.

Gondi Mátyás, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány alelnöke beszédet mond Budapesten, az Aurum Jogászklubban 2025. június 17-én (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Pásztor Szabolcs úgy véli az EU-s forrásokkal vigyázni kell, mert aki adja, az mindig kér cserébe valamit. „Most már kifejezett kérések vannak, és ebben szerepel például az, hogy nem kell 13. és 14. havi nyugdíj, vagy egyébként nem kell rezsicsökkentés, tehát a védett árról meg már abszolút feledkezzünk is el, szóval így ez a probléma ezzel.”

Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az EU ideológiai alapon tiltaná az orosz energiát, az Egyesült Államok nemrég feloldotta a szankciókat a tengeren lévő orosz olajszállítmányok alól, mert a piaci racionalitás és a háztartások védelme fontosabbnak bizonyult.

A Tisza Párt viszont a rezsicsökkentés felfüggesztését, az árrésstopok kivezetését és az energiaszektor liberalizációját kockáztatná.

Az ellenzék elképzelései között továbbá a magyar megtakarítások megadóztatása is szerepel, hogy abból finanszírozzák a finomítók bizonytalan kimenetelű átállítását.

Költségvetési kérdések és az euróbevezetés dilemmája

Pásztor Szabolcs a Tisza Párt 2030-ra tervezett euró bevezetését is vitatott pontnak tartja. Véleménye szerint az euróbevezetést sokan a modernitás és a fejlettség csalóka szimbólumaként tálalják, azt sugallva, hogy a közös valuta automatikusan növekedést és versenyképességet hoz.

A kutatási igazgató szerint a valóság sokkal összetettebb, majd példaként említette Szlovákiát, ahol az euró bevezetése után megrekedt a felzárkózás és kifulladt a növekedési potenciál.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója, Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője és Törcsi Péter, az alapítvány elnöke az Oeconomus sajtótájékoztatóján Budapesten 2026. március 3-án (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank álláspontja szerint előbb a GDP-arányos fejlettségnek kell közelebb kerülnie a nyugati átlaghoz, különben a monetáris politika irányítása kikerül Budapest kezéből, és a külföldi döntésektől lesz függő.

„Láttunk olyat a világgazdaságban egészen sokszor, sok helyen, hogy nem euróval vagy nem dollárral zárkóztak fel, hanem saját fizetőeszközzel, aminek mondjuk csak a régióban volt jelentősége. Ilyen például a dél-koreai won vagy egyébként a szingapúri dollár. Tehát nagyon sok olyan eset van, amikor egy kisebb, regionális szerepet betöltő fizetőeszköz képes arra, hogy egy országnak a versenyképességét előmozdítsa” – mondta az Oeconomus kutatási igazgatója.

Szuverenitás és gazdasági kapcsolatok

A Tisza Párt és a Fidesz külgazdasági irányvonala szintén eltérő: a kormány a keleti nyitás politikáját folytatná, míg a Tisza inkább a nyugati kapcsolatok erősítésére helyezné a hangsúlyt. Gondi Mátyás szerint „nem bűnös gondolat, hanem felelős gondolat”, hogy egy ország több irányba is nyit.

A család- és nyugdíjpolitika szintén éles választóvonal: a konzervatív megközelítés a támogatások fenntartását és bővítését, míg a liberális irányzat ezek visszafogását javasolja.

Pásztor Szabolcs kiemelte, hogy a jelenlegi kormány mellett kiszámíthatóság áll, míg az ellenzéki elképzeléseknél az ugrás a mélybe vagy a sötétbe.

„Azt gondolom, hogy az igazi gazdaságpolitikai intézkedések, csak később látnának napvilágot akkor, hogyha az ellenzék nyerne például azt, hogy kikre vonatkozna ténylegesen a vagyonadó, hány százalék lenne. De hát ők ugye el is mondták, hogy még most nem szabad mindent elmondani, majd ha esetleg választást nyernek, akkor. Tehát ez nem kiszámíthatóság. Ez tulajdonképpen ugrás a mélybe vagy a sötétbe, és ez ilyen szempontból nagyon veszélyes, mert általában egy ilyen gazdaságpolitika azokat adóztatja, akiket adóztatni lehet, akiktől adót vagy jövedelmet lehet beszedni. Ezek jellemzően nem a tehetősek, hanem a helyben itt élő, itt dolgozó, gyermeket nevelő középosztálybeliek” – fogalmazott az Oeconomus kutatási igazgatója.

Kiemelt kép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke 2025. december 13-án (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)