Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a köszöntő beszédében hangsúlyozta: a Mol a magyar gazdaság zászlóshajója, kulcsszereplő, amely nélkül még a mindennapi közlekedés vagy a reggeli kávé elfogyasztása sem lenne lehetséges. A Budapesti Értéktőzsde 1864-es alapítása után 1990-ben született újjá „Főnix madárként”. A Mol ma a BUX index közel 20 százalékos súlyával rendelkezik, és az idei év során januártól a részvényárfolyama mintegy 7 százalékkal növekedett, az elmúlt 3 évben 20 százalékos emelkedést ért el.

A Mol integrált vállalatcsoportként 30 országban van jelen, 80 éves múltra tekint vissza a hazai szénhidrogén-kutatás és kitermelés, valamint az olaj- és vegyipar területén. A vállalat új területekre is kiterjeszti tevékenységét, így a hulladékhasznosítás és hulladékbegyűjtés területére is. Nemzetközi jelenlétük kiterjedt, többek között kurdisztáni és azerbajdzsáni mezőkön is tevékenykednek.

A petrolkémiai komplexumtól a legutolsó benzinkútig minden, amit a Mol visz a magyar és 29 másik ország gazdaságában, benne van a tőzsdei árfolyamban – ismertette Varga Mihály, aki azt megjegyezte: „a Molról hosszan beszélni az olyan lenne, mintha valaki Lionel Messiről ecsetelné, milyen jó focista”.

Ugyanakkor azt Varga Mihály kiemelte: a Mol részvényekkel napi átlagosan 1,8 milliárd forintos forgalom bonyolódik le, ami a papír magas keresettségét mutatja. A 30 évvel ezelőtti tőzsdei bevezetés óta körülbelül 20-szoros árfolyam-emelkedés következett be. Aki Mol-részvényt vásárol, ezzel tulajdonrészt szerez a Budapesti Értéktőzsdében is, mivel a Mol a BÉT legnagyobb, nem pénzügyi tulajdonosa.

Lantos Csaba: A Mol a zászlóshajó

Lantos Csaba, energiaügyi miniszter is beszédében kiemelte, hogy a Mol a kapitalizmus zászlóshajója, és az eltelt időszak azt bizonyítja, hogy szükség van magyar nagyvállalatokra, mert magyar nagyvállalatok nélkül számos iparágban versenyképtelenek lennénk. Babits Mihályt is megemlítette, aki 1924-ben, a bethleni konszolidáció időszakában a tőzsdén keresett pénzt, és ebből vásárolt házat Esztergomban.

Az eseményen jelen voltak azok, akik 30 évvel ezelőtt aktív részesei voltak a tőzsdei bevezetésnek, vezérigazgatóként, befektetőként vagy más szerepben. A miniszter külön köszöntötte Járay Zsigát, akit „a tőzsde atyjának” nevezett, valamint Szabó Györgyöt, aki akkoriban a Mol vezetője volt – írja a Portfolio.

Hernádi Zsolt: A harminc év közel van a krisztusi korhoz

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a beszédében azt hangsúlyozta, hogy a társaság tőzsdei bevezetésének 30. évfordulója egy generációnyi időszakot ölel fel, amely során jelentős változásokon ment keresztül mind a világ, mind a vállalat. „Harminc év az nagyon közel van ahhoz, hogy azt mondjuk, hogy krisztusi kor” – fogalmazott.

„Történetünk egy generációnyival, egy csaknemi krisztusi korral kezdődött, és kiállta az idő próbáját. A régi idők tanúi – akik itt állnak sorban, azok még emlékeznek rá – hogy azért az első pillanatban a megfontolás az volt, hogy adjuk el a Molt. Hiszen abban az időben privatizációs gomb volt… És hölgyeim és uraim, hála Istennek, senki nem akarta megvenni. Mert azt mondták, hogy így, ebben a formájában ez a cég nem piacképes, nem eladható” – idézte fel Hernádi Zsolt, visszaemlékezve: „ekkor jött ez az ötlet, hogy hát akkor vigyük be a tőzsdére.”

„Ami nem kell a nagyoknak, azt vigyük be a tőzsdére, és majd a tőzsdén értékesítjük, és rászoktatjuk arra a transzparenciára, amit a tőzsde megkíván. Átalakulni egy állami vállalatból egy magánvállalatnál az egy folyamat volt, ami pontosan 30 évvel ezelőtt kezdődött el”

– hangoztatta, és úgy fogalmazott: „mi voltunk az egyik pionírja ennek a tőzsdének”.

A Mol 1994-ben került be a Budapesti Értéktőzsdére, még a Vörösmarty téren működő korábbi Állami Fejlesztési Bank épületében, ahol ma a Hard Rock Café található. Hernádi Zsolt hangsúlyozta, hogy ők voltak az egyik pionírjai a magyar tőzsdének, Lantos Csabával együtt írták alá annak idején a kezdeményezést egy értékpapírpiac létrehozására Magyarországon. Az elnök-vezérigazgató külön köszönetet mondott azoknak, akik részt vettek a tőzsdei bevezetésben: Horváth Zoltánnak a vagyonkezelő részéről, Vályi Györgynek, Szabó Györgynek, aki akkor vezérigazgató volt, Dankné Szentgyörgy Veronikának, aki pénzügyi vezérigazgató-helyettes volt, valamint Áldott Zoltánnak, aki a stratégiáért és a tőzsdei bevezetésért volt felelős.

„Ezer forinttal indultunk, aztán felment 31 ezer forintig, aztán “megnyolcadoltuk a részvény árfolyamát”, közben osztalékokat is fizettünk”

– mondta Hernádi Zsolt, azt is megemlítve: „ne felejtsük el, taxisblokád is a Mol áremelése miatt tört ki. ”

Szabályozott árakkal dolgoztak

Hernádi Zsolt hangsúlyozta: szabályozott árakkal dolgoztak. “Szabályozott árakkal dolgozom én most is a nyelvterületen” – jegyezte meg. “A politika Magyarországon és igazából az egész Európai Unióban egyre jobban beleszólt szabályozókon keresztül abba, hogy mi is történjen egy vállalatnál. Erre nem árt felkészülni nekünk sem, meg a befektetőknek sem. Hogy tudjuk-e menedzselni? Hát a számok magukért beszélnek. Igen, tudjuk, de ettől még ez ott van előttünk” – mondta Hernádi Zsolt, aki a beszédében hangsúlyozta: aki a MOL-részvénybe befektetett és tartotta a MOL-részvényt és tartja a MOL-részvényt, az nem járt rosszul.

„Pontosabban, nem is mi tartjuk igazából az értékünket, hanem dolgozunk, és aztán a piac eldönti, hogy mi is a mi értékünk. Beáraztak bennünket, beáraznak bennünket” – hangoztatta, hozzátéve: és nekünk jobban kell teljesíteni ahhoz, hogy ez az ár mindig jobb legyen. „Ez a mi feladatunk, és ilyenkor fog a tőzsde is jobban mosolyogni… A MOL, a magyar energetika, Magyarország és a BÉT egyik legértékesebb vállalata. Ha valami mozog és él, hát az a Mol. A Mol-ban dolgozók nevében azt tudom mondani, hogy köszönjük szépen, jól vagyunk. Csináljuk a dolgunkat. Ez egy közös siker, amit a BÉT-kel együtt csináltunk, 30 évvel ezelőtt kezdődött el. Nagyon köszönöm a BÉT volt és mai munkatársainak, az alkuszoknak, a kereskedőknek, hogy ezt a sikert közösen el tudjuk érni” – mondta Hernádi Zsolt.

Az elnök-vezérigazgató végül hangsúlyozta:  „Én nem tudok másban gondolkodni, mint arról, hogy ez a viszony a BÉT és a MOL csoport között örökké fog tartani és legyen így. Köszönöm szépen mindenkinek és köszönöm azt, hogy idáig el tudtunk jutni”.

Tóth Tibor a százezres „álomhatárról”

A Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója beszédében visszautalva a korábban elhangzottakra, azt emelte ki, hogy „a BÉT fizet osztalékot, és nagy öröm számunkra, hogy a BÉT tulajdonosai és a BÉT-en szereplő cégeknek olyan magas az eredménytermelő képessége, hogy a BÉT által fizetett osztalék nem jelentős tétel a mérlegsorunkban.”

Tóth Tibor megosztotta azt is, miszerint 2025 a születésnapok, évfordulók és rekordok éve lesz. Idén volt 35 éves a Budapesti Értéktőzsde, amely hosszú utat tett meg minden szereplőjével együtt. A teljesítményt legjobban reprezentáló BUX index 1991-es induláskor 1000 pont volt, és a tőzsde születésnapjával összhangban idén érték el a százezres álomhatárt – mondta.

Kiemelt kép: Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója beszédet mond a Mol Poliol Komplexum átadásán Tiszaújvárosban 2024. május 14-én. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)