Az Index beszámolója szerint Brüsszel azt állapította meg, hogy Magyarország több ponton sem felel meg az európai médiaszabadságról szóló rendelet előírásainak, olyanoknak, amelyek a médiaszereplők gazdasági tevékenységének és szerkesztői függetlenségének védelmét, valamint az újságírói források és a bizalmas kommunikáció megfelelő biztosítását célozzák.

A portál cikkében emlékeztet, hogy a szóban forgó rendelet idén augusztusban lépett hatályba.

Az Index arról is írt, hogy az Európai Bizottság szerint a magyar szabályozás a közszolgálati média, a médiatulajdonlás átláthatósága, a médiapiaci koncentrációk vizsgálata és az állami hirdetések elosztása terén sem felel meg bizonyos uniós követelményeknek és azt is kifogásolják, hogy Magyarország egyes előírások tekintetében nem teljesíti az úgynevezett audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv követelményeit, különösen a nemzeti médiaszabályozó hatóságok működésére vonatkozóan.

Brüsszel felszólító levelet küldött, és a magyar kormánynak két hónapja van a válaszadásra, ha pedig az nem kielégítő, továbbvihetik az eljárást és az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet.

A magyar fogyasztókat védő árrésstop sem tetszik nekik

Két további eljárás az élelmiszer- és drogériai termékek értékesítésére bevezetett árrés-korlátozásokkal foglalkozik, tekintettel arra, hogy Brüsszel szerint a beszerzési és eladási ár közötti különbözet meghatározása egyes esetekben olyan alacsony, hogy a kereskedők számára nem biztosítja a működési költségek fedezését.

Az Európai Bizottság azt állítja, hogy a magyar szabályozás figyelmen kívül hagyhatja, hogy a vállalkozásoknak további olyan költségeik is vannak, mint például személyzet, ingatlanfenntartás és adók, ezért szerintük az intézkedések egyes piaci szereplők gazdasági működését is befolyásolhatják.

Mint ismert, a kormány az egyre magasabbra törő élelmiszer-infláció megfékezése érdekében első körben március közepétől mintegy 30 termékcsoport esetében vezetett be egy olyan intézkedést, melynek értelmében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot. Orbán Viktor miniszterelnök indoklásában

elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kereskedők számos élelmiszer esetében 40, sőt 80 százalékos különbözetet alkalmaztak a beszerzési és a fogyasztói ár között.

Az intézkedés hatását a magyar fogyasztók gyorsan megérezték: rövid időn belül számos termék ára mérséklődött jelentősen, a sikeresnek bizonyuló árrésstopot a kormány később további termékcsoportokra, egyebek között háztartási árucikkekre is kiterjesztette.

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkárának november eleji közlése szerint

ha a kormány intézkedése kell ahhoz, hogy az áremelők ne zsigereljék ki az embereket, akkor legyen így, egyben hozzátette: az árréscsökkentés február 28-ig érvényben marad.

Az Európai Bizottság az Index cikke szerint arra is felszólította Magyarországot, hogy tartsa be az EU-n belüli befektetők és tagállamok közötti választottbírósági eljárásokra vonatkozó uniós szabályokat. A jogsértés központjában a Mol ügyletei állnak és a mostani eljárás nem csupán konkrét ügyekről szól, hanem Magyarország általános uniós jogértelmezéséről is – közölték.

A cikkben arról is beszámoltak, hogy a bizottság bejelentése után szinte rögtön gyengülni kezdett a forint, az egyik gazdasági szakportál szerint mivel a régiós devizák piacán egyelőre minimális elmozdulások látszanak, a forint érezhető gyengülése egyértelműen az Európai Bizottság bejelentésével is összefügghet, ám az Index szerint ha kötelezettségszegési eljárások befolyásolnák a forint árfolyamát, akkor a Mol árfolyamára is hatással lennének, az olaj- és gázipari vállalat azonban még mindig pluszban van.

Kiemelt kép: Magyarországon márciustól kezdve számos termék ára csökkent a kormány által bevezetett árrésstopnak köszönhetően (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)