A szerda esti Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletben a bankmonitor.hu szerint
többek közt rögzítették, hogy akár az igénylő testvére is szerepelhet a hitelben adóstársként.
A jelenleg érvényben lévő szabályok alapján a támogatott hitelben adóstárs csak az igénylő házastársa, vagy szülője lehet. (Amennyiben házasok igénylik a hitelt, esetén mindkét fél szülője jöhet társigénylőnek.)
November 15-től azonban az igénylő testvére is bekerülhet a kölcsönügyletbe adóstársként. A testvérnek nem kell első lakásszerzőnek minősülnie és a TB jogviszonyra vonatkozó elvárást sem kell teljesítenie. Ugyanakkor a többi jogszabályi feltételt teljesítenie kell, így többek között büntetlen előéletűnek kell lennie, illetve nem lehet 5 ezer forintot meghaladó köztartozása sem – írta a Bankmonitor. Megjegyezték:
Ez a változás azok számára fontos, akiknek a jövedelme önmagában nem lenne elegendő a lakásvásárláshoz, építéshez szükséges kölcsönösszeg törlesztőrészletének a megfizetésére.
Ráadásul valami miatt a házastárs, szülő adóstársként bevonására sincs lehetőség. Ha ezen érdeklődőknek van megfelelő jövedelemmel rendelkező testvérük, akkor ő bekerülhet a jövőben adóstársként a kölcsönügyletbe, ami azt jelenti, hogy mindkettejük jövedelmét figyelembe veszi a maximális kölcsönösszeg meghatározásakor, azaz emelkedhet az igényelhető hitelösszeg nagysága – tették hozzá.
Egyéb változások
Az önkormányzati lakásokat érintően is élesedik november 15-től egy fontos módosítás. Ezeket sok esetben jelentős árengedménnyel kínálják megvásárlásra a bérlőnek, egy ilyen vásárlás azonban jelenleg nem finanszírozható Otthon Start hitelből abban az esetben, ha 20 százaléknál nagyobb az eltérés a reális forgalmi érték és a vételár között (tehát például akkor, ha egy 50 millió forintot érő önkormányzati lakást 40 milliónál forintnál alacsonyabb áron venne meg a bérlő).
November 15-től azonban a forgalmi érték és a vételár közötti eltérésre vonatkozó szabályt az önkormányzati lakások eladásakor nem kell alkalmazni, vagyis a bérlő meg tudja vásárolni a kérdéses ingatlant az új támogatott hitelből jóval a piaci ár alatt is.
Ezen kívül arról is rendelkeztek, hogy egy újabb esetben lehet majd résztulajdont vásárolni Otthon Start hitelből. Alapesetben egy önállóan forgalomképes lakást, házat kell megvásárolni, a résztulajdon megszerzése nem finanszírozható a kedvezményes kölcsönből, de ez alól az elvárás alól két esetben van kivétel jelen állás szerint: osztatlan közös ingatlanban egy önállóan forgalomképes lakás megszerzése megfinanszírozható lsz Otthon Start hitelből; a hitelt igénylő házasok esetében pedig mindkét fél szerezhet tulajdonrészt a célingatlanban bizonyos feltételek mellett.
November 15-től ezeken túlmenően egy újabb résztulajdon-vásárlási lehetőség lép életbe.
Előfordulhat ugyanis az az eset, amikor valaki öröklés révén szerzett egy lakóingatlanban résztulajdont. A jövőben a kedvezményes hitel felhasználható lesz arra, hogy kivásárolja a kérdéses lakásban a többi tulajdonost az igénylő. Ráadásul ebben az esetben elfogadható lesz az is, ha az adós közeli hozzátartozója lenne az eladó. Fontos azonban, hogy ebben az esetben is elvárás, hogy a végén az igénylő megszerezze a teljes ingatlant, azaz a kérdéses lakásnak kizárólagos tulajdonosa legyen – jegyezte meg a Bankmonitor.
A CSOK Plusz és Otthon Start együttes igénylése is változik
Előfordulhat, hogy valaki CSOK Pluszt és Otthon Start hitelt szeretne felvenni ugyanazon lakás megvásárlásra.
November 15-től jogszabályban kimondott elvárás lesz, hogy ilyen helyzetben meg kell felelnie a kérdéses ingatlannak a CSOK Plusz rendeletben rögzített minimális alapterületre vonatkozó elvárásoknak.
Ez a minimális alapterület függ az ingatlan jellegétől és a gyermekek számától is. Mint a Bankmonitor írta, többlakásos épületben lévő önálló lakás esetén a hasznos alapterületének el kell érnie
- egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert,
- két gyermek esetén az 50 négyzetmétert,
- három vagy több gyermek esetén a 60 négyzetmétert.
Önálló ház esetén pedig a hasznos alapterületének el kell érnie
- egy gyermek esetén a 70 négyzetmétert,
- két gyermek esetén az 80 négyzetmétert,
- három vagy több gyermek esetén a 90 négyzetmétert.
Emellett a rendelet módosítja a CSOK Plusz feltételeit is, ugyanis november 15-től módosul az első közös lakásszerzők definíciója, az alábbi módon: „első közös lakásszerzők: azok a házastársak, akik a lakás építésére vagy vásárlására irányuló kölcsönkérelmük benyújtásakor vagy azt megelőzően Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban mindketten tulajdonjoggal, és erről teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot tesznek”
„Látszólag szigorodnak a hó közepétől a szabályok, hiszen kevesebben fognak megfelelni az első közös lakásszerzés definíciójának. Ez azonban inkább könnyítés a CSOK Plusz esetében, hiszen a nem első közös lakásszerzőknél a vételárkorlát egységesen 150 millió forint”
– írta erről a Bankmonitor, hozzátéve: „Míg az első közös lakóingatlant szerzőknél 80 millió forint a korlát akkor, ha a kérdéses ingatlan lakásnak minősül. (Ház esetében itt is 150 millió forint az árkorlát.) Vagyis a nem első közös lakásukat vásárlók drágábban vehetnek ingatlant.”
„November 15-től már ezek a változások is életbe lépnek, egyszerre a korábban meghirdetett módosításokkal [ezeket még október végén jelentették be – a szerk.]. Mondhatni a hónap közepétől új időszámítás kezdődik az Otthon Start program életében” – összegezte a pénzügyi portál.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: lakások a fővárosban a XIII. kerületi Esztergomi úton az Otthon Start Program indulása napján, 2025. szeptember 1-jén. A konstrukció 3 százalékos fix kamatozású lakáshitelt kínál az első lakásukat megszerző fiatalok számára, hogy a piacinál jóval kedvezőbb feltételekkel váljon elérhetővé a saját otthon megszerzése. MTI/Illyés Tibor.