– A KSH júniusi adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt három százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.  

– A magyar gazdaság fejlesztésének két, egymástól jól elkülönülő erőforrás-bázisa van. Míg a nemzetközi tényezők, a háború és Brüsszel elhibázott politikája olyan üzleti bizonytalanságot generál, amelyet a kormány gazdasági akciói igyekeznek semlegesíteni, addig a kormány által előidézett hatások jól funkcionálnak. Vagyis a polgári kormánynak a belső fizetőképes kereslet növelésére törekvő intézkedései sikeresek. A kormány személyi jövedelemadó csökkentési programja, az árrés-stop, a családi támogatások, a kiáramló építési hitelek és szociális támogatások folyamatosan emelik a lakosságnál lévő elkölthető pénz volumenét, vásárlóértékét. Ezt a kiskereskedelmi forgalom növekedése is jól igazolja. Az ősszel és télen érkező újabb adókedvezmények, valamint a nyugdíjasoknak biztosított 30 ezer forintos élelmiszer-utalványok tovább növelhetik a boltok forgalmát.

– Mi következik ebből a kormányzati törekvésekre nézve?

– Helyénvaló a belső fizetőképes kereslet emelésére irányuló direkt kormányzati politika. A belső gazdaság, a fizetőképes kereslet élénkítésén keresztül van a jelenlegi helyzetben a legnagyobb esélyünk a magyar gazdaság megerősítésére. A lakosság vásárlóértékét növelő intézkedések az év második félévében tovább folytatódnak. A bérmegállapodás eredményeként a minimálbér 2025-ben kilenc százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedik. A kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti azon munkáltatókat, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat, így idén július elsejétől kompenzációs támogatást vehetnek igénybe a munkáltatók a minimálbér emeléséből származó többletkiadásaik finanszírozására. 2010-hez képest az átlagbér több mint a háromszorosára, míg a minimálbér a négyszeresére emelkedett, a kormány pedig folyamatosan megvalósítja Európa legnagyobb adócsökkentési programját. A bérkiáramlást tovább növelik dolgozói kedvezmények. A 2025 január-május közötti időszakban a SZÉP-kártya feltöltések összértéke meghaladta a 204 milliárd forintot, ami öt százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Miközben a kártyabirtokosok 2024 január-májusához képest 12 százalékkal többet, összesen 182 milliárd forintot használtak fel május végéig kártyáikról, így a SZÉP-kártyákon 142 milliárd forint áll még rendelkezésre. Ezek a számok bizony markánsan jelentkeztek a kiskereskedelmi forgalom élénkülésében. Lakossági oldalról tehát igazolását láthatjuk, hogy óriási volumenű keresletélénkítési hatás jelentkezik a kormányzat részéről.

– Mi várható azt követően, hogy ősztől a családi adókedvezmények újabb rendszere is megjelenik?

– Még tovább pörög a belső fizetőképes kereslet, amelynek hatásai a GDP számokban is jelentkezni fognak. A kormány Brüsszel akaratával szemben a magyar családok és a hazai vállalkozások oldalán áll, és nem ért egyet a Bizottság által megfogalmazott országspecifikus ajánlásokkal, amelyek nem veszik figyelembe a magyar gazdasági cél- és eszközrendszert, így azok mérlegelés nélküli végrehajtása jelentős terheket róna a magyar háztartásokra. A magyar álláspont egyértelmű: Magyarország forrásainak nem Ukrajnában, vagy az extraprofit hajhász multiknál van a helye, hanem a magyar embereknél és a hazai vállalkozásoknál. Brüsszellel ellentétben a Kormány számára nem a multik, hanem a családok és a nyugdíjasok, valamint a magyarországi vállalkozások támogatása az első. Ennek érdekében Európa legnagyobb adócsökkentési programja zajlik Magyarországon. Adómentessé vált a CSED, a GYED és az örökbefogadói díj. Megduplázódnak a családi adókedvezmények, megmaradtak a 13. havi nyugdíjak és továbbra is érvényesül a rezsitámogatási rendszer. A családi adókedvezmény növelése egyik fontos eleme, hogy július elsejétől hatályba lépett a családi adókedvezmény duplázásának első lépése, így a kormány döntésének értelmében a családok az adókedvezményt ötven százalékkal magasabb összegben vehetik igénybe. Így kedvezményezett eltartottanként havonta, egy gyermek esetén maximum 15 ezer, két gyermek esetén 30 ezer, három, és minden további gyermek esetén 49.500 forint kedvezmény írható le az adóból. További támogatás illeti meg azokat a családokat, ahol tartósan beteg, vagy súlyos fogyatékossággal élő gyermeket nevelnek. Ők júliustól ezen gyermek után havonta plusz 15 ezer forinttal magasabb kedvezményre jogosultak.

– A KSH frisskeletű jelentéséből az is kitűnik, hogy júniusban a magyar külkereskedelem is jelentős többletet ért el.

– A 978 millió euró aktívum ugyan ott van a magyar külkereskedelmi mérlegben, de ez 145 millió euróval elmaradt az egy évvel korábbitól. Az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 1,4 százalékkal alulmaradt a májusitól, az importé pedig 1,6 százalékkal meghaladta azt. Mindezek a külkereskedelmi-export adatok nem kifejezetten a magyar ipar gyengülésére, hanem az európai felvevőpiacok összeomlás előtti állapotára utalnak. Képes lenne a magyar ipar termelni, de a magyar termékek befogadására a nyugat-európai fizetőképes kereslet egyre gyengébb. És lényegében a magyar GDP adataiban is ennek a hatása érződik. A magyar GDP nem azért nem hozza az év elején elvárt számokat, mert arra ne lenne képes az ipar, hanem azért, mert a nyugati felvevőpiacaink katasztrofálisan gyengülnek. Külgazdasági mérleg reáltranzakció mellett azonban kifejezetten jól teljesít a turizmus, amely valamelyest kompenzálja a nyugati reláció területén elszenvedett veszteségeinket. Január és június között 8,2 millió vendég szállt meg hazánkban, amely közel 8 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg a vendégéjszakák száma meghaladta a 18,9 milliót, ami 5 százalékkal volt magasabb, mint 2024 első félévében. A kormányzat célja, hogy a GDP 13 százalékát előállító turizmus lendületét és versenyképességét tovább erősítse, és az ágazat hosszútávon a magyar gazdaság egyik motorja legyen.

– Mennyiben befolyásolja a magyar gazdaságot, hogy az Európai Unióban a legerősebb gazdasággal rendelkező Németország bizony közel sem tud a miénkhez hasonló adatokat felmutatni?

– A magyar gazdaság továbbra is működőképes, pénzügyileg stabil. Alapvető gazdaságpolitikai eszközzé vált a fizetőképes kereslet, a bérek és szociális juttatások kormány által történő fejlesztése. Németország hazánk egyik legfontosabb gazdasági partnere. Meghatározó eredmény, hogy a kedvező üzleti környezetnek köszönhetően az itt beruházó német cégek négyötöde újra hazánkat választaná befektetési célpontként. A német cégek közel 235 ezer főt foglalkoztatnak Magyarországon. Berlin részesedése a külkereskedelmünkből 24 százalékot ér el, amellyel az elsőszámú kereskedelmi partnerünk. Emellett Németország hazánk legnagyobb tőkebefektetője is, a 107,5 milliárd eurót kitevő FDI állományból 20,1 milliárd eurónyi köthető német vállalkozásokhoz. Magyarország számára stratégiai prioritás a német gazdasággal a kiegyensúlyozott kapcsolatok folytatása. Reménykedünk, hogy Németország, amely évtizedeken át húzó hatást gyakorolt a magyar ipari teljesítményekre, előbb-utóbb újra Európa legversenyképesebb gazdaságává válik, és leküzdi belső problémáit.  Magyarország a keleti és nyugati tőke és technológia találkozási pontja, amely a német vállalkozások esetében is meghatározó. Erre jó példa a debreceni BMW és a CATL együttműködése. De lássuk be: míg a hagyományos nyugati gazdasági kapcsolataink gyengülnek, főleg Németország egyre aggasztóbb visszaesése végett, addig a keleti irányba egyre erősebb aktivitásunk figyelhető meg.

– Milyen hatással lesz a magyar gazdaságra az EU és az USA közti vámegyezség?

– Az EU egészére kedvezőtlen döntés Brüsszel gyenge érdekérvényesítő képességét mutatja. Ennek a megállapodásnak az a lényege, hogy az egyik fél még többet nyer, a másik pedig kevesebbet veszít. Az előbbi az Egyesült Államok, az utóbbi az Európai Unió. Európából az USA-ba eladott termékeket 15 százalék vám terheli, a korábban beharangozott 30 százalék helyett. De a szerződés részeként Brüsszel több milliárd dollár értékben befektetéseket és energia-, illetve fegyver vásárlásokat ígért az Egyesült Államoknak, ami az európai ipar további gyengülését okozza, hiszen ez a meglévő európai ipari kapacitások leépítésével és az energia-fegyverfüggőség további kedvezőtlen alakulásával jár. Sőt: az új ipari létesítmények eleve az Egyesült Államokba történő telepítését hozza. Ezáltal pedig nőni fognak az európai költségvetési pénzügyi feszültségek, nőni fognak a munkanélküliségi adatok. Ezek tükrében együgyű állítás, hogy az eredetileg beharangozott 30 százalékos vámtételek felére csökkentésével nyerne az Európai Unió. Igazolja az EU részéről szerencsétlen üzletet, hogy az EU fizet 15 százalékot az Egyesült Államoknak az exportja után, de az amerikai termékek vámmentesen jöhetnek.  Ez helyből egy közel százmilliárdos veszteség az európai vállalatoknak, s ugyanennyi nyereség az amerikai költségvetésnek.  Ursula von der Leyen ismét bizonyította az alkalmatlanságát, amely sajnos Magyarországra is kedvezőtlen kihatással jár.  A kompenzálására a magyar kormány már megtette az első lépéseket, egy újabb akcióterv felépítésével.  Nagyon úgy tűnik, európai ügyekben mi magyarok csak magunkra számíthatunk.

Kiemelt kép: Lentner Csaba (Forrás: Hirado.hu)