Arról már beszámoltunk, hogy Nagy Márton gazdasági újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen jelentette be, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium azzal számol, hogy 2026-ban a 14. havi nyugdíj egy heti részét már kifizetik.

Emellett a nemzetgazdasági miniszter a tegnapi háttérbeszélgetésen másik fontos bejelentést is tett. Jövőre az 5 százalékos hiánycél teljesítését két feltétellel tudja vállalni a kormány: egyrészt, már most teljes egészében zárolja a 192 milliárd forintos általános tartalékot. Másrészt, a bankok és pénzügyi vállalkozások extraprofitadójából származó költségvetési bevételt megduplázná az eredeti elképzelésekhez képest. Azaz, az eddig tervezett 185 milliárd forint helyett 370 milliárd forintot szednének be 2026-ban banki extraprofitadóból – írja tudósításában a Portfolio.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy ez egyelőre a minisztérium javaslata, a kormány erről még nem döntött, de a miniszter azt is részletezte, hogy milyen kulcsok és új szabályok mellett jönne ki a duplázódó banki teher. A megemelt bankadóból a kormány a vállalatok újabb adócsökkentési programját fogja finanszírozni valamint a nagyon népszerű fix 3 százalékos kkv-hiteleket – írta Facebook-oldalán a miniszter.

A bankadó megemelését Nagy Márton azzal indokolta, hogy a gazdaságban jelenleg kevés a mozgástér. „Ha a gazdaság nem termel elég bevételt, de a kormányzati programokat végre kell hajtani, és a pénzügyi stabilitás az első, akkor sajnos csak egy irány marad: a bankok” – fogalmazott.

Mint kiderült, a bankadó duplázása azért is indokolt, mert a pénzintézetek kiemelkedően jó évet zártak. Az adózás utáni eredményeik nemzetközi összevetésben is kimagaslók: 2024-ben a magyar bankszektor tőkearányos megtérülése (ROE) mintegy 18 százalék volt, mindössze két uniós ország tudott a magyarnál magasabb arányt felmutatni, Ciprus és Litvánia – hangoztatta a miniszter a tudósítások szerint.

Nagy Márton azt is kiemelte, hogyan számolják a bankadó alapját. Ez mindig a korábbi eredményekhez kötődik – 2025-ben a 2023-as, 2026-ban pedig a 2024-es adóalap lesz érvényben. A miniszter szerint ez azért fontos, mert így már a lezárt évek adatai alapján lehet előre kalkulálni. Ez a rendszer kizárja a manipuláció lehetőségét, garantálja, hogy a várt bevételek valóban befolyjanak – írja az Index. A pénzintézetek tavaly kimagasló eredményt értek el. A nem konszolidált adatok szerint az adózás utáni nyereségük elérte az 1634 milliárd forintot, a konszolidált pedig majdnem 2000 milliárd forint volt – ez adja majd a jövő évi bankadó alapját.

Nagy Márton számításai szerint, mivel a bankok várhatóan mind kihasználják majd az adóalap-csökkentés lehetőségét, a módosítás így is mintegy 185 milliárd forintos pluszbevételt hozhat a központi költségvetésnek. A módosításokkal a 2026-ra tervezett bankadóból származó bevétel 360 milliárdra emelkedhet.

Nagy Márton a Portfolio tudósítása szerint arra is kitért: „A jövő évi választásokon a legnagyobb kihívó, a Tisza Párt az aktuális ígérete szerint kivezetné a bankadót, míg a kormány emeli a banki különadót. Ez jól látható értékítéletben való eltérés.”

„A költségvetés stabilitását garantáljuk”

A háttérbeszélgetésen az egyik legfontosabb üzenet az volt, hogy mind a 2025-ös, mind a 2026-os hiánycél 5 százalékra emelkedik. Ebben a makrogazdasági helyzetben és új gazdaságpolitikai lépések mellett „nem tudunk hiányt csökkenteni, de nem is emeljük a hiánycélt. A költségvetés stabilitását így garantáljuk” – mondta Nagy Márton.

Mint ismert, a kormány eredetileg 3,7 százalékos hiánycélt tervezett 2025-re, ám ezt az elmúlt hónapokban fokozatosan feljebb húzta, legutóbb már hivatalosan is 4,3 százalékos várakozás jelent meg.

A háttérbeszélgetésen azt is elmondta Nagy Márton, hogy az 5 százalékos hiánycéllal a kormány teljesíti a brüsszeli túlzottdeficit-eljárás alóli mentességet. Viszont 5,1 százaléknál már visszakerülhetne Magyarország a túlzottdeficit-eljárás hatálya alá jövőre. Ez is indokolja azt, hogy miért kell a költségvetés stabilitása érdekében új fiskális intézkedéseket hozni.

Kiemelt kép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)