A Nemzetgazdasági Minisztérium március elején jelezte, hogy önkéntes árcsökkentést várnak el a kiskereskedelmi láncoktól, amelyre egy hét határidőt adnak. Orbán Viktor kormányfő múlt hét pénteken, a Kossuth Rádió reggeli adásában szintén arra figyelmeztette az élelmiszerláncokat, hogy amennyiben nem csökkentik az árakat, kormányzati lépéseket vezetnek be.

A kereskedelmi láncokkal folytatott tárgyalások nem vezettek sikerre, ezért Orbán Viktor miniszterelnök keddi Facebook-videójában bejelentette, hogy megfékezik az indokolatlan és túlzó áremeléseket. A kormány március 17-től, vagyis jövő hétfőtől árrésstopot rendelt el 30 alapvető élelmiszernél, ahol egy termék esetében 10 százalékra maximálják a beszerzési és az eladási ár közötti különbséget. Az intézkedés első körben május 31-ig lesz érvényben, és csak az egymilliárd feletti nettó árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozik.

Orbán Viktor bejelentése nem sokkal azután történt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal lesújtó adatokat közölt arról, hogy az élelmiszerek ára jelentősen megnőtt, tavaly februárhoz képest mintegy 7,1 százalékkal.

Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdászprofesszora a hirado.hu-nak elmondta, hogy a nemzetközi áruházláncok a 2022-es évhez hasonlóan ismét egy indokolatlan áremelésbe kezdtek.

„A multiknak semmilyen indokuk nem volt arra, hogy éves alapon 44 százalékkal megemeljék a liszt árát,

vagy hogy a gyümölcsök, a zöldségek, a tej, és a hús árát tovább fokozzák. Ezzel a lépéssel inflációt gerjesztettek, a kifizetett béreket pedig jelentős mértékben megcsapolták. Hiába adott a kormány több bért, hiába sikeresek a bérmegállapodások, a multik a magas árakon keresztül elveszik a dolgozó emberektől a pénzt.”

Mint mondta, feltűnő volt, hogy miközben a termelői élelmiszerek beszerzési ára nem emelkedett, addig a multik akár 80 százalékos árrést is alkalmaztak egy-egy termékre. A közgazdász egyetért azzal, hogy az élelmiszerláncok emelése túlzó volt, amiért szabályozni kell őket.

„Az alapvető élelmiszerek árának szabályozását a vásárlók és a magyar háztartások is megérzik. Az árrésstop hatása a pénztárcájukban is jelentkezni fog”

– hangsúlyozta Lentner Csaba.

Szerinte a fogyasztói árak, és egyúttal a nemzetközi áruházláncok extraprofitjának mérséklődése várható. „A nemzetközi áruházláncoknak el kell dönteniük, hogy beállnak a sorba, vagy kivonulnak az országból.” Hozzátette, hogy a multik esetében már nem az első eset, hogy indokolatlanul megdrágították az élelmiszereket. Lentner Csaba felidézte, hogy 2022-2023-ban szintén hatósági árszabályozás volt, amivel visszaéltek.

Korábban a hét alapterméknél generáltak készlethiányt, majd a helyettesítő termékeknél drasztikus áremelést hajtottak végre.

Példaként említette a hatóságilag szabályozott kristálycukrot, amelynek hiányában a 70 százalék haszonnal árult porcukrot adták el.

A kereskedők részéről nem kizárt, hogy az árrésstop miatt más termékekre hárítják majd át a kieső bevételt. Lentner Csaba szerint a kormány nyilván nem tud mindenkit megvédeni, de az árrésstoppal elsősorban a rászoruló réteget szeretnék támogatni. „A szabályozással a nyugdíjasok és az átlagjövedelmű családok megélhetési körülményei is javulni fognak.”

Arra a kérdésre, hogy a kereskedők mennyire tartják majd be a szabályokat, a szakértő elmondta, hogy „a Gazdasági Versenyhivatalnak erősebb üzemmódba kell kapcsolnia, és folyamatosan ellenőriznie kell a nemzetközi élelmiszerláncok árképzését. Ott, ahol tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tapasztalnak, azokat az üzletláncokat meg kell büntetni.”

A közgazdászprofesszor arra is kitért, hogy az élelmiszer-infláció ismét nagyot emelkedett. Az árrésstop éppen ezért fontos, hiszen az átlag fogyasztók és a nyugdíjasok jövedelmük 60-70 százalékát költik élelmiszerre. A kormány májusban értékeli az árrésstop hatásait, Lentner Csaba szerint amennyiben szükséges lesz, még keményebb állami beavatkozásokra kell számítani.

Kiemelt kép: Lentner Csaba (Fotó: hirado.hu)