Kiemelte: a 3 százalékos inflációs cél a szigorú monetáris kondíciók biztosításával érhető el fenntartható módon. A tanács nem változtatott az előretekintő iránymutatáson – jelezte Varga Mihály, hozzátéve: a nemzetközi befektetői hangulat továbbra is bizonytalan, a külső inflációs környezetet felfelé mutató kockázatok övezik.
Ismertette továbbá: a piaci árazások alapján az amerikai kamatkörnyezet a korábbi várakozásokhoz képest lassabban mérséklődhet, míg az eurókamatok változatlanok maradhatnak. Az európai gazdaságok növekedési kilátásai továbbra is visszafogottak. Sok országban – 24 OECD országban – a jegybanki cél fölött ragadt az áremelkedési ütem.
A hazai folyamatokról elmondta: a konjunktúra visszafogott maradt a harmadik negyedévben, a jegybanki várakozásoktól enyhén elmaradóan a GDP 0,6 százalékkal bővült éves összevetésben, ugyanakkor a bizalmi mutatók enyhe javulása a konjunktúra élénkülését vetíti előre. Úgy vélte, hogy már az idei negyedik negyedévben élénkülhet a növekedés. Jövőre a növekedéshez a belső és a külső folyamatok is hozzá fognak járulni ismertetése szerint, az erőteljes hazai fogyasztás mellé az európai konjunktúra élénkülése mellett felzárkózik az export.
Leszögezte, hogy
a jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a fenntartható gazdasági növekedéshez.
Kitért arra, hogy az inflációs ráta a toleranciasáv felett alakult októberben, az infláció az előző három hónaphoz hasonlóan 4,3 százalék maradt, míg a maginfláció 4,2 százalékra emelkedett. A Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy az infláció átmenetileg a toleranciasávba csökken az árkorlátozó intézkedések meghosszabbítása és kiterjesztése miatt, ugyanakkor az infláció elleni küzdelem még nem ért véget – húzta alá.
Kedvező fejleménynek nevezte, hogy az év eleje óta erősödő forint hatása a beszerzési árakban egyre inkább megjelenik. A dezinflációs hatás a fogyasztói árakban lassabban jelenhet meg, ebből a szempontból a jegybankelnök a jövő év eleji átárazásokat nevezte kiemelten fontosnak, a vállalatok év végén jellemzően kevesebb átárazást hajtanak végre. A lakossági inflációs várakozások enyhén csökkentek, de továbbra is meghaladják a jelenlegi tényleges inflációt – mondta.
Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy
a forint trendszerű erősödése támogatja a dezinflációt, az év elejéhez képest a forint több mint hat százalékkal értékelődött fel az euróval szemben, és a régiós devizákhoz képest is erősödni tudott.
Mindez jó alap az árstabilitáshoz, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a turbulens nemzetközi környezetben a feltörekvő gazdaságok különösen kitettek a kockázatértékelés gyors változásainak – mondta Varga Mihály.
Nem változtatott a jegybank az alapkamaton kedden
Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa.
A döntés után az MNB honlapján megjelent közlemény szerint a tanács továbbra is indokoltnak tartja a szigorú monetáris kondíciók fenntartását.
Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. Az előző, októberi ülésén sem változtatott a testület sem a jegybanki alapkamaton, sem a kamatfolyosón.
A keddi döntésről kiadott közleményben kiemelték: az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, annak veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját – írta az MTI.
Kiemelt kép: Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (Fotó: MTI/Kovács Attila)