Ha egy ország az űrben is képes eredményeket felmutatni, az már önmagában javítja a nemzetközi megítélését. Az űrtechnológia az egyik legmodernebb és leggyorsabban fejlődő terület napjainkban, emellett új gazdasági lehetőségeket nyit meg, növeli az adott nemzet befolyását, különösen a csúcstechnológiák békés felhasználásának területén – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Kapu Tibor kutatóűrhajós szerint az űriparba fektetett minden egyes forint a jövőben hatszoros megtérülést hozhat. Az űrhajós állítása összhangban van az Európai Űrügynökség és a NASA számításaival, amelyek szerint az űripari befektetések rendkívül magas profitot és számottevő GDP-bővülést eredményezhetnek.
Magyar tudósok a világűr élvonalában
A magyar űrkutatás története jóval korábbra nyúlik vissza, mint azt sokan gondolnák. Az egyik alapító mérföldkövet Bay Zoltán atomfizikus és munkatársai érték el 1946. február 6-án. A magyar tudósok az Egyesült Izzó – ismertebb nevén Tungsram – laboratóriumában sikeres kísérletet végeztek, és rádióradarjelet vettek a Hold felszínéről.
Ez a tudománytörténeti jelentőségű eredmény a világ élvonalába emelte a magyar kutatókat. A Bay-csoport munkájában részt vett idősebb Simonyi Károly is, akinek fia, Charles Simonyi később nemcsak a modern szoftveripar meghatározó alakja lett, hanem első magyar származású űrturistaként is beírta magát a történelembe.
Bay Zoltán világhírű magyar atomfizikus előadása a Hold-radarról (Kép forrása: Wikipédia)Az Oeconomus elemzése szerint a kommunista hatalomátvétel hamar megszakította az ígéretes kezdetet. Bay Zoltán az Egyesült Államokba emigrált, a magyar űrkutatás pedig a szocialista blokk keretein belül folytatódott. Az 1957-es Szputnyik-indítást követően Magyarország bekapcsolódott a mesterséges holdak optikai és rádiós megfigyelésébe, valamint az űreszközök által gyűjtött adatok tudományos feldolgozásába.
A hidegháborús korszak csúcspontját az Interkozmosz űrkutatási program jelentette, amelynek keretében Farkas Bertalan 1980-ban első magyarként jutott el a világűrbe.
Az akkori küldetés alatt Farkas Bertalan magyar fejlesztésű kísérleteket hajtott végre. Legismertebb eredménye a Pille sugárdózismérő tesztelése volt, amely a későbbiekben nemzetközileg elismert és széles körben használt eszközzé vált az űrhajózásban. A találmány forradalmi újításként tette lehetővé, hogy az űrhajósok sugárterhelését a világűrben is mérhessék.
A Szaljut–6 űrállomás földi másának parancsnoki egységében Farkas Bertalan űrhajósjelölt és parancsnoka, Valerij Kubaszov. Az űrhajósok a Gagarin Űrhajóskiképző Központban készültek az űrutazásra, amelyet az Interkozmosz elnevezésű űrkutatási együttműködési program keretében hajtottak végre (Fotó: MTI/ Németh Ferenc)Kapu Tibor küldetése a magyar űripar új korszakát hozta el
Több évtizednyi kihagyás után a magyar űrkutatás a 2010-es években kapott új lendületet. Magyarország 2015-ben az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává vált, ami jelentősen kibővítette a hazai kutatók és vállalatok lehetőségeit. Ebben az időszakban készültek el az első magyar műholdak is, 2012-ben a MaSat–1, majd 2021-ben a RadCube, amely értékes űridőjárási adatokat szolgáltatott.
A magyar űrtevékenység 2025-ben újabb mérföldkőhöz ért: Kapu Tibor második magyar űrhajósként szintén meghatározó kísérleteket végzett az űrben, míg Martonvásáron elindult egy Kelet-Közép-Európában is egyedülálló űripari gyártóközpont építése.
A hidegháború lezárása után az űrtechnológia fókusza is megváltozott, így a katonai célok fontosságát fokozatosan felváltotta a kereskedelmi és polgári célú felhasználás. Az irányváltásból olyan mindennapi alkalmazások születtek, mint a GPS vagy a műholdas kommunikáció és időjárás-előrejelzés.
Ez a folyamat lehetővé tette, hogy feltörekvő országok is bekapcsolódjanak az űrversenybe. Az Axiom Space küldetéseinek köszönhetően a Nemzetközi Űrállomásra egyre több olyan nemzet – például Olaszország, Törökország, Lengyelország és Csehország – űrhajósa juthat el, amelyek korábban még nem rendelkeztek ilyen tapasztalattal. Magyarország éppen időben csatlakozott ehhez az űrversenyhez, és űrhajósa számos magyar fejlesztésű kísérletet hajtott végre a világűrben.
Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a Nemzetközi Űrállomáson 2025 júliusában (Kép forrása: Facebook/HUNOR – Magyar Űrhajós Program)Oktatás és fejlesztés – a magyar űrkutatás új fejezete
Magyarország tavaly kimagasló számú kísérletet tudott megvalósítani az űrben. Kapu Tibor többek között tesztelte a magyar fejlesztésű RANDAM sugárdózismérőt, amely Farkas Bertalan hagyományait folytatva keltette fel a nemzetközi szakma figyelmét.
Az Axiom–4-küldetés jó példája annak, hogy a magyar kutatóműhelyek, egyetemek és űripari vállalatok felkészültek a csúcstechnológiás kihívásokra, és képesek önállóan, nemzetközileg is versenyképes fejlesztéseket megvalósítani.
Az űripar nemcsak technikai újításokat hoz, hanem más tudományterületek – például az egészségipar és a mérnöki tudományok – fejlődését is elősegíti.
A magyar kutatók és vállalkozások számára a 2025-ös küldetés új lehetőségeket nyitott a további fejlesztésekre, és a nemzetközi együttműködésekre is. Kapu Tibor útja azt is bizonyította, hogy Magyarország képes saját űrhajósok kiképzésére.
A küldetés célja nemcsak a kutatás volt, hanem a hazai természettudományos képzés és az ismeretterjesztés népszerűsítése a fiatalok körében. A magyar egyetemek saját fejlesztésű kísérleteik elvégzésével nemzetközi presztízst is szereztek. A hazai felsőoktatásban 2022 óta 21 egyetem indított magyar és angol nyelvű képzéseket az űrkutatáshoz és az űriparhoz kapcsolódó területeken.
Jelenleg Magyarország két kiképzett kutatóűrhajóssal rendelkezik, és több új küldetés előkészülete is folyamatban van. A magyar–amerikai tudományos és gazdasági kapcsolatok erősödése tovább bővíti az ország mozgásterét.
A következő magyar űrhajós, Cserényi Gyula felkészítése is zajlik már. Ezzel kapcsolatban Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa úgy látja, hogy az újabb küldetés akár már 2026-ban is megvalósulhat.
A tavalyi űrmisszió olyan lehetőségeket teremtett, amelyben a magyar kutatóműhelyek és vállalatok újabb nemzetközi együttműködésekbe kapcsolódhatnak, folytatva az innovációs fejlesztéseket. A folyamatból emellett a hazai felsőoktatás és a munkaerőpiac is profitálhat. A magasan képzett diákok a magyarországi űripari cégeknél helyezkedhetnek el, miközben a természettudományos képzések népszerűsége is növekszik.
Kiemelt kép: Kapu Tibor érkezése után a Liszt Ferenc repülőtéren 2025. augusztus 18-án (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)