A Magyar Közlönyben közzétett, Nagy Márton által jegyzett friss rendeletben szabályozták azt, hogy mekkora befizetési kötelezettség vár számos magyar önkormányzatra a helyi iparűzésiadó-bevételük (hipa) többlete után. Az elvonás a Versenyképes Járások Program részeként történik, melyet Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter tavaly jelentett be. A kifizetéseket Nagy Márton rendelete határozta meg, a közigazgatásért és területfejlesztésért miniszterrel egyetértésben.
A nemzetgazdasági miniszter döntése szerint Budapestnek és más nagyobb városoknak nulla forintot kell fizetniük.
A Közlönyben szereplő adatok szerint Budapest mellett Pécsnek és Kecskemétnek sincs befizetési kötelezettsége – írta a Világgazdaság.
Ugyanakkor több fővárosi kerületi önkormányzatnak is jelentős összeget kell befizetnie a központi költségvetésbe:
- I. kerület: 249 094 380 forint;
- II. kerület: 439 406 725 forint;
- V. kerület: 102 226 054 forint;
- VII. kerület: 100 832 318 forint.
A fővárosi kerületek közül tehát a II. kerület a legnagyobb befizető, több mint 439 millió forinttal, ami jelzi, hogy a magasabb iparűzésiadó-bevételű területek komoly részvállalást kapnak a program finanszírozásából.
Ezen kívül van néhány meglepő név a listán, ugyanis több vidéki, kis lélekszámú településnek is tetemes összeget kell befizetnie, elsősorban a helyi ipari tevékenységek miatt:
- Sellye: 376 457 826 forint;
- Kétújfalu: 493 837 963 forint;
- Királyegyháza: 307 034 887 forint.
Ezek a települések jellemzően ipari üzemeknek vagy gyáraknak adnak otthont, így adóbevételeik messze meghaladják a lakosságszámukból következő átlagot. A befizetések célja, hogy ezekből a többletekből a fejletlenebb térségek is részesülhessenek.
A legnagyobb összegű hozzájárulást pedig ezúttal Dunaharaszti fizeti, amelynek több mint 1,3 milliárd forintot kell átutalnia a program részeként.
Ez az összeg országos viszonylatban is kiemelkedő, és jól mutatja, hogy a Pest megyei iparváros az elmúlt években az ország egyik legerősebb helyi gazdaságává vált.
A Versenyképes Járások Program célja, hogy a fejlettebb, iparűzésiadó-bevétellel rendelkező önkormányzatok hozzájáruljanak a hátrányosabb helyzetű járások fejlesztéséhez. A program indoklása szerint az ilyen jellegű forráselosztás célja, hogy a területi egyenlőtlenségek csökkenjenek, és a nagyobb ipari központok bevételeiből a fejlesztési források igazságosabban oszoljanak el.
Kiemelt kép Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kötöttpályás vasúti kapcsolatának megvalósításával kapcsolatos tervek és célkitűzések ismertetéséről tartott sajtótájékoztatón a Liszt Ferenc-repülőtéren 2025. október 27-én. A tervek szerint 2028 végéig kétszer három sávos új közút, illetve 2035-re új vasútvonal épül a főváros és a repülőtér között. MTI/Szigetváry Zsolt.