A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét egy sajtótájékoztatón kérdezték újságírók a jegybanki alapítványok ügyéről. Varga Mihály az MTI szerint ezzel kapcsolatban közölte: Orbán Viktornál nemrég újfent kezdeményezte, hogy szülessen egy olyan törvénymódosítás, amely a jegybank működését elsősorban az alapfeladatokra szűkíti (a jegybanki törvény módosítása egyébként már 2023 óta napirenden van: akkor szintén Varga Mihály kezdeményezte ezt pénzügyminiszterként, az MNB támogatásával).

Varga Mihály most azt mondta, hogy Orbán Viktor válaszolt is a mostani felvetésére egy levélben, amelyben Gulyás Gergelyt jelölte ki a magyar kormány nevében az egyeztetésre, amit hamarosan meg is kezdenek.

Ezzel összefüggésben a jegybank elnöke azt is közölte: a kormánnyal folytatott egyeztetésen kezdeményezni fogja többek közt a jegybanki vagyonkezelői alapítványok megszüntetését.

A jegybank elnöke már többször is utalt arra, hogy redukálni akarják a jegybank fő feladataihoz nem tartozó tevékenységeket. Varga Mihály szerint ebbe beletartozik az alapítványok működése is, ezért ezeket felülvizsgálják, racionalizálják a működésüket. Az Index szerint Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy

a „profiltisztítás” érdekében kezdeményezte az egyeztetést a kormánynál, és a törvényi keretekkel arra akarják alkalmassá tenni a jegybankot, hogy kifejezetten az alapfeladatok ellátására fókuszálhassanak.

Beszélt arról is, hogy a jegybank új vezetése tiszteletben tartja a felelősségi köröket, és úgy látják, hogy az ő intézményük elsősorban az árstabilitás fenntartásáért felelős, amelynek fenntartható növekedés és alacsony infláció mellett kell megvalósulnia. Mint mondta, a kormány döntéseit nem kívánják kommentálni, és utalt arra is, hogy a bankokkal egy olyan ötpontos megállapodást hoztak tető alá, amely a piaci árazásban változást eredményez.

Az ügy előzménye, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint több száz milliárd forint tűnt el a Magyar Nemzeti Bank alapítványaiból az előző elnök, Matolcsy György regnálása alatt. Matolcsy egy interjúban tagadta ezt, és azt állította, hogy az alapítványi vagyon teljes mértékben megvan, sőt az értéke meghaladja az 500 milliárd forintot. A Varga Mihály vezette jegybank átfogó vizsgálatot rendelet el az ügyben.

Megállapodást írt alá az MNB és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kedden Budapesten

Együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden Budapesten – ezt szintén a szóban forgó sajtótájékoztatón jelentették be.

Az MTI Szerint Varga Mihály MNB hangsúlyozta:

a megállapodás célja elősegíteni a magyar gazdaság növekedését, az árstabilitás elérését, annak fenntartását, a megalapozott gazdasági döntéshozatalt.

Hozzátette, hogy a megállapodás jól illeszkedik a két szervezet alapműködéséhez, a jövőben a gazdasági folyamatok közös elemzésével támogatják a magyar gazdaság fejlesztését.

Varga Mihály a hatpontos megállapodás tartalmát ismertetve elmondta, kétévente értékelni fogják a magyar vállalkozások helyzetét, jellemzően az exporttevékenységüket, növekedésüket, különös tekintettel az árak alakulására, a munkaerőpiaci folyamatokra. Közös kutatási projekteket indítanak, amelyek reményeik szerint elősegítik a minél megalapozottabb gazdaságpolitikai döntéseket. Közösen feltérképezik az erős növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokat, és fejlődésük elősegítésére közös platformot hoznak létre a hazai pénzintézetekkel, tudásközpontokkal, egyetemekkel. A kamara és a jegybank segíti egymást a vállalati konjunktúra felmérésének elkészítésében. A döntéshozatalnál törekednek a vállalati hálózatok bevonására, megosztják egymás között kutatásaik, felméréseik eredményeit.

Nagy Elek MKIK-elnök felidézte, hogy a kamara reneszánszát hirdették meg, munkájuk középpontjába a vállalkozások érdekeit teszik. A gazdaság általános érdekképviseleteként az MKIK sorra köti a megállapodásokat, hogy segítse a vállalkozásokat. Szerintük a kutatás, az innováció és az exportképesség viszi előre a vállalkozásokat.

Kiemelt kép: Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sajtótájékoztatót tart a monetáris tanács kamatdöntését követően az MNB épületében 2025. március 25-én. A jegybankelnök elmondta, hogy az óvatos és türelmes megközelítés, a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt, a felfelé mutató inflációs kockázatok miatt az alapkamat huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat (Fotó: MTI/Kovács Attila)