Korábban már beszámoltunk arról, hogy április elején az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump bejelentette, hogy jelentős mértékű importvámokat vezetne be az Európai Unióval szemben is, majd három hónappal elhalasztotta az intézkedés bevezetését, hogy időt adjon a tárgyalásoknak. Az egyeztetések azonban zátonyra futottak, mert
Brüsszelnek nem sikerült az európaiak számára kedvező megállapodást kötni a tengerentúli nagyhatalommal.
A türelmét vesztő amerikai elnök pedig már 50 százalékos vámmal fenyegette az Európai Uniót. A magyar kormány szerette volna ezeket a fejleményeket megelőzni, nem véletlenül kérte év eleje óta folyamatosan arra az Európai Bizottságot, hogy mérsékelje az Egyesült Államokkal szembeni vámterheket, ám erre nem került sor. Hamarosan véget ér az EU és az USA kereskedelmi háborújában tartott tűzszünet, az európai gazdaság érdekeit pedig az szolgálná, ha kedvező megállapodás születne Amerikával.
Kiss Rajmund, az MCC diplomáciai Műhelyének vezetője (Kép forrása: Magánarchívum)„Július 9-én lejár a határidő és életbe lépnek az új vámtarifák a kétoldalú kereskedelmünkben. Trump elnök a jelenlegi 10 százalékos alapvámokat 25, illetve akár 50 százalékra is emelheti, ha nem sikerül a feleknek megállapodni” – emlékeztetett Kiss Rajmund.
Az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője a hirado.hu-nak kifejtette, hogy az Európai Unió képviseletében a kereskedelemért és a gazdasági biztonságért felelős szlovák politikus Maros Sefovic delegációja Washingtonban próbálja elérni az autókra és gépjárműalkatrészekre tervezett 25 és az alumíniumtermékekre kivetett 50 százalékos vámok csökkentését.
„Ezek a magas vámtarifák súlyos csapást mérnének a német autóiparra, így a magyar árukivitelre is. A termékexport kérdése kulcsfontosságú az Európai Unió versenyképessége szempontjából”
– magyarázta a szakértő, aki arra is figyelmeztetett, hogy az autóipar hazánkban is az első számú termelői szektornak számít megelőzve az elektronikai szegmenset és a gyógyszergyártást is. Kiss Rajmund úgy véli,
a vámháború elkerülésének kulcsa, hogy a szolgáltatóipar is terítékre kerüljön a tárgyalásokon.
„Az amerikai technológiai óriások, a közösségi platformok, a filmgyártás és a digitális szabályozások nem vámjellegű akadályaival szemben az európai autó-, gyógyszer- és orvostechnikai eszközök mellett a repülőgép-alkatrészek vámtételeit is be kell tenni a tárgyalási kosárba” – részletezte.
Az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője felidézte, hogy ezzel a recepttel már sikerült mérsékelni az USA és Kanada, illetve az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi feszültségeket.
„A kanadai kormány már visszavonta az amerikai digitális szolgáltatásokra kivetett adókat, így a Trump-delegáció újra visszaült az asztalhoz, és végül megegyezés született. Az Egyesült Királyságnak is sikerült megállapodásra jutnia az USA-val” – sorolta a közelmúlt fejleményeit, majd kiemelte, hogy Európának ideológiai és politikai okok miatt nem szabad lemondania a jól fizető és megbízható amerikai piacról. A szakértő élesen bírálta az Európai Bizottság elnökének a kijelentését, Ursula von der Leyen ugyanis az amerikai piacok esetleges elvesztésről így nyilatkozott: „Ha elveszítenénk Amerikát, akkor ott van Ázsia.”
Kiss Rajmund emlékeztetett, hogy még az orosz kereskedelmi előnyök
elvesztését sem heverték ki a tagállamok, így még nagyobb szükségünk van a hagyományos piacainkra.
Magyarország kereskedelmi partnereivel kapcsolatban pedig kiemelte, hogy hazánk számára nem az a helyes kérdésfelvetés, hogy a Kelet vagy a Nyugat, hiszen nekünk a keleti és a nyugati kapcsolatrendszerünket is kamatoztatni kell.
„A félmegoldás nem megoldás” – magyarázta a MCC szakértője, aki rámutatott, hogy az EU-nak nem azért kell az ázsiai országokkal erősíteni a gazdasági kereskedelmi kapcsolatait, mert ez lenne az ideális válasz az amerikai piacok pótlására.
„Ideje lenne Brüsszelnek megegyezni Trump elnökkel,és ezzel párhuzamosan intenzív tárgyalásokat kezdeményezni többek között Kínával, Indiával, Vietnammal és Indonéziával”
– mutatott rá Kiss Rajmund.
Kiemelt kép forrása: MTI/EPA/Spencer colby