A szakértőt nem sokkal Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök washingtoni találkozója előtt kérdezték a várható fejleményekről.
Horváth József azt mondta, a két ország közötti energetikai együttműködés részeként várhatóan amerikai vállalatok kapcsolódnak be a Paks II digitalizálásába, irányítórendszerének felépítésébe, ez pedig várakozásai szerint nemcsak a hatékonyságot, hanem az építés felgyorsítását is jelentheti, továbbá azt, hogy
a paksi atomerőműbe amerikai fűtőelemek is érkezhetnek.
Kitért arra is, hogy kis moduláris atomerőművek épülhetnek a megállapodás részeként Magyarországon, és e „nagyon új és nagyon modern fejlesztéseket illetően Európában is úttörő lehet” hazánk. Ezek az erőművek nemcsak 30-40 évre, de akár hosszabb időre is meghatározó szerepet töltenek majd be Magyarország energetikai ellátásában – vélekedett.
Horváth József az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök találkozója kapcsán kiemelte, hogy Orbán Viktor az elmúlt másfél évtizedben új dimenzióba helyezte Magyarországot. Magyarország a méretéhez, világpolitikai szerepéhez képest markánsabban jelenhetett meg, hiszen
a kormányfő jó kapcsolatot ápol Kína, Oroszország, India, Törökország és Izrael vezetőjével, és az Egyesült Államok elnökével, Donald Trumppal is
– tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy biztonságpolitikai kockázatokkal járhat-e, ha Magyarország megerősíti kapcsolatát az Egyesült Államokkal, az igazgató azt mondta: ez inkább Magyarország biztonságát erősíti, hiszen hazánk 1999 óta a NATO megbecsült tagja, emellett a magyar miniszterelnök évek óta közvetítő szerepet tölt be az orosz-ukrán konfliktus résztvevői között.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Nagyfeszültségű vezetékek a Paksi Atomerőmű közelében 2024. szeptember 22-én (Fotó: MTI/Jánossy Gergely)