Oroszország és Kína új szintre emelte nukleáris együttműködését: megkezdődött az üzemanyag-szállítás az egyik új kínai reaktorhoz, miközben a Roszatom egyszerre több országban készül új atomerőmű-blokkok indítására. Az orosz atomipar a geopolitikai feszültségek ellenére is aktívan bővíti nemzetközi jelenlétét, és kulcsszereplő marad a globális nukleáris piacon.
A Roszatom fűtőanyag-üzletága, a TVEL leszállította az első nukleáris fűtőanyagot a kínai Hszudapao atomerőmű 3-as blokkjához. A projekt orosz technológiára épül: a reaktor a VVER–1200-as, úgynevezett III+ generációs típushoz tartozik, amely a Roszatom egyik legfontosabb exportterméke. A szállítás egy több blokkra szóló szerződés része, amely a 3-as és 4-es egységet is lefedi.
Kínában nem ez az egyetlen orosz projekt: a Roszatom párhuzamosan dolgozik a tienvani atomerőmű 7-es és 8-as blokkján is, amelyek szintén orosz tervezés alapján készülnek.
Ezek a beruházások még évekkel ezelőtt indultak, de a kivitelezés felgyorsult, és a következő időszakban kulcsfontosságú fázisba lépnek.
A vállalat nem csak Kínában tevékenykedik. A következő időszakban több országban is reaktorindítási tesztek várhatók. Bangladesben az első blokk gyakorlatilag készen áll az indításra, míg Törökországban szintén előkészítik az első atomerőművi egységek üzembe helyezését. A Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov korábban jelezte, hogy ezek a projektek 2026-ig kritikus szakaszba érnek.
Az orosz atomipar több kontinensen is egyszerre építkezik. A stratégia lényege, hogy a Roszatom nemcsak reaktorokat szállít, hanem komplett szolgáltatási csomagot kínál: a tervezéstől az építésen át az üzemanyag-ellátásig és az üzemeltetés támogatásáig. Ez hosszútávú függőségi viszonyt alakít ki a partnerországokkal, ami gazdasági és geopolitikai szempontból is jelentős.
A kínai együttműködés különösen fontos ebben a rendszerben. Kína az egyik leggyorsabban növekvő nukleáris piac, és az orosz technológia jelenléte azt jelzi, hogy Moszkva továbbra is hozzáfér ehhez a kulcsfontosságú piacához.
Ez részben ellensúlyozza a nyugati szankciók hatását is, amelyek más területeken korlátozzák az orosz energiaszektor mozgásterét.
A globális trendek szintjén a nukleáris energia újra felértékelődik, különösen az energiabiztonság és a dekarbonizáció miatt. Ebben a környezetben a Roszatom egyik legnagyobb nyertessé válhat, mivel egyszerre rendelkezik technológiával, kivitelezési kapacitással és nemzetközi projekttapasztalattal.
Kirgizisztán népszavazást tervez egy, a Roszatommal közösen megvalósítandó atomerőmű építéséről, amely az ország növekvő energiaigényére adhat választ. A kormány egyelőre az előkészítésnél tart: infrastruktúra-fejlesztés és szakemberképzés zajlik, miközben a beruházásról még nem született végleges döntés. A tervek szerint kisebb kapacitású, 55 megawattos reaktorokra épülő erőművek jöhetnek szóba, de a Roszatom közepes teljesítményű blokkok lehetőségét is vizsgálja.
A nukleáris projekt mellett Kirgizisztán más irányokban is keresi a megoldást: vízenergia-, hőerőmű- és megújuló fejlesztéseket is előkészít. Már elindult egy szélerőmű-beruházás is, ami jelzi, hogy az ország több lábon próbálja biztosítani az ellátását.
Közben a Roszatom a térségben más országokban is terjeszkedik: Üzbegisztánnal már konkrét megállapodást kötött egy összetett atomerőmű-projektről, amely több reaktort és jelentős, éves szinten akár 17,2 milliárd kilowattórás termelést is magában foglal – olvaható a Világgazdaság hasábjain.
Kiemelt kép forrása: MTI/EPA/Stephanie Lecocq