Az új bankvezető az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a vezetőváltás kihívásairól, a nemzetközi terjeszkedésről, a bankszektort érintő szabályozásokról és a digitális versenyhelyzetről is. „Minden figyelmemet annak fogom szentelni, mint ahogy eddig is, hogy a legjobban tudjam irányítani operatívan az OTP-csoportot” – hangsúlyozta Csányi Péter, aki kiemelte, hogy 2023-ban létrehoztak egy irányítótestületet, amelynek a vezetését a kezdetek óta ellátja.
„Operatívan már így működünk, drasztikus változás az OTP életében ezáltal nem következik”
– magyarázta.
Hozzátette: „Vagy dolgozunk, vagy családi életet élünk. Én 2016-ban csatlakoztam a bankhoz, azóta valahogy ketté tudtuk választani ezt a két életet. Nagyon fontos, hogy az elnök ő marad, ő az első számú irányítója az OTP Banknak, és aktív elnöki szerepet szeretne betölteni a következő időszakban is. Megbeszéltük, melyek azok a témakörök, amelyekkel ő kiemelten foglalkozni akar, de ezeken a stratégiai jelentőségű ügyeken kívül az összes operatív irányítást átadta nekem” – részletezte, amikor arról kérdezték, hogyan tudják különválasztani édesapjával a munkát és a magánéletet.
„Én, mint teljes állású vezérigazgató, tudok úgy foglalkozni ügyekkel bizonyos tekintetben, ahogy az elnök eddig nem tudott, mert nem volt annyi ideje, vagy nem volt annyi türelme, hogy belemenjen bizonyos dolgokba” – magyarázta Csányi Péter, aki azt is hangsúlyozta, hogy mind növekedésben, mind profitabilitásban, mind stabilitásban kiemelkedő évet tudott zárni az OTP-csoport a tavalyi évben. A versenytársakról szólva kiemelte, hogy leginkább a régiós versenytársakhoz, például
az Erste Bankhoz, a Raiffeisenhez, az Unicredithez és a KBC-csoporthoz szokták mérni magunkat.
„Ha a 2024-es számokat megnézzük, akkor tőkearányos megtérülésben az OTP 23,5 százalékot ért el, nincs olyan, az általam előbb említett bankok között, amelyiknek magasabb lenne, mint 17,7 százalék. Ez azt mutatja, hogy a régiós versenytársakat messze leelőzünk, nem beszélve a nyugat-európai versenytársakról, ahol tudható, hogy még alacsonyabb a tőkearányos megtérülés” – magyarázta a szakember.
„Az OTP-csoport olyan országokban van jelen, amelyek tipikusan nagyobb növekedési fázisban vannak. Kelet-Közép-Európa jelentősen jobban növekedik, mint a nyugat-európai vagy az eurózóna-országok,
de jelen vagyunk Üzbegisztánban is például, ahol még inkább jelentős a GDP növekedése. El is várható, hogy jobban növekedjünk, mint a nyugat-európai versenytársaink, és egyre inkább azokban az országokban, ahol már régebb óta jelen vagyunk, piacvezető szerepet töltünk be” – részletezte Csányi Péter.
„Összességében egészséges lakáshitelpiacot látunk, nyilván ehhez sokat hozzátett a csok plusz bevezetése. 2025-ben már az első negyedévben is jelentősen bővült a lakáshitelpiac, az év egészére így arra számítunk, hogy 7-8 százalékkal bővülhet a lakáshitelpiac. A személyi kölcsönöknél a tavalyi évben is nagyon jelentős, több mint 50 százalékos növekedés volt tapasztalható.
Kihívás lakossági oldalon, hogy most a parlament előtt van egy törvényjavaslat, a helyi önazonosság védelméről szóló törvény”
– sorolta a hazai tendenciákat.
A készpénz rizikói?
„A magyar lakosságnak még mindig a döntő vagyona az ingatlanja, ha korlátozzuk egy településre a beköltözést, akkor nyilván ennek az ingatlannak az értéke is csökkenhet, átértékelődhet” – fogalmazott az önazonosság védelméről szóló törvénnyel kapcsolatban. Mindeközben a vállalati hitelezésről szólva kiemelte, hogy bizonytalanok a vállalatok a tekintetben, hogy 10–15, akár 20 éves beruházást hajlandók-e megcsinálni. „A Demján Sándor-program reméljük segíteni fog, de még jelentős tér van a vállalatihitel-piac növekedésében” – tette hozzá.
A kormánynak a készpénzhasználat védelmét szolgáló intézkedései kapcsán ugyanakkor aggodalmaknak adott hangot.
„Erősíti a feketegazdaságot és a szürkegazdaságot, jelentős logisztikai költségei vannak. Ezeregy költségeleme van a készpénznek, az ATM-telepítés is jelentős pluszteher a bankoknak. Nem errefelé megy a világ, a Covid óta sikerült egy nagyot lépni a készpénzmentesítésben, én azt gondolom, hogy leginkább ezt kéne folytatni”
– sorolta.
A Revolut szolgáltatásait említve kiemelte, hogy
nem tartja fairnek azt, hogy egy 1,7 milliós ügyfélbázissal rendelkező külföldi szolgáltató teljesen más teherrel szembesül.
„Nem fizet tranzakciós illetéket, elmondásuk alapján fizet, de azért a számok alapján nem ezt látjuk. Nagy valószínűséggel a saját ügyfeleik közötti tranzakciókért nem fizetnek, nem fizetnek bankadót, nem fizetnek extraprofitadót, nem vonatkozik rájuk a kamatsapka, ugyan nem nyújtanak hitelt, de a mi eredményünket ez csökkenti, tehát versenyhátrányba hoz minket” – sorolta Csányi Péter.
Az új jegybankelnökről elmondta, hogy „Varga Mihály személyében egy rendkívül szakmai és együttműködő személyt látok, nagyon jó a tapasztalatom vele, nagyon jó az együttműködés, én bízom benne, hogy a későbbiekben ez eredményekben is meg tud mutatkozni”.
Kiemelt kép: Csányi Péter beszél az új fizetési megoldás, a qvik indulása alkalmából tartott sajtótájékoztatón az MNB székházában 2024. szeptember 2-án (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)