Egyre mélyebb, rendszerszintű válságot vetít előre az európai energiapolitika fokozódó kiszámíthatatlansága. A Bloomberg beszámolója szerint több, eredetileg Európa felé tartó gázolajszállító tanker is irányt váltott az Atlanti-óceánon, és délkelet felé fordult. Az energiahordozókért globális szinten is egy fokozódó verseny alakult ki. Ázsia már jelenleg is ellátási nehézségekkel küzd, a Hormuzi-szoros blokádja miatt pedig heteken belül Európában is kritikus üzemanyaghiány alakulhat ki.

Tóth Máté energiajogász szerint az európai olajszállítmányok egyre gyakrabban a Távol-Keleten kötnek ki, ahol a vevők gátlástalanul írják felül a piaci szabályokat.

„Láttunk olyat két hete is, hogy összesen kilenc LNG szállítóhajó, ami Európába indult volna, nem is lassított a nyugat-európai kikötőknél, hanem tovább robogott kelet felé” – mutat rá Tóth Máté.

Az ázsiai szereplők – elsősorban Kína és Japán – harmincszázalékos felárral licitálják túl az európai kontingenseket, ami a jogi kereteket is átírja.

„Mindenki próbálja saját ellátását biztosítani, és innentől olyan lett az energia, a tengeri tartályhajós energiaszállítás, mint a kutya vacsorája. Hiába perli be egy nyugat-európai vevő a szállító céget, a következmény egyetlen lehet: hogy soha többet nem jön ide a szállítóhajó. Van ebben egy hatalmas kiszolgáltatottság, ami nagyon ijesztő” – hangsúlyozza az energiajogász.

A hetvenes évek olajválságát is felülmúló krízis jöhet

A jelenlegi adatok szerint a mostani energiakrízis a modern kor minden eddigi energiaválságán túlnőhet. Tóth Máté úgy véli, hogy a világpiacról jelenleg napi 11 millió tonna olaj hiányzik, ez a mennyiség pedig több, mint az 1970-es évek két nagy olajválságának hiánya összesítve.

„Nagyon aggasztó, és földgázban erre még rájön, hogy azt láttuk az elmúlt években: a földgázkereslet még az olajkeresletnél is kétszer nagyobb mértékben nőtt” – figyelmeztet a szakértő.

Tóth Máté szerint a gazdasági következmények már most is érzékelhetők, de a válság java még hátravan. Az egyik legnagyobb problémának tartja, hogy a piac eddig főként a félelmet árazta be, míg a tényleges fizikai hiány okozta sokk csak most kezdi elérni a kontinenst.

A szakértő szerint az iráni konfliktus és a tengeri szállítási idők miatt a valódi olajhiány a következő hetekben érheti el teljes erővel az európai kikötőket. A válság korai jelei ugyanakkor a mindennapokban is láthatóvá váltak, Németországban kiürülnek a benzinkutak, Szlovéniában pedig az 50 literes tankolási limit a legsötétebb hiánygazdaságot idézi elő.

„A Távol-Keleten már több mint kilencven korlátozó intézkedésről tudunk. Az áremelkedés garantált, és ez a minimum Nyugat-Európában, de a mennyiségi problémák is egyre inkább közelítenek” – emeli ki a szakértő, hozzátéve, hogy az első hullám az áremelkedés, a második viszont már a tényleges üzemanyaghiány lehet.

„Eddig ugye csak az áraktól félt mindenki, most pedig azt látjuk, hogy kezd feszes lenni a kínálati oldal, a kereslet a csúcson van, és innentől nagyon veszélyes, hogy tényleges hiány alakuljon ki” – foglalja össze Tóth Máté.

Tóth Máté szakértő szerint a jelenlegi energiakrízis mértéke felülmúlja a 70-es évek olajválságait, mivel a globális piacon napi 11 millió tonna olaj hiányzik. A korábbi áremelkedések után a fizikai hiány okozta sokk és a szállítási nehézségek heteken belül súlyos üzemanyaghiányt okozhatnak Európában (Fotó: Shutterstock)

Európa egy újabb világválság kapujában

A szakértő kiemeli, hogy a piaci hatások ráadásul láncreakcióként gyűrűznek tovább a gazdaságban.

„A traktor is üzemanyaggal szánt, a fuvarozók üzemanyaggal hajtott autóval szállítják el ezeket a termékeket, ennek következtében a kenyér árától kezdve a szolgáltatások áráig mindenbe be fog ez épülni” – mondja Tóth Máté.

„Egy gazdasági világválság kapujában vagyunk, mivel az energia mindennek a forrása, mindenhez kell, mindenbe beépül az ára. Az, amit látunk, több mint egy hónapja, az abba az irányba mutat, hogy egy újabb világválság felé haladunk, aminek a motorja sajnos valóban a szénhidrogén, az olaj és a földgáz ára, illetve várható hiánya lesz a világpiacon”

– hangsúlyozza a szakértő.

Tóth Máté szerint a válság annyira elkerülhetetlen, hogy amennyiben a jelenlegi állapot nyár elejéig húzódik, úgy a termékek mellett a pénzpiacokra, a biztosítási piacokra, a szolgáltatások árára, és gyakorlatilag mindenre kihat majd az áremelkedés.

Hozzáteszi, hogy a legtöbb nyugati ország nem rendelkezik kötelező állami tartalékokkal, míg Magyarországon a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség, a törvényi előírások és az államosított tárolók garantálják a biztonsági készleteket.

„A magyar kormány az ilyen rendkívüli helyzetekben is képes elsimítani a válságot, a legtöbb nyugat-európai ország viszont nem rendelkezik ilyen képességekkel, különösen állami cégeken keresztül. Ezeknek a szereplőknek, köztük az MVM-nek is minden mozdulatát jogszabály és az állam szabályozza, ami az egyetlen garancia arra, hogy a magyar lakosságot ne sodorja el egy ilyen fenyegető vész.”

Az energiaellátás a nagyhatalmi játszmák fegyvere lett

A szakértő arra is kitért, hogy Európa jelenlegi válsága nem választható el az elmúlt évek politikai döntéseitől. A kontinens önként mondott le a legolcsóbb és legbiztosabb alternatíváról, az olcsó orosz szénhidrogénekről, miközben nem épített ki egyenértékű biztonsági hálót. Ezt a vákuumot most a geopolitikai szereplők fegyverként használják fel.

„Ebben a nagy geopolitikai átrendeződésben az energia és az energiaellátás fegyver lett. Látványosan így is használják a felek, elég olyan finom jelzésekre utalni, mint a Hormuzi-szoros blokádja, ami egy tipikus energetikai, geopolitikai zsarolópozíció”

– fogalmaz Tóth Máté.

Tóth Máté a 48 perc stúdióforgatásán (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

A szakértő szerint Magyarország és a régió különösen nehéz helyzetben van, hiszen nemcsak globális, hanem lokális zsarolási potenciáloknak is ki van téve. Az ukrán fél magatartása a Barátság vezetékkel, vagy a horvátok ellentmondásos hozzáállása az Adria-vezetékhez, mind ugyanannak a stratégiának a részei:

„Ez mind-mind zsaroló pozíció, az energia és az energiaellátás a nagyhatalmi játszmák fegyvere lett, amit az államok tudatosan használnak.”

Tóth Máté kiemeli, hogy a Hormuzi-szoros blokádja, az egyes vezetékek körüli viták és Vlagyimir Putyin szállítások átirányításáról szóló bejelentése is mind ebbe a logikába illeszkednek. Európa ráadásul éppen akkor marad energia nélkül, amikor több kulcsfontosságú beszállítójával is megromlott a kapcsolata.

„Európa éppen energia nélkül marad, mert sikerült körbeékelnie magát a valósággal: leválással az olcsó orosz energiahordozókról, miközben az Egyesült Államok tekintetében is van egy romló viszony, a Közel-Keletről meg egyszerűen nem jön semmi” – vázolja fel a szakértő.

Tóth Máté szerint aki az energiaválság idején az olcsó és hozzáférhető forrásokról való leválást szorgalmazza, az nem az európai érdekeket vagy az ellátás biztonságát, hanem saját céljait követi, tovább súlyosbítva ezzel az amúgy is kritikus helyzetet.

Megjegyezi, hogy az energiaellátás kérdésében hibát követett el Európa, amikor a politikai vagy ideológiai szempontokat az ellátásbiztonság elé helyezte. Az energiajogász szerint elsősorban a biztosan elérhető és megfizethető forrásokra kell támaszkodni, még akkor is, ha ezek Oroszországból származnak.

A szakértő hangsúlyozza, hogy Európa nemcsak egy átmeneti piaci zavarral néz szembe, hanem egy mélyebb strukturális válság küszöbén áll. Ha a jelenlegi folyamatok nem fordulnak meg, az energiapiaci feszültségek könnyen globális gazdasági megrázkódtatássá alakulhatnak, hatásai pedig minden háztartásban és minden gazdasági ágazatban érezhetők lesznek.

Kiemelt kép forrása: Facebook