Az MTI beszámolója szerint Hortay elmondta: két napja jelent meg az Európai Bizottság (EB) gazdasági ajánlásokot tartalmazó, évről évre közzétett dokumentuma.

Ebben a jelentésben szerepel a felszólítás, illetve az a kritika, miszerint kedvezőtlen helyzetet teremt, hogy Magyarországon kell a legolcsóbb rezsidíjakat fizetni.

A magyar háztartások emiatt túl sokat fogyasztanak, ezáltal Magyarországnak túl sok orosz energiára van szüksége – fűzte hozzá.

A Bizottság egyik legfontosabb célkitűzése az orosz energiahordozók teljes körű betiltása az Európai Unióban – hívta fel a figyelmet. Hortay Olivér szerint a probléma abszurd, mert a magyarok annyit fogyasztanak, amennyit akarnak, minden tagállamnak joga a tarifaszabályozás, és ahhoz is joga van, hogy meghatározza, kitől, mennyi energiát vásárol.

Jogilag megalapozatlan az a brüsszeli törekvés, amely teljesen betiltaná az orosz energiahordozókat 2027 végéig

– hangsúlyozta Hortay Olivér, aki nemrég a hirado.hu-nak adott interjúban is beszélt erről.

Az üzletágvezető azt mondta: világos, hogy a Bizottság mit vár el, a kérdés inkább az, hogy ésszerű-e az elvárás. Szerinte egyértelműen nem, mert olyan súlyos gazdasági és társadalmi következményei lennének, amelyeket az Európai Unió nem viselne el. A Századvég Európa projekt kutatásának eredményeire hivatkozva emlékeztetett arra, hoyg ma minden negyedik európai energiaszegény.

Kitért arra is: annak, hogy az európai ipar „leült”, az az oka, hogy négyszer-ötször annyit kell fizetnie egy európai vállalatnak a gázért, mint egy amerikainak, ha pedig a Bizottság elvárása teljesülne, az újabb súlyos áremelkedést idézne elő. A Századvég úgy számol, hogy a gáz tekintetében a rezsicsökkentésre rakodó terhek 660 milliárd forinttal növekednének évente, a magyar családok költségei évente átlagosan félmillió forinttal növekednének.

Hortay Olivér szerint az intézkedés tisztán politikai természetű, é„s valóban felvethető egy politikai nyomásgyakorlási szándék is”, mert a legnagyobb károsult Magyarország és Szlovákia lenne, „az a két tagállam, amelynek az Ukrajna-politikája talán legjobban eltér az Európai Bizottságétól”.

Mint mondta, vita bontakozik ki a Brüsszelhez közel álló kutatóintézetek között is arról, hogy egyáltalán mennyire van realitása a 2027-es célkitűzésnek.

Hortay Olivér hangsúlyozta: láthatóan csak úgy valósítható meg a cél, ha az európai háztartások megszorítják a nadrágszíjat, és tovább csökkentik a fogyasztásukat, csakhogy ennek óriási energiaszegénységi ára lenne.

Kiemelt kép: Hortay Olivér az M1 műsorában.