Varga Mihály jelezte: az infláció 2027-ben érheti el fenntartható módon a 3 százalékos jegybanki célt. Az előretekintő iránymutatás nem változott – mondta, miközben arról is beszélt, hogy

az idei évben átlagosan 4,7 százalékos infláció várható.

Ez 2026-ban csökkenhet 3,7 százalékra számításaik szerint, és csak 2027 lehet az az év, amikor  3 százalékra eshet vissza az infláció – tette hozzá a jegybankelnök, aki azt is megjegyezte, hogy bőven lát kockázatokat e téren. Mint ismertette, idén májusban 4,4 százalékra emelkedett az infláció, és az év hátralévő részében is várhatóan a toleranciasáv felett lesz a pénzromlás mértéke.

Megjegyezte, hogy az árkorlátozó intézkedések jelentős inflációmérséklő hatással bírnak rövid távon, ugyanakkor a vállalatok árazási viselkedésében továbbra is erős átárazások figyelhetők meg. A májusi árváltozások mértéke az iparcikkek esetében enyhén a historikus átlag felett alakult. Az egyszeri tényezők hatásától szűrve a piaci szolgáltatások esetében is élénk volt az áremelkedés. A lakossági inflációs várakozások csökkentek, ugyanakkor továbbra is magas szinten alakulnak – mondta, hozzátéve: az infláció elleni küzdelem nem ért véget, az inflációs cél tartós eléréséhez a várakozások horgonyzására van szükség.

A jegybankelnök közölte ugyanakkor azt is, hogy

az idén a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésénél alacsonyabb, mindössze 0,8 százalékos GDP-bővülés várható a legfrissebb előrejelzés szerint, amelynek részleteit csütörtökön publikálják.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy az elhúzódó geopolitikai konfliktusok és a vámbejelentések továbbra is bizonytalan pénzpiaci környezetet okoznak, a globális befektetői hangulat változékonyan alakul. A közel-keleti konfliktus eszkalálódásának hatására nőtt a bizonytalanság a részvénypiacokon is, emiatt nőtt az energiaárak változékonysága.

Varga Mihály kifejtette: az év második felében a magyar gazdaság fokozatos élénkülésére számítanak,  amit a stabilan erős fogyasztásnövekedés mellett a lassan normalizálódó külső konjunktúra, valamint bázishatások is támogatnak.

Ismertetése szerint 2026-tól a belső és külső tényezők élénkíthetik a konjunktúrát, jövőre 2,8 százalékkal, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet a gazdaság.

Március óta a nagy gazdasági régiók növekedésére vonatkozó várakozások jellemzően lefelé módosultak, ugyanakkor az európai költségvetési kiadások segíthetnek ellensúlyozni a vámháború negatív hatásait – mondta, megjegyezve, hogy a magyar gazdaság elhúzódóan visszafogott teljesítményt mutat.

Újságírói kérdésre a hatósági árak várható kivezetéséről elmondta: mindig a kormány döntéseiből indulnak ki, erre a csütörtökön megjelenő Inflációs jelentésben részletesen kitérnek majd. A bankszövetséggel folyamatosak az egyeztetések, jelenleg a vállalati hitelpiac élénkítéséről tárgyalnak.

Kitért arra, hogy a jegybankok függetlensége a világon mindenhol kulcskérdés, Lengyelországban sérülni látszik ez a függetlenség 2023-óta. Kijelentette: kiállnak a lengyel jegybank függetlensége mellett, és támogatásukról biztosították a kollégáikat.

Lefelé tendálnak a számok

Azzal kapcsolatban, hogy Varga Mihály és a jegybank mindössze 0,8 százalékos GDP-bővülést jelezett előre most, a Portfolio megjegyezte: három hónappal korábban még 2,4 százalékos volt az idei évre vonatkozó sávelőrejelzés (1,9-2,9 százalék) közepe. Vagyis a jegybank nagyon jelentős mértékben rontotta az előrejelzését.

Hasonló jelenség látható a jövő évi, 2,8 százalékos emelkedésnél is: e téren márciusban még azt várta az MNB, hogy 2026-ban 3,7-4,7 százalék között növekedhet a magyar gazdaság – tették hozzá.

Végül arra is felhívták a figyelmet: bár a magyar kormány még tartja a 2,5 százalékos GDP-növekedési előrejelzését, nagyon valószínű, hogy hamarosan a kabinet is követi a jegybankot. „Mostanra ugyanis gyakorlatilag minden elemzőintézet 1 százalék környékére rontotta az idei évre vonatkozó prognózisát” – írták.

Az alapkamat változatlan maradt

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén keddi ülésén az MNB Monetáris Tanácsa. Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt – számolt be az MTI.

Az előző, májusi kamatmeghatározó ülésén sem változtatott a testület a jegybanki alapkamaton, a kamatfolyosón, illetve az egynapos (O/N) hitel kamatán sem; a monetáris tanács tagjai egyhangúlag döntöttek így. Legutóbb szeptemberben változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázispontos csökkentésről határoztak a tanácstagok.

A keddi döntést követően az MNB honlapján megjelent közlemény szerint a monetáris tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.

A magyar gazdaság 2025 első negyedévében stagnált. A lakossági fogyasztás élénk növekedése mellett a beruházások elhúzódó visszaesést mutatnak. A bizonytalan világpiaci környezet általánosan szűkíti az ipari termékek exportját. A második negyedévben a kettősség továbbra is fennmaradt: a kiskereskedelmi forgalom áprilisban 5 százalékkal bővült, ugyanakkor az ipari termelés jelentősen, az építőipari termelés kismértékben csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Az év második felében a monetáris tanács fokozatos élénkülést vár, amit a stabilan erős fogyasztásnövekedés mellett a lassan normalizálódó külső konjunktúra, valamint bázishatások is támogatnak – írták.

Kiemelt kép:  Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sajtótájékoztatót tart a monetáris tanács kamatdöntését követõen az MNB épületében 2025. március 25-én. A jegybankelnök elmondta, hogy az óvatos és türelmes megközelítés, a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt, a felfelé mutató inflációs kockázatok miatt az alapkamat huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat. MTI/Kovács Attila.