A KSH legfrissebb jelentése szerint idén augusztusban a kiskereskedelem forgalma 2,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet. Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,3 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,9 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 2,2 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer-jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,9 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 8,7, a gyógyszer-, gyógyászati termék-, illatszerüzletekben és az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 6,6, a használtcikk-üzletekben 3,3, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 2,5, a könyv-számítástechnika-, egyéb iparcikküzletekben 0,3 százalékkal nőtt.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,2 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 6,6 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek volumene 9,6 százalékkal nőtt.

A KSH szezonális és naptárhatással kiigazított adatai szerint augusztusban az egy hónappal korábbi adatokhoz képest 0,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. A január és augusztus közti forgalom pedig – szintén a naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,8 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakát.

„Szépen araszol felfelé a kiskereskedelmi forgalom, amely a fizetőképes kereslet bővülését egyértelműen visszaigazolja”

– mondta a hirado.hu-nak Lentner Csaba. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdászprofesszora szerint a 2025. augusztusi kiskereskedelmi forgalomvolumen a naptárhatástól megtisztított bővülés tekintetében 2,4 százalékkal lett több augusztusban, mint egy évvel korábban. Mint fogalmazott: „A termékcsoportonkénti bővülés még örvendetesebb.” Hozzátette: „A forgalombővülés egyértelmű adatai a kormány elvárásai szerint alakulnak. Az őszi hónapokban azonban ennél is nagyobb kiskereskedelmi forgalom bővülést várok, hiszen október elsejétől hatályba lép a háromgyermekes anyák teljes adómentessége, és más családpolitikai szubvenciók, amelyek hatására mintegy százmilliárdos többlet marad a családoknál. Mindezek mellett én a vásárlások bővülését csak egy közbülső elemnek, egy közbülső mérőszámnak tartom. Inkább úgy fogalmaznék, hogy

a kormány belső gazdaságélénkítő politikája működik, és ezáltal a családok életszínvonala emelkedik.”

A hirado.hu kérdésére, hogy országos szinten ez a növekedés hány milliárd forintos többletforgalmat jelent, a közgazdász úgy válaszolt, hogy ezt most még nehéz számszerűsíteni, hiszen ehhez a később kibocsátandó ágazati mérlegeket kellene részletesen tanulmányozni; de egyértelműnek nevezte a forgalom bővülését, amely egy belső erőforrás-vezérelt gazdaságnak egy fontos indikátora. Ha pedig nő a belső forgalom, emelkedni foga a GDP is. Kijelentette:

„Kifejezetten jók a kilátásaink. Különösen annak fényében, hogy a miniszterelnök által bejelentett családi és vállalkozói kedvezmények az év második felében jelentenek még nagyobb pénzesőt.”

Kérdésünkre, mely szerint ez azt jelenti, hogy bevált a kormánynak az a gazdaságélénkítő terve, amely abból indult ki, hogy az adók csökkentése miatt több pénz marad az embereknél, akik ezt vásárlásra fordíthatják, ezáltal pedig beindul a gazdaság lendkereke, Lentner Csaba azt válaszolta: a nemzetközi tényezők elnehezülése okán a magyar kormánynak nem volt más választása, mint a belső gazdasági motorok beindítása. „A polgári kormány részéről ez egy jól bevált, 15 éve alkalmazott metodika. A folyamatos és emelkedő családi adókedvezmények és vállalati támogatások képesek arra, hogy a magyar gazdaságot minél távolabb tartsák az elmúlt években tapasztalt nehézségektől. Miközben dúl a háború, bármikor bizonytalanokká válhatnak az energia és valutapiacok, sőt Brüsszel velünk és Oroszországgal szemben alkalmazott diszkrimináló intézkedései sem enyhülnek, a magyar gazdaságpolitika jól teljesít mind az inflációfékezés, mind a belső kereslet élénkítés területén” – mondta.

Közbevetésünkre, hogy az állami büdzsé az adócsökkentések miatt súlyos milliárdoktól esik el, s ez esetleg felboríthatja a költségvetési egyensúlyt – a közgazdász azt válaszolta, hogy nem lát ez irányú veszélyeket.

„Az a pénzvolumen, ami a családoknál megmarad, a fogyasztásban jelentkezik, s így az általános forgalmi és jövedéki adók emelkedését váltja ki.

A költségvetés szempontjából az adók közötti átcsoportosítás megy végbe. A jövedelem típusú adók helyett a forgalom típusú adókon van a hangsúly, miközben ezzel a módszerrel emelni tudjuk a lakosság fizetőképes keresletét, a munkaerő ösztönzését, amely a nemzetgazdasági teljesítményekre jótékony hatású. De ne feledkezzünk a belső kereslet által felpörgetett szolgáltató és termelő ágazatokról sem, amelyek a GDP bővülését közvetlenül emelik, sőt újabb és újabb külföldi befektetők érkeznek Magyarországra” – mondta.

Mindez már a korábban sokat emlegetett gazdasági repülőrajt része, vagy az csak illúzió, sosem fog bekövetkezni? – kérdeztük a közgazdászprofesszort. Lentner Csaba válaszában kifejtette, hogy „a magyar gazdaság felemelése a 2020-2021-es Covid-járvány, majd a 2022-2023-as energiaválságból megtörtént, mégpedig saját, belső erőből, a kormányzati intézkedések által. Nem zuhantunk államcsődbe, a saját lábunkon állunk továbbra is. Mi ez, ha nem egy sikeres gazdaságpolitika?”

Miközben a magyar gazdaság kedvező adatokat produkál, a legnagyobb európai piacot jelentő Németország továbbra is vegetál. Ez mekkora veszélyforrás a magyar gazdaságra nézve? Meg tudja törni a lendületét? – tette fel a kérdéseket a hirado.hu a közgazdásznak. Lentner Csaba szerint a német gazdaság számára az elmúlt öt év nem sikertörténet. A migráció szociális terhei, a német ipari munkaerő magas bérköltségei, és ráadásul az orosz olaj-gázembargó miatti többletbeszerzési költségek a német gazdaság fedezeti pontját bőven meghaladják, így egyre inkább veszteségesek a német ipari ágazatok. Minimális a GDP-emelkedés, sőt költségvetési-pénzügyi feszültségek sem vesznek jó irányt. Az amerikai vámok csökkentik az amerikai piacra jövedelmezően beszállítható német autók körét, így a jó 70 éven át tartó német gazdasági csoda mítosza szertefoszlóban van.

„Ez bennünket sem érint jól, de a magyar kormány teszi a dolgát, fejleszti a hazai fizetőképes keresletet, továbbá a németek mellett már legalább annyira erősek a távol-keleti és orosz gazdasági kapcsolataink.

Afelől azonban kifejezetten nincs kétségem, hogy a magyar adópolitika eredményes, a gazdaságpolitikai környezetünk kiszámítható. Ha nem az lenne, úgy a BMW-gyár, és a többi német autóipari konszern nem tartaná fenn magyarországi jelenlétét, illetve újak nem települnének Magyarországra. Lehet, hogy a banktőke döntéseit megalapozó nemzetközi hitelminősítők nem a legmagasabb kategóriában tartanak bennünket, azonban a német és a kínai működőtőke-befektetők a legjobb befektetési célországok között tartanak bennünket számon” – mondta Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdászprofesszora.

Kiemelt kép: Lentner Csaba közgazdász (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)