A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentése szerint az élelmiszerárak összességében egy év alatt 6,2 százalékkal nőttek, de ha a vendéglátás-szolgáltatásokat külön kezeljük, akkor „csak” 4,9 százalékos az emelkedés. Ezen belül ellentétes irányú mozgásokat is rögzített a KSH, hiszen amíg a tojás ára átlagosan 26 százalékkal, a liszt 24,4, az étolaj pedig 22,2 százalékkal emelkedett, addig a margarin ára 31,2, a tejtermékeké 7,2, a kolbászé 6,9, a sertéshúsé pedig 2 százalékkal mérséklődött.
A KSH jelentése kiemelte: a háztartási energiáért tavaly június óta átlagosan 8,6 százalékkal kell többet fizetni, ezen belül a vezetékes gáz 18,4, a palackos gáz pedig 5,8 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkek árai azonban az éves inflációs szinthez képest mérsékeltebb ütemben, mindössze 2,6 százalékkal emelkedtek.
A jelentés arra is kitér, hogy májushoz viszonyítva, tehát egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan mindössze 0,1 százalékkal nőttek.
Lentner Csaba a hirado.hu-nak elmondta: az éves inflációs adatnál azért tartja fontosabbnak a havi inflációs mutatót, mert abban már benne van a kormányzat által bevezetett árstop kedvező hatása is, vagyis a jelenlegi valós helyzetet tükrözi. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának egyetemi tanára és a Széll Kálmán Állampénzügyi Kutatóműhely vezetője szerint a legfrissebb inflációs adatokat már csak azért is kedvezőnek kell tekinteni, mert a kormányzatnak úgy sikerült radikálisan mérsékelni a pénzromlás mértékét, hogy közben megőrizte az államháztartási mutatók stabilitását is.
Ráadásul az élelmiszerárakat az extrém magas hőmérséklet és az aszály sem emelte az egekbe az elmúlt hónapban, amit a közgazdász rendkívül fontos eredménynek tart.
Elmondta, „a jelek szerint az elmúlt egy hónap kedvezőtlen időjárásának sincs árfelhajtó ereje”. Hozzátette: „Bevált a kormányzat által bevezetett árrésstoprendszer, egészséges iramban pörög a magyar gazdaság.”
Lentner Csaba szerint ez már az Orbán Viktor miniszterelnök által emlegetett repülőrajt. Ismeretes: a kormányfő januárban beszélt a gazdaság repülőrajtjáról, amely kapcsán a Facebook-posztjában akkor úgy fogalmazott, hogy „nem ígérgetünk, hanem dolgozunk és teljesítünk”. A közgazdász kijelentette, monetáris értelemben véve jó úton járunk, és a kormányfői hasonlattal élve úgy fogalmazott, hogy egy felszálláshoz készülődő repülőgépnek hosszú kifutópályára van szüksége, és a jelek szerint a magyar gazdaság ezen a hosszú kifutó pályán turbózza a motorját. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellenzék kritikája pontatlan, hiszen a miniszterelnök nem azonnali, vagyis derékszögben történő felemelkedésről beszélt, hanem egy fokozatos repülőgéprajtról. A repülőnek pedig hosszabb távot kell befutni, mire a kívánt menetmagasságba fel tud emelkedni. Amiről az ellenzék fantáziál, az egy helikopterrajt lenne, amiről szó sem volt a kormányfő kommunikációjában. A hasonlat kapcsán hangsúlyozta: nem keverendő tehát össze a repülőgép és a helikopter rajtja és felszállási pályaíve.
Hozzátette:
az infláció makacs természettel bír, de a következetes hatósági munkának, a Gazdasági Versenyhivatal folyamatos ellenőrzésének és a kormányzati szigornak egyaránt jelen kell lennie ahhoz, hogy a három tényező egyirányú húzó hatása révén végérvényesen le tudjuk törni a pénzromlást.
A magyar gazdaság helyzetét ugyanakkor az is determinálja, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságát jelentő Németország tengerentúli exportja a vártnál nagyobb mértékben csökkent, az az Egyesült Államokba irányuló szállítások értéke ugyanis sokéves mélypontra zuhant. Mindez mögött a Donald Trump amerikai elnök által életbe léptetett vámintézkedések állnak.
Lentner Csaba szerint a német gazdaság mélyrepülése még jó ideig megmarad. Mint fogalmazott: „A mostani helyzet még csak a kezdet, a vámok fokozatosan fejtik ki a romboló hatásukat. A német termékek ezért fokozatosan ki fognak szorulni az amerikai piacról. Ez hazánkra nézve kedvezőtlen hatású folyamat. Az elmúlt másfél évtizedben azonban külpiacainkat több lábra tudtuk állítani, más világgazdasági régiókkal is erőteljes kapcsolatokat építettünk ki. Most bizonyosodik be, hogy milyen előrelátó külgazdasági politikát folytat a magyar kormányzat.” Szerinte a világgazdaság jelenlegi helyzete valóságos kényszerként követeli ki a saját lábra állás gazdaságpolitikájának további erősítését, s ami ezzel jegyben jár, a hazai kis- és középvállalatok fokozott támogatását. Lentner Csabát a forint árfolyama kapcsán is kérdeztük, és azt válaszolta, hogy a 400 forint körüli euróárfolyam, illetve az infláció elleni permanens küzdelem további magasságokba emelheti a felszálló ágba kerülő magyar gazdaságot.
Kiemelt kép: Lentner Csaba (Fotó: hirado.hu)