Elmondta: a háború és a német gazdaság visszaesése miatt kormányzati lépésekre volt szükség megvédeni a lakosságot és a vállalkozásokat a negatív követkeményektől. Hozzátette: a magyar gazdaság szorosan integrált az európai és a német gazdaságba, utóbbi három éve recesszióval, míg az EU versenyképességi problémákkal küzd.
A növekedés a GDP 60-70 százalékát kitevő fogyasztásnak köszönhető, amely évente mintegy 5 százalékkal bővül, és önmagában 1,8-2 százalékponttal javítja a GDP-t.
Kiemelte: a fogyasztásvezérelt növekedés rövid távon kívánatos, mert ellensúlyozza a külső kereslet gyengülését és segíti a hazai vállalkozókat, hosszabb távon azonban a beruházásvezérelt modell a cél. A Széchenyi Kártya Program hiteleinek kamattámogatása és a11 pontos adó- és adminisztrációcsökkentő program a GDP mintegy 0,4 százalékát hagyja a vállalkozásoknál, míg családi adókedvezményekkel költségvetési hatása 925 milliárd forint.
Az éves átlagos infláció idén 4,6 százalék, jövőre 3,6 százalék lehet, az árstoppok 1,5 százalékponttal mérséklik az inflációt. A kormány idén és jövőre is 5 százalékos költségvetés hiánnyal számol, az elsődleges egyenleg 1,1 százalék lehet, jövőre 1,2 százalékot érhet el. A hiány növelésére, fiskális élénkítésre a német gazdasági recesszió miatt volt szükség. A miniszter hangsúlyozta: a kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy a hiány és az államadósság fenntartható pályán maradjon, a GDP-arányos államadósság idén és jövőre is 73,5 százalékon stagnálhat.
Hangsúlyozta, a magyar gazdaság nem tud elszakadni a német gazdaság teljesítményétől, a hazai magyar járműipari export 30 százaléka, az akkumulátorexport 55 százaléka Németországba irányul. Az idei év gazdaságtámogató intézkedésekről szólva elmondta: elindult a Demján Sándor Program, a 150 Új Gyár Program, a családi adókedvezményt megduplázták és kiterjesztették a szja-mentességet a háromgyermekes édesanyákra.
A 14. havi nyugdíj egyheti részét februárban fizetik ki, ennek költségvetési hatásai 160 milliárd forint, és a kormány reményei szerint négy éven belül teljes egészében bevezethető. Elmondta, 2022 januárja óta a bruttó reálkeresetek 17,1, a nettó reálkeresetek 21,5 százalékkal emelkedtek, a reáljövedelmek több mint 15 százalékkal haladják meg a 2022 eleji szintet. Nagy Márton elmondta: az Otthon Start Program iránt erős a kereslet, hetente több ezer szerződés születik, az intézkedés kamatterhe évente 100-150 milliárd forint lehet.
A választások után sem várható változás a kormány gazdaságpolitikájában, ennek ideológiai alapja a munkaalapú társadalom, a nyugdíjasok támogatása és gyermekek utáni adótámogatások fenntartása – húzta alá.
A bérmegállapodás órákon belül megszülethet, a garantált bérminimum 7 százalékkal a minimálbér 10-11 százalékkal növekedhet 2026-ban, ezzel elérhető, hogy a minimálbér 2027-re ezer euróra, az átlagbér 2028-ra egymillió forintra emelkedjen
– mondta. A bizottság DK-s elnöke Dávid Ferenc szerint Csehország is mélyen integrált a német gazdaságba, mégis a magyar növekedését többszörösét érte el, míg Lengyelország több százezer ukrán menekültet fogadott be.
Válaszában Nagy Márton kifejtette a cseh gazdaság is nagyban függ a német járműipartól, azonban a Skoda kis kompakt autókat is gyárt, amire nagyobb volt a kereslet, míg az ukrán menekültek a munkaerőpiaci jelenléte jelentős GDP-többletet eredményez.
Mellár Tamás alelnök (Párbeszéd) szerint a svájci indexálás megtartásával két hónapnyival több nyugdíj jutna az időseknek. Úgy vélte, hogy továbbra is alacsony, 30 százalék körüli a hozzáadott érték a járműiparban és új gazdaságpolitikai koncepcióra van szükség, hogy az extenzív helyett az intenzív növekedésre álljon át a magyar gazdaság. Nagy Márton hangsúlyozta: a versenyképesség az energiaáraktól és az adópolitikától függ, a globális gazdasági szereplők között éles verseny van. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy Magyarország adórendszere az egyik legversenyképesebb,
Kiemelt kép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter újságírók kérdéseire válaszol a Soproni Gazdasági Fórum előtt 2025. november 20-án (Fotó: MTI/Filep István)