Az előző nap az Index közölte, hogy birtokába került a Tisza Párt több száz oldalas gazdasági tervezete, amely a lap szerint egy markánsan baloldali fordulatot készít elő – és radikálisabb átalakítást vázol fel a magyar közteherviselésben, mint bárki az elmúlt évtizedben. Az általuk ismertetett dokumentumban  – amelyről fotókat is közzétettek – számos újabb adóteher bevezetéséről esett szó; egyebek mellett még a kutyák és macskák után is pénzt kellene fizetni az államkasszába.

A portál most azt írta, hogy a minap közzétett cikkben nem minden fejezetét részletezték a dokumentumnak:

közlésük szerint a tervezetben szó esett a vállalatokról is, amelyekkel kapcsolatban már nemcsak „elvi irányokról, hanem nagyon is konkrét terhekről és változtatási javaslatokról van szó”.

„Ez alapján akár több módosítás is jöhetne egy Tisza-kormány esetén” – tették hozzá a cikkben.

Évente 3700 milliárd forint a vállalkozások rovására

Az Index szerint a vállalatok érintő részben jelennek meg azok az új adónemek, amelyek a nagyobb cégek vezetőit és a jelentősebb magánvagyonnal rendelkezőket egyaránt célba vennék. Mint írták,

a dokumentum két ilyen terhet vázol fel: a vagyonadót és egy speciális különadót, együtt csaknem ezermilliárd forintos pluszbevételt célozva.

Az anyag szerint a vagyonadó önmagában 700 milliárd forintos adóemelést jelentene: ez az adó minden belföldi és uniós vagyonra kiterjedne, ha annak értéke meghaladja az 500 millió forintot. Érintett lenne az ingatlan, az értékpapír, az üzletrész, a 800 ezer forint feletti műtárgy, valamint minden olyan luxuscikk, amely 32 százalékos áfakulcs alá tartozik. Az adó mértéke évi 6,5 százalék, alapja pedig a vagyon aktuális értéke és az azon keletkező értéknövekmény.

Ehhez jönne még egy másik, kevésbé körülhatárolt, ám annál szélesebb merítésű különadó, amely további 250 milliárd forintos adóemelést céloz. Ez minden, harmadik országban tartott vagyonra vonatkozna – legyen szó ingatlanról, üzletrészről vagy bármilyen pénzügyi befektetésről. Az adó mértéke itt is 6,5 százalék lenne, ráadásul az első évben a teljes vagyon után kellene megfizetni, csak a következő években szűkülne a teher az értéknövekményre. A tervezet ebben az esetben nem tartalmaz értékhatárt, vagyis a szabály potenciálisan bárkire kiterjedhet, akinek külföldön van vagyona.

A dokumentum a pénzügyi szektor és a kisvállalkozások felé is éles fordulatot jelez. A biztosítók esetében a tervezet nyereségadót vezetne be, amely 10 milliárd forintos adóemeléssel számol. A biztosítóknak éves profitjuk 20 százalékát kellene kötelezően befizetniük egy úgynevezett szolidaritási alapba – vagyis a biztosítási piac minden szereplője közvetlenül finanszírozná az állami újraelosztást.

A legnagyobb horderejű változások azonban a kkv-szektor adózását érintik: a Tisza Párt tervezete gyakorlatilag felszámolná a teljes kisadózói és egyszerűsített adózási rendszert, összesen mintegy 90 milliárd forintos adóemelést eredményezve.

Az Index szerint a tervezet értelmében két adózási forma is jelentősen változna: az ekho teljesen megszűnne, és a kiva is.

A megszűnő adózási formák helyére egy új konstrukció lépne: az kisadózó vállalkozások tételes adója (kata), amelyet az első két üzleti évben lehetne választani. Ez havi 35 ezer forintos fix adót jelentene – vagyis egy erősen leegyszerűsített, ugyanakkor korlátozott működési körű adófajta váltaná ki a korábbi rendszereket.

A tervezet a fogyasztói szektort kiszolgálók számára is jelentős szigorításokat hozna, különösen a kiskereskedelemben és a vendéglátásban.

A dokumentum ugyanis korlátozná az áfa-visszaigénylés lehetőségét, ami közvetlenül érintené ezeknek az ágazatoknak a likviditását.

A tervezet szerint az időszaki bevallásokban kizárólag a beruházásokhoz kapcsolódó áfa lenne visszaigényelhető – vagyis az üzleti működéshez szükséges beszerzések többsége után nem lehetne év közben pénzt visszakérni az államtól. Emellett az év végi bevallásban kötelezővé válna az árukészlet részletes, áfakulcsok szerinti bontása. Ez a vállalkozások számára jóval nagyobb adminisztrációt jelentene, és tovább nehezítené a szektor mindennapi működését.

A dokumentum szerint egy új járulékcsomagot is bevezetnének, amely érezhetően növelné a munkáltatók és munkavállalók terheit. Ezek a tételek külön-külön is jelentősek, együtt pedig egy teljesen új közteherviselési struktúrát rajzolnak fel. A tervezet az alábbi kulcsokat határozza meg:

• Egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulék: 5 százalék. Ez a járulék a működő egészségügyi intézményrendszer finanszírozását célozza, közvetlen többletterhet róva a fizetésekre.
• Nyugdíj-szolidaritási járulék: 2,5 százalék. A jelenlegi nyugdíjrendszert egészítené ki, a dokumentum szerint a generációk közötti szolidaritás erősítése érdekében.
• Szakképzési hozzájárulás: 1,5 százalék. A szakképzés támogatására szolgálna, de egyben a munkaadók költségeit is tovább emelné.
• Szolidaritási egészségügyi járulék: 2 százalék. Második egészségügyi jellegű teherként jelenik meg, a rendszer fenntarthatóságára hivatkozva.
• Bérgarancia-alaphoz való hozzájárulás: 1 százalék. Ennek célja a munkavállalók védelme csődhelyzet esetén, ám a járulék a bérköltségeket tovább növeli.

A teljes csomag így együtt egy új, jóval magasabb járulékterhelést jelentene a cégek és a munkavállalók számára, miközben a dokumentum mindezt a közszolgáltatások stabilizálásával indokolja.

A dokumentum egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eleme a gyermekvédelmi hozzájárulás lehet. A tervezet szerint a gyermekvédelmi járulékot több szektorral és szervezeti körrel is megfizettetnék, köztük a gazdálkodó szervezetekkel, az egyesületekkel és az egyházakkal is.

Végül az Index írt a vagyonokat érintő különadóról is, amellyel kapcsolatban kiemelték: ez az új teher minden, harmadik országban tartott vagyonra kiterjedne – legyen szó ingatlanról, üzletrészről vagy bármilyen pénzügyi befektetésről.

A vagyonadó a teljes külföldi vagyonra kiterjedne,  az adó mértéke pedig 6,5 százalék lenne az Index szerint.

A tervezet külön hangsúlyozza, hogy az első évben a teljes vagyon után kellene befizetni ezt a 6,5 százalékot, a későbbi években pedig már csak az értéknövekmény lenne adóköteles. A javaslat nem tartalmaz semmilyen értékhatárt – vagyis az adó potenciálisan minden olyan szereplőt érintene, akinek bármilyen, az Európai Unión kívüli országhoz köthető vagyoneleme van, függetlenül annak nagyságától. Ez a szabály így jóval szélesebb kört vonna be, mint bármely korábbi vagyonadóra vonatkozó hazai javaslat.

Az Index úgy összegzett: „A Tisza Párt gazdasági tervezete alapján egy olyan, erősen baloldali irányba mutató átalakítás képe rajzolódik ki, amely a jelenlegi magyar adó- és járulékrendszer legmélyebb rétegeit érintené. A dokumentum nem kozmetikai igazításokat vagy technikai finomhangolást ígér, hanem egy olyan újraelosztási logikát, amely a »nagyobb közteherviselés« jelszavával jelentős többletterheket rakna a vállalatokra, a vagyonosabb rétegekre, de közvetve a lakosság egészére is. Az anyag különösen nagy hangsúlyt helyez a magasabb vagyonok megadóztatására, az állami bevételek látványos növelésére és a szolidaritási elven működő közalapok feltöltésére. A vagyonadó, a külföldi vagyonelemekre kivetett különadó, a biztosítók nyereségadója, a gyermekvédelmi hozzájárulás vagy éppen a kisadózói rendszerek felszámolása mind ugyanabba az irányba mutat: a nagyobb vagyont és a vállalati szektort vonnák be a költségvetés finanszírozásába, mégpedig radikálisan magasabb terheléssel, mint eddig bármikor.”

A portál szerint a tervezetben foglalt lépésektől a programadók konzervatív becslés alapján is évente 3700 milliárd forinttal próbálnák meg növelni a költségvetés bevételi oldalát.

„Most is hangsúlyozzuk, ez a szakpolitikai tanulmánygyűjtemény a Tisza Párt gazdasági programjának tervezete, és bár összességében 1300 milliárdos megszorításra készülhetnek ezzel Magyar Péterék, nincs információnk arról, hogy a párt hivatalosan döntött volna erről”– szögezte le mindezek mellett cikkében az Index. Bár megjegyezték, hogy a „dokumentum szerkezete és irányai egyértelmű: így a gazdaság egy teljesen új, szociálisan erősen hangsúlyos, baloldali gazdaságpolitikai kísérletbe lépne át”.

Kiemelt kép: Magyar Péter, a Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza Párt) EP-listavezetője nyilatkozik a sajtó képviselőinek a párt európai parlamenti és önkormányzati választási eredményváró rendezvényén az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választások napján Budapesten, a Roude Leiw állóhajón 2024. június 9-én (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)