Magyarországon a 2021 végi időszakot gyorsuló infláció, felszökő BUBOR (Budapest Interbank Offered Rate – Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb), ideges banki ügyfelek jellemezték. De valami másképp alakult, mint külföldön. A kormány egy határozott döntéssel befagyasztotta a referencia-kamatlábat. A kamatstop néhány hónap alatt beépült a mindennapi nyelvünkbe. És közben csendben megváltoztatta több százezer család pénzügyi jövőjét – írta az Infostarton megjelent elemzésében Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a BCE egyetemi docense.
„A legtöbben talán észre sem vették, hogy nem emelkedett a törlesztőrészletük (azok közül, akiknek változó kamatozású volt a hitele). Amit azonban az egyéni emlékezet nem őriz meg, az makroszinten valami egészen mást jelent. Egy olyan dominósor megszakítását, amely máskor és máshol egész társadalmakat borított fel”
– tette hozzá Sebestyén Géza.
Pillangó-effektus a pénzügyi világban
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője arról is írt, hogy a kamat emelkedéséről általában úgy beszélünk, mintha kicsit feljebb tekernénk a termosztátot. „Egy-két fokkal melegebb lesz, kicsit kellemetlenebb, de kibírható. De mi a helyzet akkor, ha valaki izomból megpörgeti azt a termosztátot?” – tette fel a kérdést Sebestyén Géza.
Mint írta, ha a referenciakamat két-három százalékponttal feljebb ugrik, a havi törlesztő akár 30-40 százalékkal is nőhet. Az addigi 120 ezer forintos törlesztőrészletből egyszer 160-170 ezer lesz. Az egyik pillanatról a másikra lesz a szimpla kamatemelésből lakhatási válság. Sebestyén Géza megjegyezte: amikor 2021 végén a magyar kormány úgy döntött, hogy a fogyasztói jelzáloghiteleknél befagyasztja a referencia-kamatlábat a 2021. október 27-i szinten, valójában ebbe az ismert forgatókönyvbe nyúlt bele.
A magyar út
A rendelet lényege az volt, hogy az érintett jelzáloghiteleknél a kamatot a 2021. október 27-én érvényes referenciaérték alapján kell megállapítani, és ezt a szintet kell alkalmazni a 2022. január 1. és 2025. december 31. közötti időszakban, függetlenül attól, mennyit emelkedett közben a BUBOR.
A különbözetet a bank nem számíthatja fel utólag, és nem teheti rá a tőkére sem
– szögezte le Sebestyén Géza.
A történet elején a kamatstop csak fél évre szólt. A kormány kommunikációjában válságkezelő, ideiglenes eszközként jelent meg, a Covid-veszélyhelyzet és az inflációs sokk kombinációjára válaszul. Aztán jöttek a hosszabbítások. Előbb 2022 közepéig, majd 2023 végéig, majd 2024-re, aztán 2025. december 31-ig. Végül a kormány legutóbbi döntése alapján 2026. június 30-ig.
A banki és kormányzati becslések alapján nagyjából 280-300 ezer jelzáloghiteles háztartás tartozik a kamatstop hatálya alá, az érintett tőketartozás mértéke pedig 1200-1250 milliárd forint. A kormány becslései szerint a kamatstop mintegy 300-330 milliárd forint megtakarítást jelentett az adósoknak. Ami Sebestyén Géza szerint azt jelenti, hogy ennyivel fizettek volna többet kamat formájában, ha nincs a védelmi intézkedés.
„A kamatstop lényegében nem más, mint egy tűzfal egy gyorsan terjedő pénzügyi erdőtűzben. A jegybank inflációellenes eszköze, a kamatemelés megtette a hatását. Ennek következtében a BUBOR és az állampapírhozamok is emelkedtek. A kormány viszont azt mondta, hogy a lakossági jelzáloghitel-erdőnél húz egy vonalat”
– fogalmazott Sebestyén Géza.
Záróakkord
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője úgy látja, „ha kicsit felemeljük a tekintetünket a konyhaasztalról, elég körbenézni a világban, hogy lássuk, azokban az országokban, ahol ehhez hasonló tűzfal nem épült fel, a következő években tele voltak az újságok a kilakoltatásokról szóló beszámolókkal.”
Sebestyén Géza hangsúlyozta, a kamatstop nem csak számokban, nem csak százalékokban, hanem emberi életekben mérhető. „És amikor végül majd mérleget vonunk arról, hogy megérte-e, talán érdemes lesz erre a néhány szóra is emlékezni” – fűzte hozzá.
Kiemelt kép: Sebestyén Géza (Fotó: Mathias Corvinus Collegium/Facebook)